1. § Uzsorás szerződés az oly szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, függő helyzetének vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával
kölcsön nyujtása s általában bármily szolgáltatás előlegezése fejében, vagy
annak fejében, hogy a másik felet terhelő bármilyen kötelezettség teljesítésére halasztást enged, vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelését módosítja vagy megszünteti,
olyan vagyoni előnyt köt ki vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét feltűnően aránytalan mértékben meghaladja (uzsorás vagyoni előny).
Annak megállapításában, hogy a szolgáltatás értékét az ellenszolgáltatásként kikötött vagy szerzett vagyoni előny feltűnően aránytalan mértékben meghaladja-e, figyelembe kell venni az eset összes körülményeit s ha az ügylet természete különös kockázatvállalást is foglal magában, ennek nagyságát is.
2. § Az uzsorás szerződés semmis. A szerződő felek mindenike köteles a másiknak természetben kiadni, vagy ha ez nem lehetséges, értékben visszatéríteni azt, amit az ily szerződés alapján kapott.
A sérelmet okozó fél visszatérítési kötelezettségét nem érinti, hogy a kapott vagyoni előnyt utóbb elvesztette. Ha a sérelmet szenvedő fél a szerződés alapján többet szolgáltatott, mint amennyit kapott, a sérelmet okozó fél a többlet után, annak szolgáltatásától kezdve, a törvényes kamatláb szerint számított kamatot is köteles neki megfizetni.
A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit az uzsorás szerződés alapján vagy azzal kapcsolatban harmadik személy kapott és a másik félnek okozott kárért is teljes kártérítéssel tartozik.
A sérelmet szenvedett fél felszabadul a visszatérítés kötelezettsége alól, amennyiben a kapott vagyoni előnyt hibáján kívül elvesztette és figyelembe véve a sérelmet szenvedett fél vagyoni helyzetét, a méltányossággal nem ellenkezik.
Amennyiben az eset körülményei szerint a méltányosság megkívánja, a bíróság a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a visszatérítési kötelezettség teljesítése tekintetében halasztást adhat és megengedheti, hogy tartozását részletekben törlessze. Ily esetben a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is megfelelően meg lehet hosszabbítani.
Különös méltánylást érdemlő olyan esetben, amikor a sérelmet szenvedett felet a kiadás vagy a visszatérítés kötelezettségének teljesítése anyagi romlásba sodorná, ez a fél kívánhatja, hogy e kötelezettsége alól egészen vagy részben mentesíttessék. Ily mentesítés esetében a sérelmet szenvedő fél tulajdonszerzését nem érinti, hogy valamely dolog átruházása nem történt érvényes jogalapon.
Ha a sérelmet szenvedő fél helyzete az uzsorás szerződés következtében úgy megváltozott, hogy reá annak a követelésnek a változatlan fenntartása is méltánytalanul terhes lenne, amelynek tekintetében a halasztásadás, módosítás vagy megszüntetés történt uzsorás szerződéssel, a bíróság az ily kötelezettség tekintetében is alkalmazhatja a jelen § 5. bekezdését.
3. § Az előbbi § rendelkezése abban az esetben is áll, ha az uzsorás szerződésre alapított követelést átruházták.
Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltót vagy egyéb oly kötelező okiratot adatott magának vagy másnak, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél a váltót vagy az okiratot adja vissza és ha az nincs birtokában, helyezze bírói letétbe a névértéknek megfelelő összeget és annak az esetleges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet abból érheti, hogy a váltót vagy a kötelező okiratot oly személy érvényesíti ellene, akivel szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak nincs helye.
A m. kir. igazságügyminiszter rendelettel eljárási szabályokat állapíthat meg a végből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igényét gyorsan érvényesíthesse.
4. § Az uzsorás szerződésre alapított követelés biztosítására szolgáló zálogjog, kezesség vagy más biztosíték érvénytelen. Amennyiben azonban a sérelmet szenvedő felet a 2. § alapján visszatérítési kötelezettség terheli, ennek erejéig a biztosíték hatályban marad.
Ez a rendelkezés nem érinti a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályait.
5. § Uzsora vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével böntetendő, aki az uzsorás vagyoni előnyt oly uzsorás szerződésben (1. §) köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára, amelyben az előlegezett szolgáltatás tárgya pénz vagy más ingó dolog.
Az előbbi bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett és három évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, ha a tettes uzsorás szerződésekkel (1. §) üzletszerűen foglalkozik vagy ha az uzsorás vagyoni előnyt színlelt ügylet, váltó, közjegyzői okirat, előzetes bírói határozat vagy bírói egyesség alakjába rejtve köti ki.
Ezenfelül a bíróság akár vétség, akár bűntett esetében az elítéltet, ha külföldi, az országból kiutasíthatja s a visszatéréstől egész életére vagy meghatározott időre eltilthatja; oly külföldit, akinek a magyar állam területén sem lakóhelye, sem állandó tartózkodóhelye nincs, az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől el kell tiltani. A belföldi elítéltet abból a községből, ahol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is, egyszersmindenkorra vagy határozott időre ki lehet utasítani. Belföldi elítéltet illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, amelyhez az a község tartozik, kiutasítani nem lehet.
Ha az elítélt az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható.
Pénzbüntetés tekintetében az 1928:X. törvénycikk rendelkezései irányadók.
6. § Az 5. § szerint büntetendő az is, aki az 5. § alá eső követelést a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez.
7. § Vétséget követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen az 5. § alá nem esik, az 1928:X. törvénycikk rendelkezései szerint pénzbüntetéssel büntetendő, aki uzsorás szerződésből (1. §) eredő kötelezettség teljesítését a maga vagy harmadik személy javára kiskorú, gondnokság alatt álló, vagy oly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel vagy bárkitől oly módon ígérteti meg, amely a kötelezett felet bűnvádi eljárásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely úton felhasználja.
8. § A 7. § szerint büntetendő az is, aki a 7. § alá eső követelést, a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez.
9. § Ez a törvény nem érinti az olyan szerződésnek a magánjog szabályai szerinti semmisségét, amely nem esik ugyan az 1. §-ban meghatározott uzsorás szerződés fogalma alá, de amellyel valaki másnak megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, a másik fél tetemes kárával ingyenes előnyt vagy feltűnően aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez.
A semmisségre a sérelmet okozó fél és harmadik személy csak akkor hivatkozhatik, ha a semmisségtől függő jogait a sérelmet szenvedő fél érvényesítette.
A sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait nem érvényesítheti attól számított egy év elteltével, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét mind a két fél teljesítette. Ha azonban a szerződés kötésére a sérelmet szenvedő fél függő helyzete vagy a másik félnek nála elfoglalt bizalmi állása szolgáltatott alkalmat, az egy évi határidő e helyzet megszűnése előtt nem veszi kezdetét.
A jelen § értelmében semmis szerződésből származtatott követeléssel szemben a sérelmet szenvedő fél a semmisségtől függő jogait kifogás útján bármikor érvényesítheti.
10. § Az előbbi §-ban említett szerződés esetében a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törlessze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is méltányosan meg kell hosszabbítani.
11. § A jelen törvénynek az uzsorás szerződésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók az oly ügyletre, amelyet bejegyzett kereskedő mint hiteltnyerő köt, a kizsákmányoló ügyletre vonatkozó rendelkezései pedig nem alkalmazhatók bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletére.
12. § Nem esik a jelen törvény alá olyan mértékű kamatnak vagy kamat tekintete alá vonható más vagyoni előnynek kikötése vagy szerzése, amely a kikötés vagy a szerzés időpontjában nem haladta meg a bírói úton érvényesíthető kamatnak legmagasabb mértékét.
13. § Ha az uzsora vétségét pénzintézet üzletkörében követték el vagy ha pénzintézettel szemben hozzák fel azt a kifogást, hogy a követelés uzsorás szerződésből ered, határozathozatal előtt a Pénzintézeti Központot véleményadásra kell felhívni.
14. § Ha a büntető és a polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető bíróság a nála folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. A polgári bíróság az 1911:I. tc. 234. §-ának első bekezdése értelmében határoz a felől, hogy a per tárgyalását felfüggessze-e. A büntető bíróság megkeresheti a polgári bíróságot, hogy a kielégítési végrehajtási eljárást függessze fel. A polgári bíróság a megkeresésnek köteles eleget tenni.
Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896:XXXIII. tc. 266., 268., 283. §-ok) ezt a polgári bírósággal közölnie kell s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a kielégítési végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig halasztó hatálya van. Ugyancsak halasztó hatálya van a kielégítési végrehajtásra a büntető bíróság jogerős ítéletének is, amellyel az uzsorát megállapította.
Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős ítélettel megállapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete ellen az 1911:I. tc. 567. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül lehet perújítási keresetet indítani. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a polgári bíróság eljárása nem ítélettel, hanem bírói egyességgel vagy fizetési meghagyással ért véget.
15. § Ha a követelés uzsorás szerződésen alapul, a fél akár a kielégítési végrehajtást elrendelő határozat közlésétől számított nyolc nap alatt, akár utóbb a kielégítési végrehajtási eljárás folyamán hozott bármely határozat közlésétől vagy végrehajtási lépés foganatosításától számított nyolc nap alatt a végrehajtást elrendelő bíróságnál kérheti a végrehajtási eljárás felfüggesztését. Ha a fél a kérelemben előadja és valószínűsíti azokat a tényeket, amelyekből a követelésnek említett minőségére következtetni lehet, a bíróság elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését és egyúttal utasítja a felet, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozat vagy egyesség ellen harminc nap alatt perújítási keresetet indítson. Határozathozatal előtt a végrehajtatónak alkalmat kell adni a nyilatkozásra. Ha a fél a perújítási keresetet a kitűzött határidőben beadta, az ekként felfüggesztett végrehajtás a megújított per jogerős befejezéséig függőben marad. Ha a fél a perújítási keresetet nem indította meg, a végrehajtást foganatosító bíróság, ha pedig a perújítási keresetnek helyet nem adtak, a perújítási bíróság a felet, aki a végrehajtási eljárást rosszhiszeműen akasztotta meg, ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sujthatja. A perújítási keresetet a jelen § esetében - akár felfüggesztette a bíróság a végrehajtási eljárást, akár nem - az 1911:I. tc. 567. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül lehet megindítani.
16. § Azon az alapon, hogy a megítélt követelés uzsorás szerződésen alapul, választott bíróság ítéletének vagy a választott bíróság előtt kötött egyességnek érvénytelenítése iránt az 1911:I. tc. 784. §-ának rendelkezései szerint keresetnek van helye. A keresetet a sérelmet szenvedő fél attól az időponttól számított kilencven napi záros határidő elteltéig, amikor a végrehajtás foganatosításáról tudomást szerzett, az 1911:I. tc. 785. §-ában meghatározott határidőkre tekintet nélkül megindíthatja.
17. § Ha az uzsorás szerződést tartalmazó közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendeltek el, végrehajtás megszüntetési keresetnek van helye az 1912:LIV. tc. 39. § c) pontja alapján. E keresetnek halasztó hatálya tárgyában a bíróság a keresetlevéllel együtt előterjesztett bizonyítékok alapján határoz.
18. § Ha a bíróság a 16. vagy a 17. § alapján indított keresetnek nem adott helyet, azt a felet, aki a végrehajtási eljárást rosszhiszeműen akasztotta meg, ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal sujthatja.
19. § Ha a bíróság a végrehajtási eljárást a 14-17. §-ok alapján felfüggesztette, a felfüggesztés hatályára a polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912:LIV. tc. 41. §-ában meghatározott rendelkezések irányadók.
20. § A jelen törvény magánjogi rendelkezéseit alkalmazni kell a hatálybalépése előtt keletkezett szerződésre is, ha annak teljesítését a jelen törvény hatálybalépése után követelik; minden egyéb esetben a jelen törvény hatálybalépése előtt keletkezett szerződésre az eddigi magánjogi jogszabályok irányadók.
Ha az a körülmény, amelynek időpontjától a 15. és 16. §-okban meghatározott valamelyik határidő kezdődik, a jelen törvény életbelépését megelőző időre esik, a határidőt e törvény életbelépésének napjától kell számítani.
A jelen törvény hatálybalépése előtt elkövetett uzsora vétsége miatt is a bűnvádi eljárást hivatalból kell megindítani; a büntetőjogi következmények alkalmazása szempontjából az 1878:V. tc. 2. §-ának rendelkezése irányadó.
A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba.
Hatálybalépésével az 1883:XXV. tc. 1-18. §-ai hatályukat vesztik. Az 1930:III. tc. 91. § utolsó bekezdésének utolsó mondata olyképpen módosul, hogy a katonai büntető bíráskodásban az uzsora vétsége az 1878. évi V. tc. 342. §-ának esetében is hivatalból üldözendő.
