A magyar törvényhozás a legutóbbi évek folyamán immár három ízben foglalkozott a Franciaországgal való kereskedelempolitikai viszonyunk rendezését célzó megállapodásokkal. Mindamellett mégis szüksége mutatkozott annak, hogy Franciaországhoz való viszonyunkban újabb oly megállapodások létesítésére törekedjünk, amelyek nyomán Franciaország felé irányuló kivitelünkben fokozottabb lehetőségekre számíthatunk.
Egy ilyen újabb rendezést tartalmaz a jelenleg benyujtott törvényjavaslatba foglalt Megállapodás is.
A Nemzetek Szövetsége kezdeményezte genfi javaslatok nyomán a francia kormány is valamilyen formában előnyös elbánást óhajtván nyujtani a közép- és keleteurópai államok gabonája számára, ajánlatot tett Magyarországnak arra nézve, hogy búzából való évi beviteli szükségletének 10%-át Magyarországból kívánja fedeztetni olyképpen, hogy a behozott búzamennyiségek után a jelenleg 80 francia frankot tevő búzavámnak legfeljebb 30%-áig terjedő vámvisszatérítést adna. Kötelező vásárlásról nincs ugyan szó, hanem csupán bizonyos befolyásról a francia kormány engedélyét igénylő búzabehozatali cégekre, hogy a megjelölt keretben magyar búzát vásároljanak. Az utóbbi évek átlagos behozatali szükséglete alapján a Magyarországra jutó 10%-os hányad kerek 800,000 q-ra rúgna. Ellenszolgáltatásul a francia kormány egyes, Franciaországot különösen érdeklő iparcikkek magyar vámjai tekintetében kívánt mérsékléseket, amely vámmérséklések azonban nem preferenciális természetűek, hanem legnagyobb kedvezményes elbánás alá esnek.
A létrejött Megállapodás szerint ilyen vámengedményeket adtunk különösen egyes selyemipari termékek, illatszerek és pezsgő számára. Hazai iparunk szempontjából különösebb jelentősége van még a személygépkocsik elvámolásánál fizetendő úgynevezett karosszériapótlék tetemes leszállításának a kis- és középtípusú kocsiknál, amelyeknél a megkülönböztetés alapjául a motor hengerének ürtartalma vétetett.
A Megállapodás, amelyet a francia képviselőkamara és szenátus már elfogadott, s amelytől Franciaországba irányuló búzakivitelünk jelentősebb fejlődését várhatjuk, egyébként egy gazdasági év tartamára szól és megújítására nézve majd a folyó esztendő őszének elején kell a két kormánynak tárgyalnia.
A Franciaországgal való áruforgalmunkról, illetőleg az abban szereplő fontosabb cikkek behozatala, illetve kivitele felől egyébként a hivatalos magyar külkereskedelmi statisztika alábbi adatai tájékoztatnak:
Behozatal Franciaországból | Kivitel Franciaországba | |||||
ezer pengőben | ||||||
az 1928. évben | 31,095 | 6,971 | ||||
az 1929. évben | 24,757 | 12,935 | ||||
az 1930. évben | 23,304 | 16,210 | ||||
az 1931. évben | 17,265 | 28,349 | ||||
Behozatal Franciaországból | ||||||
Áru | ezer pengőben | |||||
1928 | 1929 | 1930 | 1931 | |||
Pamutszövet | 2,573 | 1,640 | 3,299 | 1,711 | ||
Pamutfonal és -cérna | 2,000 | 2,058 | 2,003 | 1,481 | ||
Gyapjúszövet | 2,107 | 1,038 | 928 | 1,181 | ||
Selyem- és félselyemszövet, gaze és kreppszövet is | 3,840 | 2,023 | 1,742 | 1,162 | ||
Pneumatik | 1,406 | 1,203 | 1,138 | 799 | ||
Gépek és készülékek | 1,527 | 1,313 | 636 | 556 | ||
Kikészített bőr | 1,137 | 490 | 460 | 440 | ||
Gyapjúfonal | 1,067 | 1,298 | 635 | 344 | ||
Kerékpárok | 771 | 791 | 509 | 206 | ||
Gépkocsik és alvázak | 2,455 | 1,092 | 459 | 201 | ||
Kivitel Franciaországból | ||||||
Áru | ezer pengőben | |||||
1928 | 1929 | 1930 | 1931 | |||
Nyersdohány | 273 | 4,260 | 5,842 | 5,890 | ||
Búza | - | 457 | - | 4,782 | ||
Villamosgépek és -készülékek | 362 | 462 | 412 | 1,690 | ||
Cséplőgépek | 1,237 | 739 | 474 | 799 | ||
Tűzálló tégla | 634 | 825 | 976 | 667 | ||
Cirokszalma | 178 | 401 | 605 | 393 | ||
Toll | 344 | 357 | 383 | 392 | ||
Libamáj, friss | 1,114 | 975 | 508 | 387 | ||
Libamájpástétom | 246 | 472 | 93 | 308 | ||
Borsó, száraz | 374 | 152 | 96 | 70 | ||
Kender és kenderkóc | 783 | 58 | 51 | - | ||
Bab, száraz | 83 | 1,546 | 139 | - |