A kormány, abból a célból is, hogy a gazdasági életet kereseti lehetőségek és munkaalkalmak teremtése útján támogassa, mind közgazdasági, mind pedig államháztartási szempontból nagyfontosságú további közmunkák foganatosítását tervezi. Gondoskodni kell tehát e közmunkák költségeinek fedezetéről. A jelen törvényjavaslat 1. §-ában felhatalmazást kérek arra, hogy ily közmunkák költségeinek fedezésére mintegy 10 millió pengőt eredményező kölcsönt vehessek fel. Ezt az összeget a kormány főként államvasúti, útépítési és vizi munkálatok elvégeztetésére kívánja felhasználni.
A kölcsönt - hasonlóan az 1933:II. és az 1933:XXVII. törvénycikkekben kapott felhatalmazások alapján egyes közmunkák költségeinek fedezésére összesen 30 millió pengő erejéig kilátásba vett kölcsönökhöz - a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengőértékben való befizetéséről szóló 1931. évi 6,900/M. E. számú és az ennek hatályát meghosszabbító rendeletek alapján a Magyar Nemzeti Bankhoz befizetett, illetőleg befizetendő összegekből tervezem felvenni.
Az ebből a kölcsönből foganatosított közmunkák költségeit a kormány - ugyancsak a fentebb említett kölcsönökből foganatosított közmunkák költségeihez hasonlóan - a zárszámadásokban az államháztartás egyéb kiadásaitól elkülönítve fogja elszámolni s az évi zárszámadások kapcsán fog majd jelentést tenni az országgyűlésnek a felhatalmazás alapján felvett kölcsön felhasználásáról.
Hazánk egyes vidékeinek állami közúttal való közvetlen összekötése és a szomszédos államokkal való forgalom zavartalan lebonyolítása, nemkülönben az idegenforgalom fejlesztésének szempontjai is elkerülhetetlenül szükségessé teszik közúti hálózatunk továbbfejlesztését, illetőleg kiépítését. Ezek a munkálatok egyúttal alkalmasak arra is, hogy a munkanélküliek széles rétegeit munkához juttassák.
A számbajöhető útvonalak közül elsősorban a Budapest-Kecskemét-Szeged-horgosi közút kiépítésének folytatásáról kell gondoskodni. Ez az út a London-konstantinápolyi transzkontinentális út hazánkon keresztülvezető részének még nem teljesen kiépített szakasza és ennek kiépítése úgy nemzetközi, mint hazai közgazdasági szempontokból igen nagyjelentőségű. Ezen út Budapest-kecskeméti szakaszának kiépítése 1933-ban kezdetett meg s a vonatkozó munkálatok a folyó év őszén előreláthatólag befejeztetnek. Ezúttal a Kecskemét-Szeged-horgosi szakasz kiépítése iránt kíván a kormány intézkedni.
Hasonlóképpen nagyon fontos és sürgős a Budapest-Siófok-keszthelyi állami közút egyes szakaszainak, továbbá a Balatonig már kiépített úthálózatnak a külfölddel való összeköttetését biztosító utaknak kiépítése, illetőleg átépítése. A kormány tehát ezeknek s a lehetőséghez képest más fontos útépítési munkálatoknak az elvégeztetése iránt is intézkedni kíván.
E munkálatok elvégeztetését, az adott államháztartási viszonyokra való tekintettel, kötelezőjegyek kibocsátása mellett történő hitelezés alapján tervezem. A hitelművelet útján igénybeveendő összegekkel kapcsolatos kölcsönszolgálatról az évi állami költségvetésekben történik gondoskodás s a zárszámadások kapcsán fog a kormány az országgyűlésnek jelentést tenni a hitelművelet útján igénybeveendő összegek felhasználásáról.
A termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetek közérdekű működésének a jelenlegi gazdasági viszonyok között mind nagyobb jelentősége van. Azok a vizsgálódások, melyeket a kormány ama szövetkezetek tekintetében folytatott, melyeknél az államnak érdekeltsége áll fenn, arra indították a kormányt, hogy e szövetkezetek szervezetét, működési körét és egymás közötti kapcsolatát az eddiginél megfelelőbb alapokra helyezze. Abból a célból, hogy ezek a racionalizálás jegyében álló átszervezési munkálatok sikerrel legyenek keresztülvihetők és hogy a szövetkezetek a változott viszonyok között velük szemben fokozott mértékben támasztott jogos igényeket megfelelően kielégíthessék, elkerülhetetlenül szükséges egyes szövetkezetek anyagi alátámasztása és megerősítése. Az imént kifejtett szempontból a következő szövetkezeteket kell figyelembe venni: 1. A «Hangya» termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetet, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központját, 2. a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetét, 3. a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, 4. a Máv. Alkalmazottai Fogyasztási és Takarékszövetkezetét (a Konzumot), végül 5. a Háztartás termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezetet. Az átszervezés során a Konzumot beolvasztani kívánom a Köztisztviselők szövetkezetébe s a Háztartás működésének megszüntetését tervezem. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban tehát csak a Köztisztviselők szövetkezete maradna meg, míg a Hangya és Mezőgazdák szövetkezete főként a falvakban teljesítené a mezőgazdasági termelvények értékesítése és az áruellátás terén reá váró fontos feladatokat.
Oly célból, hogy a Hangya szövetkezet a mezőgazdasági termények és termékek értékesítése, nemkülönben a gazdaközönség fogyasztási szükségleteinek ellátása terén a reá váró feladatokat megfelelően teljesíthesse, tartalékalap létesítése szükséges. E tartalékalap céljaira 5 millió pengő bocsáttatnék előreláthatólag állami kötelezvények alakjában a szövetkezet rendelkezésére.
A Köztisztviselők szövetkezetének megerősítés céljából, fennálló tartozásaiból mintegy 2.8 millió pengőnek átvállalása szükséges. Ezenfelül 0.5 millió pengő értékpapírokban bocsáttatnék a szövetkezet rendelkezésére, az állam tulajdonában lévő értékpapírokból.
A Mezőgazdák szövetkezeténél, ügyeinek rendezésével, valamint a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének előmozdítására irányuló működésének biztosításával kapcsolatban fennálló tartozásaiból mintegy 1 millió pengőnek az átvállalása szükséges. Továbbá tartalékalap létesítése és üzletrésztőkéjének kiegészítése céljából 1.2 millió pengőre, forgótőkeszükségletének kielégítésére pedig 0.5 millió pengő kölcsönre van e szövetkezetnek szüksége.
A Konzumnál mintegy 0.2 millió pengő tartozás kifizetése és egyes vagyontárgyainak értékesítéséig 0.3 millió pengő kölcsön nyujtása szükséges.
E szakasz a törvény végrehajtása iránt intézkedik.
