1934. évi XXII. törvénycikk indokolása

Magyarországnak az Állandó Nemzetközi Bíróság kötelező igénybevételét kimondó okmányhoz való hozzájárulása meghosszabbításáról * 

Általános indokolás

A Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának 14. Cikke értelmében Hágában felállított Állandó Nemzetközi Bíróság (Cour permanente de Justice internationale) Szabályzatának (l. az 1926:I. törvénycikket) rendelkezései értelmében ennek a Bíróságnak illetékessége azokra az ügyekre terjed ki, amelyeket a felek eléje terjesztenek, vagy amely ügyekben a Bíróság illetékességét érvényben lévő szerződések és egyezmények egyébként már megállapítják.

Az Állandó Nemzetközi Bíróság eme Szabályzatával kapcsolatban a Nemzetek Szövetségének titkárságánál egy „Disposition Facultative” elnevezésű okmány is nyitva áll a Bíróság Szabályzatát elfogadott államok részéről leendő aláírásra, amely utóbbi okmányok elfogadása azt jelenti, hogy az ahhoz hozzájáruló államok az Állandó Nemzetközi Bíróság ítélkezését a Szabályzat 36. Cikkében felsorolt jogi természetű vitás ügyekre vagy ezeknek az ügyeknek egyes csoportjaira nézve mindazon államokkal szemben, amelyek ugyanezt a kötelezettséget vállalják, általában is kötelezőnek ismerik el, vagyis az ily államokkal szemben a hágai Bíróság már akkor is eljár, ha csak a vitában álló államok egyike fordul hozzá és a nélkül, hogy ezekben az esetekben a Bíróság illetékességét a konkrét vitás eset alkalmából kötendő külön szerződéssel megállapítani kellene.

A hágai Bíróság kötelező igénybevételét kimondó ezt a külön okmányt Magyarország a viszonosság kikötésével és a bíróság ítélkezésének az aláírási nyilatkozatra vonatkozó megerősítő okirat leteltétől számított ötévi időtartamra való kötelező elismerésével Genfben 1928. évi szeptember hó 14-én aláírta.

Az akkori kormánynak ezt az intézkedését az országgyűlés jóváhagyván, a vonatkozó megerősítő okirat Genfben 1929. évi augusztus hó 13-án letétetett s az e tárgyban alkotott 1929:XXXVIII. törvénycikk ugyanazon a napon életbelépett.

Minthogy a Bíróság ítélkezése ötévi időtartamra történt kötelező igénybevételének hatálya Magyarországra nézve 1934. évi augusztus hó 13. napjától kezdődőleg lejár, szükséges, hogy a „Disposition facultative”-hez való hozzájárulásunk meghosszabbítása iránt intézkedések történjenek.

A Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság ítélkezésének további öt évre szóló elismerése mellett a következő indokok szólnak:

1. Az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzata 36. Cikkének az obligatoriumra vonatkozó rendelkezéseit ezidőszerint 42 állam fogadta el.

2. Az obligatorium elfogadása reánk nézve csupán jogi kötelezettséget jelent, nem tekinthető ellenben politikai kötelezettségvállalásnak, főleg nem abban az értelemben, hogy azáltal akár a trianoni szerződés megerősíttetnék, akár pedig, hogy mozgási szabadságunk az említett szerződésen túlmenőleg korlátoztatnék.

3. Az Állandó Nemzetközi Bíróság eddigi működése azt mutatja, hogy hivatását magasztosan fogja fel és az eléje kerülő ügyekben minden melléktekintet nélkül hoz határozatot, akárhányszor a volt ellenséges hatalmaknak, sőt a nagyhatalmaknak érdekei ellen is döntve.


  Vissza az oldal tetejére