1. § A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye.
2. § (1) Középiskolát tartanak fenn: az állam, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alap, az egyházak, a férfi és női szerzetesrendek; továbbá a törvényesen bevett vallásfelekezetek, törvényhatóságok, községek (városok), jogi és természetes személyek, ha erre törvényesen biztosított joguk van, vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter nekik erre engedélyt adott.
(2) Csak olyan középiskola tartható fenn, amely szervezet, tanterv, az alkalmazott tanárok száma, képesítése és szakképzettsége, valamint elhelyezés, tanszerek és felszerelés tekintetében a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.
(3) Új középiskola létesítésének, szervezésének és fejlesztésének módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
3. § Fiúk és leányok számára külön igazgatás alatt álló és külön elhelyezett középiskolák vannak.
4. § A magyar középiskola neve: gimnázium.
5. § (1) A középiskolának nyolc osztálya (évfolyama) van.
(2) A középiskola felső négy osztályának működését, megfelelő tanulólétszám hiánya miatt, vagy más fontos okokból a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a miniszter hozzájárulásával az iskola fenntartója vagy a fenntartó hatósága ideiglenesen szüneteltetheti.
6. § (1) A középiskolákban szedhető tandíj, vizsgadíj, és egyéb díjak összegét, valamint a befizetés módozatait, úgyszintén a mentesség és a kedvezmény feltételeit - az 1933:VII. törvénycikk rendelkezéseinek figyelembevételével - az állam által, úgyszintén a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alapból egészben fenntartott, valamint a törvényhatósági és községi (városi) középiskolákban a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi középiskolában az iskola fenntartója, illetőleg a fenntartó hatósága állapítja meg.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter meghatározott tanügyi célra valamennyi középiskola tekintetében elrendelheti díjak szedését, az egyházi hatóság alá tartozó középiskolákban azonban a fenntartó hatóság hozzájárulásával. Az iskola fenntartója, illetőleg a fenntartó hatósága köteles ezeket a díjakat beszedetni és a megjelölt célra befizetni.
7. § (1) Azt a középiskolát, melynek fenntartása közművelődési érdekből szükséges, de amelyet a fenntartó saját erejéből a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelően nem képes ellátni, fenntartójának, illetőleg a fenntartó hatóságának kérelmére a vallás- és közoktatásügyi miniszter államsegélyben részesítheti.
(2) A segélyezés módját és közelebbi feltételeit, valamint a segélyezés fejében biztosított jogokat és vállalt kötelezettségeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a segélyezett középiskola fenntartója, illetőleg fenntartó hatósága között ebből a célból kötött szerződés állapítja meg.
(3) A rendszeres évi államsegélyben részesített középiskolának a szerződéskötés időpontjában meglevő vagyona továbbra is az iskola tulajdona marad és az iskola céljára rendelt alapítványok vagyonát továbbra is az iskola céljára kell fordítani.
(4) A rendszeres évi államsegélyben részesített középiskolának azokat a tanárait, akik illetményeiket a (3) bekezdésben említett alapítvány, vagyon, vagy a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága által kijelölt egyéb jövedelmekből kapják, ha fizetéskiegészítő államsegélyben részesülnek is, az iskola fenntartója, illetőleg a fenntartó hatósága választja vagy alkalmazza. Ha a fizetéskiegészítő államsegély mértéke a tanár összilletményeinek 50%-át meghaladja, az alkalmazáshoz a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Azokat a tanárokat, akik illetményeiket teljes egészükben államsegélyből kapják, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki.
(5) Ha az állam valamely egyházi hatóság alatt álló középiskolát bármely címen oly mértékű rendszeres évi segélyben részesít, melynek összege az iskola személyi és dologi szükségleteire fordított évi kiadások felét meghaladja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető középiskolában a tanulmányi igazgatás és vezetés tekintetében ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a többi középiskolában. Az iskola jogviszonyában beállott ez a változás azonban az iskolának a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogait nem érinti.
8. § (1) A középiskola fenntartója, illetőleg a fenntartó hatósága köteles a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánságára az iskolai vagyonról, valamint a kezelése alatt álló alapítványokról a vagyon kezelésének és felhasználásának részletes feltüntetésével kimutatást felterjeszteni a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.
(2) Ha e kimutatásból az tűnnék ki, hogy az iskolai vagy az alapítványi vagyont vagy annak jövedelmét nem rendeltetésének céljára fordítják, vagy a vagyonkezelés nem megfelelő, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető iskola fenntartóját, illetőleg a fenntartó hatóságát utasítja, hogy az iskolai, illetőleg az alapítványi vagyon biztosításáról és jövedelmének szabályszerű felhasználásáról gondoskodjék.
9. § Ha valamely középiskola az e törvény 1. §-ában foglalt célkitűzésnek, vagy a 2. § (2) bekezdésében, vagy a 12. §-ban meghatározott feltételek valamelyikének, vagy e törvény és más jogszabály rendelkezéseinek bármely tekintetben többé meg nem felelne, a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes vizsgálat után és ennek eredményéhez képest felhívja az iskola fenntartóját, illetőleg a fenntartó hatóságát a rendelkezésnek megfelelő intézkedésre. Ha a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága a szükséges, intézkedést a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározott határidő alatt nem teszi meg, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskola ideiglenes vagy végleges bezárása iránt intézkedik, illetőleg egyházi hatóság alatt álló középiskola esetében az államfőhöz eziránt előterjesztést tesz. Ugyanígy jár el a vallás- és közoktatásügyi miniszter abban az esetben is, ha valamely középiskolában a magyar állam vagy a társadalom törvényes rendje ellen irányuló törekvés, vagy mozgalom jelenségei volnának észlelhetők.
10. § (1) Az ideiglenesen bezárt középiskola vagyona és alapítványai az iskolafenntartónak, illetőleg a fenntartó hatóságának kezelésében maradnak és e vagyon jövedelmeit mindaddig tőkésíteni kell, míg az iskolának újból való megnyitására a vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg egyházi hatóság alatt álló középiskola esetében az államfő engedélyt nem ad.
(2) A véglegesen bezárt középiskola vagyonának és alapítványainak közoktatási célokra való felhasználásáról - ha az alapító azokról az iskola megszűnésének esetére máskép nem rendelkezett - a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása mellett az iskola fenntartója, illetőleg a fenntartó hatósága gondoskodik.
11. § A középiskola élén, mint annak felelős vezetője, az igazgató áll.
12. § (1) A középiskolában a 21. § (1) bekezdésében 2-15. alatt felsorolt rendes tantárgyak tanítására legalább tizenkét rendszeresített álláson működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább nyolcnak rendes tanárnak (13. § (3) bekezdés) kell lenni.
(2) A 5. § (2) bekezdésében említett esetben, továbbá a párhuzamos osztályokkal működő, valamint a fejlesztés alatt álló középiskolákban a tanároknak az (1) bekezdésben megállapított száma megfelelően módosul.
13. § (1) A középiskolában rendes, helyettes és óraadó tanárok működnek.
(2) Középiskolában tanár csak középiskolai tanításra jogosító tanári oklevéllel bíró, erkölcsi és nemzeti szempontból kifogástalan magyar állampolgár lehet.
(3) Rendes tanárrá csak az nevezhető ki, illetőleg választható meg, aki valamely középiskolában helyettes tanári, illetőleg egyetemen vagy más főiskolán tanársegédi minőségben legalább két évig működött és ezalatt az idő alatt a tanári pályára való alkalmasságát beigazolta.
(4) Igazgatóvá csak olyan középiskolai rendes tanár nevezhető ki, illetőleg választható meg, aki a középiskolai tanári pályán legalább tíz évig ténylegesen működött.
14. § (1) Az állami középiskolák igazgatóit az államfő, rendes, illetőleg helyettes tanárait pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Ugyancsak a miniszter alkalmazza ezeknek a középiskoláknak óraadó tanárait is.
(2) A törvényhatóságok és községek (városok) által fenntartott középiskolák igazgatóit és rendes, illetőleg helyettes tanárait a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes jóváhagyásával a fenntartó alkalmazza. Budapest székesfőváros által fenntartott középiskolák igazgatóinak, rendes és helyettes tanárainak alkalmazására a Budapest székesfőváros oktatószemélyzetére vonatkozó külön törvényi rendelkezések irányadók.
(3) A többi középiskola igazgatóit és tanárait - a 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben említett korlátozással - a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága alkalmazza (választja), az alkalmazást (választást) azonban a miniszternek köteles bejelenteni.
(4) Mind a helyettes, mind pedig a rendes tanár szolgálatának megkezdése előtt hivatali esküt tesz.
(5) A helyettes tanárok alkalmazása ideiglenes, jogviszonyaikra nézve pedig a főiskolai képesítésű gyakornokkal esnek egy tekintet alá.
15. § (1) A hit- és erkölcstant a középiskolákban - kivéve az egyházi hatóság alatt álló középiskolák vagy a törvényesen bevett felekezetek középiskoláinak saját felekezetű hittanárait vagy a hittan tanításával megbízott tanárait - a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelentett és általa elfogadott hitoktatók tanítják.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a bejelentés tudomásulvételét az államérdek védelme szempontjából vagy a 13. § (2) bekezdésében felsorolt kellékek hiánya miatt megtagadhatja.
16. § (1) A tanár kötelező tanítási ideje heti tizennyolc óra; huszonnégy óránál többnek tanítására helyettesítés, esetében sem kötelezhető és arra nem is vállalkozhatik. Az igazgató legfeljebb heti nyolc óra tanítására kötelezhető.
(e) Az előző bekezdésben megállapított kötelező heti óraszám a tanítási óra időtartamának szabályozásához képest (25. § (2) bekezdés) megfelelően módosul.
17. § (1) Az igazgatók és tanárok rendszeres fizetéssel járó állandó mellékfoglalkozást nem vállalhatnak.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy igazgató vagy tanár mennyiben vállalhat az előző bekezdés rendelkezése alá nem eső, díjazással járó mellékfoglalkozást.
18. § Nem állami középiskolák tanárainak és igazgatóinak javadalmazása azonos az állami középiskolák tanárainak és igazgatóinak mindenkori javadalmazásával és rendes tanárul alkalmazás szempontjából azonos tekintet alá esnek az állami középiskolák tanáraival. Ez a rendelkezés a rendjük iskoláiban működő szerzetes tanárokra nem vonatkozik.
19. § (1) A középiskolák igazgatói és tanárai - a (2) bekezdésben említettek kivételével - a vallás- és közoktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alá tartoznak. A fegyelmi felelősség szabályait - ideértve a fegyelmi eljárás szabályozását is - a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) Egyházi hatóság alá tartozó középiskolák igazgatóinak és tanárainak fegyelmi felelősségét, ideértve a fegyelmi eljárást is, saját egyházi hatóságuk szabályozza.
(3) Az egyházi hatóság által meghatározott fegyelmi szabályzatot tudomás végett be kell mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek.
(4) Az egyházi hatóság köteles a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánságára a fegyelmi eljárást folyamatba tenni.
(5) Az egyházi hatóság alá tartozó középiskolák igazgatóinak és tanárainak fegyelmi ügyében hozott határozatokat tudomás végett be kell mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek.
(6) Állásától fegyelmi úton elmozdított igazgatónak és tanárnak bármely középiskolánál való alkalmazásához a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
20. § A középiskolák igazgatóit és tanárait a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából közhivatalnokoknak kell tekinteni.
21. § (1) A középiskola rendes tantárgyai:
1. hit- és erkölcstan,
2. magyar nyelv és irodalom,
3. történelem, államtani ismeretekkel,
4. gazdasági és társadalmi ismeretek,
5. föld- és néprajz,
6. latin nyelv,
7. görög nyelv,
8. német nyelv,
9. egy második élő idegen nyelv,
10. bölcsészet,
11. természetrajz.
12. vegytan,
13. természettan,
14. mennyiségtan és mértan,
15. rajz a műalkotások ismertetésével,
16. testnevelés,
17. egészségtan,
18. szépírás,
19. Gyorsírás.
20. ének,
továbbá a leányok számára fenntartott középiskolákban
21. kézimunka.
(2) A rendkívüli tantárgyak tanítását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
(3) A rajz, gyorsírás, testnevelés, ének és kézimunka gyakorlati része alól alkalmatlanság, vagy egészségi okok miatt felmentés adható. A felmentés módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
22. § (1) A középiskola ötödik osztályába lépő tanuló a (2) bekezdésben meghatározott korlátok között hajlama szerint választhat, hogy további tanulmányai folyamán a 21. § 7. és 9. pontjában felsorolt rendes tantárgyak közül a görög nyelvet vagy a második élő idegen nyelvet kívánja-e tanulni.
(2) A görög nyelv tanításának kötelezettsége alól a vallás- és közoktatásügyi miniszter az általános nevelési szempontoknak, a helyi körülményeknek és az (1) bekezdés értelmében jelentkező tanulók számának mérlegelése alapján - nem állami középiskoláknál az iskolafenntartó, illetőleg a fenntartó hatóságának kérelmére - felmentést adhat. A második élő idegen nyelv tanításának kötelezettsége alól ily felmentés nem adható.
(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg az egyházi hatóság alá tartozó középiskolákban a fenntartó hatósága állapítja meg azt, hogy a rendes tantárgyak között felsorolt második élő idegen nyelvként az angol, vagy francia, vagy olasz nyelvek közül melyiket tanítsák.
(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a (2) bekezdésben említett élő idegen nyelvek tanítása helyett a nemzeti művelődés szempontjából fontos más élő nyelv tanítását is megengedheti.
23. § (1) Az egyes tantárgyak tanításában elérendő célt és ennek alapján az országos tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a hit- és erkölcstan tanításának anyagát és tantervét az egyházi, illetőleg felekezeti hatóságok állapítják meg.
(2) A fiúk és leányok számára fenntartott középiskolák tanterve a különleges nevelési szempontokhoz képest eltérően állapítható meg.
(3) Ha a helyi körülmények, vagy különleges nevelési szempontok kívánatossá teszik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az országos tantervet helyi tanterv alakjában módosíthatja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter különösen indokolt esetben a helyi tanterv keretében megengedheti, hogy az ötödik osztálytól kezdve az erre jelentkező tanulók latin nyelv helyett ábrázoló mértant és vegytant tanulhassanak.
(4) Egyházi hatóság alá tartozó középiskolákban a tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával a fenntartó hatósága állapítja meg. Ez a tanterv a kitűzött célok tekintetében azonos az országos tantervvel, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezik.
24. § (1) A középiskolákban - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a vallás- és közoktatásügyi minisztertől engedélyezett tankönyvek, segédkönyvek és térképek használhatók.
(2) Egyházi hatóság alá tartozó középiskolákban a tankönyveket, segédkönyveket és térképeket a fenntartó illetékes hatósága engedélyezi, azonban ezeket engedélyezés előtt be kell mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter megállapítja, hogy a bemutatott tankönyv, segédkönyv és térkép színvonal tekintetében nem felel meg a tanítás általános követelményeinek, vagy állam-, alkotmány-, törvény-, vagy vallásellenes tanokat, vagy vallásfelekezet ellen irányuló izgatást tartalmaz, az engedélyezést megtiltja.
25. § (1) Az iskolai év szeptember hó elejétől június hó végéig tart.
(2) A rendes tantárgyak heti óraszámát és a tanítási óra tartamát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, a tanítás időtartama azonban a napi öt órát nem haladhatja meg.
26. § (1) A középiskola első osztályába csak az vehető fel, aki valamely nyilvános jogú elemi népiskola negyedik osztályát sikerrel végezte és életének tizedik évét betöltötte, de tizenkettedik évét még nem töltötte be.
(2) A középiskola egy-egy osztályába felvehető tanulók számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
27. § (1) A középiskola nyilvános, vagy magánúton végezhető.
(2) Nyilvános tanuló az, aki valamely középiskolát rendszeresen látogat és tanulmányainak végzéséről ezen az úton szerez középiskolai bizonyítványt.
(3) Magántanuló az, aki középiskolai tanulmányait magánúton folytatja és tanulmányainak végzéséről valamely középiskolában tett magánvizsgálat alapján kíván középiskolai bizonyítványt szerezni.
28. § A középiskolai tanuló a középiskolába történt felvételéről az iskolából való kilépéséig, illetőleg az érettségi bizonyítvány kézhezvételéig az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik.
29. § (1) A tanulókkal szemben alkalmazható fegyelmi eljárás főbb elveit és a kiszabható fegyelmi büntetéseket a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) A középiskolák kötelesek az (1) bekezdésben említett rendelet alapján készült fegyelmi szabályzatukat a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutatni.
30. § (1) Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat a tanulót az általa látogatott iskolából zárja ki, a megindokolt határozatot a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez kell fel terjeszteni.
(2) Több középiskolából, vagy az ország valamennyi középiskolájából a tanulót csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter zárhatja ki.
31. § A középiskolák minden iskolai év végén osztályonkint összefoglalásokkal adnak számot az oktatás eredményéről.
32. § A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és egyéniségét a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendelettel szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni.
33. § (1) Az a tanuló, akinek a 21. § (1) bekezdésében 1-15. alatt felsorolt rendes tantárgyak egyikében elért tanulmányi eredményét a 32. § értelmében végzett osztályozással elégtelennek minősítették, a bizonyítván keltétől számított két hónap elteltével javítóvizsgálatra bocsátható és felsőbb osztályba csak a vizsgálat sikerülte esetében léphet.
(2) Az a tanuló, akinek az (1) bekezdésben említett rendes tantárgyak közül két, három vagy négy tantárgyból elért tanulmányi eredményét elégtelennek minősítették, vagy aki az (1) bekezdésben említett javítóvizsgálaton nem felelt meg, úgyszintén az, aki két egymást követő osztályt már javítóvizsgálattal végzett s a következő osztályban egy tantárgyból elért eredményét ismét elégtelennek minősítették, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. Az ismétlés időtartama egy tanévnél rövidebb nem lehet.
(3) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét az (1) bekezdésben említett tantárgyak közül négynél több tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki középiskolai tanulmányai folyamán már kétízben ismételt osztályt és a második osztályismétlést követő tanévben tanulmányi eredményét egy tantárgyból elégtelennek minősítették, vagy akinek, mint ismétlőnek, tanulmányi eredményét két, vagy több tantárgyból minősítették elégtelennek, középiskolai tanulmányokat többé nem folytathat.
34. § (1) A középiskolai tanuló más középiskolába rendszerint csak a tanév elején léphet át. Évközben csak kivételes méltánylást érdemlő esetekben adható engedély átlépésre.
(2) Ha a tanuló a 22. § (1) bekezdése értelmében választott tantárgy tanulásáról a választható másik tantárgy tanulására kíván áttérni, vagy valamely középiskolából más élő idegen nyelvet tanító középiskolába, vagy bármely középfokú iskolából középiskolába, vagy külföldi középiskolából hazai középiskolába kíván átlépni, a különbözeti tantárgyakból, illetőleg tananyagból magánvizsgálatot tartozik tenni.
(3) Az átlépés és a különbözeti (magán) vizsgálat részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
35. § (1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével kivételesen az iskolaév elején a következő osztály tananyagából teendő magánvizsgálatra lehet bocsátani azt a tanulót, aki a megelőző iskolai évben kiváló eredménnyel végezte tanulmányait és akinek életkora legalább két évvel magasabb az illető osztály tekintetében a 26. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapulvételével irányadó életkornál.
(2) Középiskolai tanulmányokat előrehaladottabb korban kezdő, vagy több évi megszakítás után folytató tanulónak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyt adhat arra, hogy két osztály tananyagából egyidőben vagy ugyanazon tanéven belül magánvizsgálatot tehessen.
36. § (1) A középiskola nyolc osztályának sikeres elvégzése után a tanuló abban a középiskolában, amelyben a nyolcadik osztályt végezte, illetőleg amelyben a nyolcadik osztály tananyagából magánvizsgálatot tett, érettségi vizsgálatot tehet.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedheti, hogy a tanuló más középiskolában tegyen érettségi vizsgálatot.
37. § (1) Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli.
(2) Az érettségi vizsgálat anyagát és rendjét, valamint a vizsgálat eredményének elbírálásánál és az osztályozásnál követendő eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
38. § (1) Az érettségi vizsgálat letételéről a tanuló gimnáziumi érettségi bizonyítványt kap.
(2) A gimnáziumi érettségi bizonyítvány képesít mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyek elnyeréséhez az 1883:I. törvénycikk értelmében főgimnáziumi, vagy főreáltanodai érettségi vizsgálat szükséges.
(3) A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más főiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítő hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanusított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az egyetemi és más fő iskolai tanulmányokra képesítő hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfő által jóváhagyott rendeletben szabályozza.
(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt egyetem vagy más főiskola meghallgatásával gondoskodik az érettségi vizsgálat anyagában nem foglalt azon szakismeretek megszerzésének biztosításáról, amelyek egyes egyetemi, vagy más főiskolai tanulmányok sikeres elvégzéséhez szükségesek.
39. § Aki az érettségi bizonyítványt megszerezte, de annak a 38. § (3) bekezdésében meghatározott képesítő hatályát nem nyerte el, az érettségi vizsgálatot e képesítő hatály megszerzése céljából a vizsgálat leteltétől számított egy esztendő elteltével egyízben megismételheti.
40. § (1) Az a tanuló, akinek vizsgálati, eredményét egy tantárgyból elégtelennek minősítették, a sikertelen érettségi vizsgálattól számított két hónap elteltével javítóvizsgálatot tehet.
(2) Az a tanuló, akinek vizsgálati eredményét két, vagy több tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a másodízben megkísérelt javítóvizsgálaton meg nem felelt, a sikertelen érettségi vizsgálattól számított egy év elteltével az egész érettségi vizsgálatot megismételheti.
(3) Az a tanuló, akinek vizsgálati eredményét az érettségi vizsgálat megismétlése alkalmával egy tantárgyból elégtelennek minősítették, az ismétlővizsgálattól számított két hó elteltével újabb javítóvizsgálatot tehet. Ennek sikertelensége esetén többé érettségi vizsgálatra nem bocsátható.
(4) Az a tanuló, akinek vizsgálati eredményét az érettségi vizsgálat megismétlése alkalmával két vagy több tantárgyból minősítették elégtelennek, érettségi vizsgálatra többé nem bocsátható.
41. § (1) A középiskolák érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyházi hatóság alatt álló középiskolák érettségi vizsgálataira a fenntartó illetékes egyházi hatósága küld elnököt.
(2) Egyházi hatóság alatt álló középiskola érettségi vizsgálatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel. Ezért az illetékes fenntartó hatóság köteles az érettségi vizsgálat idejét legalább egy hónappal megelőzően a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenteni.
(3) A kormányképviselő felügyel arra, hogy az érettségi vizsgálatra vonatkozó szabályokat pontosan megtartsák. E végből megtekinti az érettségi írásbeli dolgozatokat, jelen van a szóbeli vizsgálatokon és minden tantárgyból minden tanulóhoz kérdéseket intézhet, részt vesz a vizsgáló bizottságnak mind az írásbeli, mind pedig a szóbeli vizsgálat eredménye felett tartott tanácskozásban.
(4) Ha a kormányképviselő a vizsgálat folyamán azt tapasztalná, hogy valamely esetben a törvény, vagy a vonatkozó rendelkezések valamelyike vagy a tanulmányi eredmény elbírálásánál a szükséges mérték meg nem tartatik, a főfelügyeleti jog keretében eljárva a vizsgálat elnökét a szükséges intézkedés megtételére felhívja s amennyiben felhívásának foganatja nem volna, észrevételeit a vizsgálat eredményéről tartott értekezlet jegyzőkönyvébe véteti és a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelentést tesz. Ebben az esetben az elnök köteles az eredmény kihirdetését és a bizonyítvány (bizonyítványok) kiadását a miniszter döntéséig felfüggeszteni.
42. § E törvényben az iskola fenntartó hatóságán az egyházi hatóság alá tartozó középiskoláknak az egyházi szervezet szerint illetékes hazai főhatóságát, illetőleg az általa kijelölt szervet kell érteni.
43. § (1) Ez a törvény 1934. évi július hó első napján lép hatályba.
(2) Hatálybalépésével az 1924:XI. és az 1926:XXIV. törvénycikkek teljes egészükben, az 1883:XXX. törvénycikknek még hatályban levő rendelkezései a 42-44. §-okban, a 45. § 1. és 3. pontjában, valamint a 46. §-ban, továbbá a 48. § első bekezdésének a), b) és c) pontjaiban és második bekezdésében foglalt rendelkezések kivételével, végül az 1921:XXX. törvénycikk 1. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.
(3) Ezt a törvényt a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.
