1932. évi XVIII. törvénycikk indokolása

a Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án kötött és az 1926. évi V. törvénycikkbe iktatott Kereskedelmi Egyezménynek, valamint az 1926. évi december hó 18-án kötött és az 1927. évi XVI. törvénycikkbe iktatott Pótegyezménynek, illetve az 1929. évi december hó 21-én kötött és az 1930. évi XXI. törvénycikkbe iktatott Második Pótegyezménynek kiegészítéseként 1931. évi szeptember hó 25-én aláírt Megállapodás becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A magyar törvényhozás a legutóbbi évek folyamán immár három ízben foglalkozott a Franciaországgal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezését célzó megállapodásokkal. Mindamellett mégis szüksége mutatkozott annak, hogy Franciaországhoz való viszonyunkban újabb oly megállapodások létesítésére törekedjünk, amelyek nyomán Franciaország felé irányuló kivitelünkben fokozottabb lehetőségekre számíthatunk.

Egy ilyen újabb rendezést tartalmaz a jelenleg benyujtott törvényjavaslatba foglalt Megállapodás is.

A Nemzetek Szövetsége kezdeményezte genfi javaslatok nyomán a francia kormány is valamilyen formában előnyös elbánást óhajtván nyujtani a közép- és keleteurópai államok gabonája számára, ajánlatot tett Magyarországnak arra nézve, hogy búzából való évi beviteli szükségletének 10%-át Magyarországból kívánja fedeztetni olyképpen, hogy a behozott búzamennyiségek után a jelenleg 80 francia frankot tevő búzavámnak legfeljebb 30%-áig terjedő vámvisszatérítést adna. Kötelező vásárlásról nincs ugyan szó, hanem csupán bizonyos befolyásról a francia kormány engedélyét igénylő búzabehozatali cégekre, hogy a megjelölt keretben magyar búzát vásároljanak. Az utóbbi évek átlagos behozatali szükséglete alapján a Magyarországra jutó 10%-os hányad kerek 800,000 q-ra rúgna. Ellenszolgáltatásul a francia kormány egyes, Franciaországot különösen érdeklő iparcikkek magyar vámjai tekintetében kívánt mérsékléseket, amely vámmérséklések azonban nem preferenciális természetűek, hanem legnagyobb kedvezményes elbánás alá esnek.

A létrejött Megállapodás szerint ilyen vámengedményeket adtunk különösen egyes selyemipari termékek, illatszerek és pezsgő számára. Hazai iparunk szempontjából különösebb jelentősége van még a személygépkocsik elvámolásánál fizetendő úgynevezett karosszériapótlék tetemes leszállításának a kis- és középtípusú kocsiknál, amelyeknél a megkülönböztetés alapjául a motor hengerének ürtartalma vétetett.

A Megállapodás, amelyet a francia képviselőkamara és szenátus már elfogadott, s amelytől Franciaországba irányuló búzakivitelünk jelentősebb fejlődését várhatjuk, egyébként egy gazdasági év tartamára szól és megújítására nézve majd a folyó esztendő őszének elején kell a két kormánynak tárgyalnia.

A Franciaországgal való áruforgalmunkról, illetőleg az abban szereplő fontosabb cikkek behozatala, illetve kivitele felől egyébként a hivatalos magyar külkereskedelmi statisztika alábbi adatai tájékoztatnak:

Behozatal
Franciaországból
Kivitel
Franciaországba
ezer pengőben
az 1928. évben 31,095 6,971
az 1929. évben 24,757 12,935
az 1930. évben 23,304 16,210
az 1931. évben 17,265 28,349
Behozatal Franciaországból
Áru ezer pengőben
1928 1929 1930 1931
Pamutszövet 2,573 1,640 3,299 1,711
Pamutfonal és -cérna 2,000 2,058 2,003 1,481
Gyapjúszövet 2,107 1,038 928 1,181
Selyem- és félselyemszövet, gaze és kreppszövet is
3,840

2,023

1,742

1,162
Pneumatik 1,406 1,203 1,138 799
Gépek és készülékek 1,527 1,313 636 556
Kikészített bőr 1,137 490 460 440
Gyapjúfonal 1,067 1,298 635 344
Kerékpárok 771 791 509 206
Gépkocsik és alvázak 2,455 1,092 459 201
Kivitel Franciaországból
Áru ezer pengőben
1928 1929 1930 1931
Nyersdohány 273 4,260 5,842 5,890
Búza - 457 - 4,782
Villamosgépek és -készülékek 362 462 412 1,690
Cséplőgépek 1,237 739 474 799
Tűzálló tégla 634 825 976 667
Cirokszalma 178 401 605 393
Toll 344 357 383 392
Libamáj, friss 1,114 975 508 387
Libamájpástétom 246 472 93 308
Borsó, száraz 374 152 96 70
Kender és kenderkóc 783 58 51 -
Bab, száraz 83 1,546 139 -