Az aviatika példátlan fejlődése a légijáróművet ma már az egyik legjelentősebb közlekedési eszközzé tette. Egész Európát a rendszeres légiközlekedési vonalak sűrű hálózata fonja be s a sportrepülés és a légitúrisztika is mind hatalmasabb arányokban bontakozik ki.
Hazánknak igen nagy érdeke, hogy központi fekvésének előnyeit teljes mértékben kihasználva az európai légiforgalom fontos csomópontjává váljék. Annak azonban, hogy ez bekövetkezzék, előfeltétele, hogy légijogi helyzetünk a többi európai állammal szemben intézményesen rendeztessék.
A világháború befejezése után a győztes államok belátták a nemzetközi légiforgalom nagy gazdasági jelentőségét, 1919. október hó 13-án megkötötték az ú. n. párizsi légiforgalmi egyezményt (röviden: CINA), amelyhez idővel a jelentősebb légiforgalommal bíró európai államok javarésze csatlakozott. A volt központi hatalmak - Bulgária kivételével - nem csatlakoztak a párizsi légiforgalmi egyezményhez. Ennek főoka az volt, hogy aviatikájukat a párizskörnyéki békeszerződések igen súlyos korlátozásoknak vetették alá, és hogy a „Cina” rendelkezései az államok közti jogegyenlőség elvét szem elől tévesztették. Ezért ezeknek az államoknak - nehogy a nemzetközi légiforgalomból teljesen kikapcsoltassanak - külön-külön kell légügyi egyezményt kötniök azokkal az államokkal, melyekkel kölcsönös légiforgalmi érdekeik vannak.
Hazánk ezideig csak a szomszédos Ausztriával kötött légiforgalmi egyezményt (1926. évi XII. tc.), melyben a magánrepülés állambiztonsági szempontból még külön engedély beszerzéséhez van kötve. Ettől a kikötéstől azonban, amely a Cina tagállamaival való egyezmények kötését akadályozta, a kormány eltekintett, mert a pontos útvonalhoz és megfelelő feltételekhez köthető, technikailag fejlettebb légiközlekedés ma már enélkül is könnyebben ellenőrizhető. Ezért a kormány tervbe vette, hogy Németország példájára, jelentősebb légiközlekedéssel bíró s saját légiforgalmunk szempontjából számításba jövő európai államokkal mi is egyezményeket kössünk.
Ebből a szempontból igen nagy jelentőséggel bír az Olaszországgal megkötött és a jelen törvényjavaslatban foglalt egyezmény, mert ez - kapcsolatban a Lengyelországgal megkötött s a közel jövőben ugyancsak becikkelyezésre kerülő légiforgalmi egyezménnyel - Magyarország területe fölé fogja az északkelet - délnyugat felé haladó transzkontinentális légiforgalmat terelni.
