Általános indokolás
Pázmány Péter bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek nemcsak a római katolikus egyháznak, hanem a magyar tudománynak és a magyar történelemnek is kimagasló és különös tiszteletet keltő alakja. Egyházi, irodalmi, politikai és közéleti téren szerzett sok érdeme közül is kimagaslik, hogy 1635-ben Nagyszombat városában, a jelenleg nevét viselő királyi magyar tudományegyetemet megalapította. Ez az alapítás a magyar tudománynak és nemzeti műveltségnek rendkívüli szolgálatokat tett. Lehetővé vált ugyanis a tudomány szakavatott művelése és a magasabbfokú tudományos szakképzettséget nyujtó tanítás és nevelés. Az egyetem e kettős működésének nagy része volt benne, hogy az ország nemcsak előre tudott haladni a magasabbfokú művelődés útján, hanem bele tudott kapcsolódni az európai tudományos közösségbe is. Lépést tartott az egyetem az európai tudomány haladásával oly módon, hogy sokszor egészen egyedülálló tudományos eredmények és felfedezések tették világszerte ismertté a magyar tudós nevét.
Az egyetem alapításának és fennállásának háromszázadik évfordulója folyó évi május 13-ára esik. Az egyetem ezt az évfordulót ünnepélyesen fogja megülni. Ez az évforduló azonban méltó alkalom arra is, hogy az ünnep az egész ország ünnepévé avattassék és ily módon Pázmány Péterről és a nevét viselő egyetemről az ország törvényhozása is megemlékezzék. Éppen ezért mint a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem felettes hatósága indíttatva éreztem magamat arra, hogy e törvényjavaslattal járuljak az ország törvényhozása elé.
A törvényjavaslat törvénybe iktatja Pázmány Péternek azt az elévülhetetlen érdemét, hogy a világhírt szerzett budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem alapjait lerakta s egyben elismeréssel adózik ez egyetemnek az ország érdekében háromszáz éven keresztül kifejtett eredményekben gazdag működéseért. A törvényjavaslat tehát egyfelől kegyeletteljesen adózik a nagy bíboros emlékének, utalván az alapítónak az ország legválságosabb viszonyai között is alkotni akaró és tudó erélyére, másfelől pedig az egyetem érdemeinek megállapítása mellett méltatja azt a munkásságot, melyet az egyetem tíz emberöltőn át az ország javára gazdag eredményekkel kifejtett.
Úgy érzem azonban, hogy az említett évforduló alkalmából nem elég egyedül a törvényhozás hálaérzetének ünnepélyes megnyilvánulása. Szükség van arra is, hogy a törvényhozás az egyetemmel szemben elismerését és háláját az örvendetes évforduló alkalmából - az ország mai gazdasági helyzetéhez mérten - olyan adományokkal is lerója, melyek tudományos és gazdasági szempontból egyaránt biztosítékai az egyetem további tervszerű működésének. Erre kötelez az alapító nagyszerű kezdeményezése és elődeinknek az egyetem fejlesztésére irányuló céltudatos munkája. A törvényjavaslat tehát az ország háláját - az évforduló ünnepi megörökítésén kívül - a mai viszonyok közt lehetséges adományokkal kívánja leróni.
Az ünnepélyesség jegyében fogant a magyar királyi pénzügyminiszter úrral egyetértésben történt az az elhatározásom, hogy az évforduló megörökítése céljából 50,000 darab 2 pengős ezüstérmét verettesen és hozasson forgalomba. Az állam felségjogából származó ezen aktussal kívánom az alapító emlékét és az egyetem jubileumát emlékezetessé tenni. Ugyanily okokból ered az az elhatározásom is, hogy a magyar királyi kincstár az évforduló emlékét megörökítő postabélyegeket hozzon forgalomba. Ez utóbbira nézve a törvényjavaslat nem intézkedik, mert az említett postabélyegek kibocsátása kormányzati hatáskörben eszközölhető.
Az egyetem tudományos céljait szolgálja a Konkoly-Thege-alapítványú magyar királyi Csillagvizsgáló Intézetnek és a Budapesti Földrengési Obszervatóriumnak az egyetem részére való ajándékozása, továbbá a költségvetési intézkedéssel létesítendő Tüdőbeteg-klinika.
A Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934:VIII. tc. nem vette fel a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe az Országos Magyar Gyüjteményegyetemnek azon intézményeit, melyek nem kifejezetten gyüjteményjellegűek, miért is a hivatkozott törvény 9. §-ában felhatalmazott a törvényhozás arra, hogy ezen intézmények igazgatását rendeletileg szabályozzam. Ezen intézmények közé tartozik a Konkoly-Thege-alapítványú magyar királyi Csillagvizsgáló Intézet és a Budapesti Földrengési Obszervatórium is. Az a körülmény, hogy az egyetem az említett évfordulót ünnepli, alkalmul szolgál arra, hogy ezek az intézetek, tudományos céljaiknak azonosságára való tekintettel is az egyetemnek ajándékoztassanak. Mindkét intézet az egyetem keretében méltó elhelyezkedést fog nyerni, ebben a keretben megtalálja tervszerű fejlődésének biztosítékait is. Az ajándékozás eme tárgyi indokát támogatja még az a körülmény is, hogy ezzel az intézkedéssel tulajdonkép a régi állapotot állítom helyre, amikor is a Csillagvizsgáló Intézet egyetemi kötelékében működött, továbbá, hogy számos külföldi ily intézet egyetemi intézetként működik.
Budapest székesfőváros hozzájárulásával a tüdőbetegek részére az egyetem belgyógyászati tanszéke mellett klinikai pavillont fogok építtetni, oly módon, hogy a kivitelre szükséges összeg felerészét a főváros, felerészét pedig a kincstár vállalja. Ez a tüdőbetegpavillon, melyben a tüdőbetegség minden stádiumát képviselő tüdőbeteganyag fog elhelyezést nyerni, nemcsak az orvosképzés céljait szolgálja igen eredményesen, hanem az ország egészségügyének is jelentős szolgálatokat fog tenni. Az Egyetemi Tüdőbeteg Pavillon építése törvényhozási intézkedést nem igényel, miért is ezekkel az adományokkal a törvényjavaslat nem foglalkozik.
Különösen a mai viszonyok között, amikor az ifjúság érzékeny lelkülete különféle behatásoknak fokozottan van kitéve, szükséges oly intézmények létesítése, amelyek az ifjúság érdekeit és általában az egyetemes művelődési célokat közvetlenül szolgálják. E célból a törvényjavaslat az államkincstár tulajdonában lévő ferencvárosi dohánygyári ingatlant az egyetem tulajdonába engedi át.
Hivatali elődeim mindig nagy súlyt helyeztek arra, hogy az egyetem a tudomány haladásával és az ifjúság létszámának emelkedésével fokozatosan fejleszttessék. Miután az idők folyamán az egyetemi intézetek és épületek nem bizonyultak elégségeseknek, az egyetemet számos intézettel, illetve épülettel kellett kibővíteni. A törvényjavaslatban tehát rendelkeznem kellett arra nézve, hogy ezek a fokozatos fejlesztés során az egyetemnek juttatott és az egyetem által használt intézetek és épületek most már tulajdonilag is átadassanak az egyetemnek.
A telekkönyvi rendezés céljait szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mely az egyetem tulajdonát képező, de nem az egyetem nevére telekkönyvezett ingatlanok tekintetében a helyes telekkönyvi állapotot kívánja helyreállítani. Vannak ugyanis az egyetemnek oly ingatlanai, melyek elnevezés tekintetében az egyetemhez tartozó intézmények, mint telekkönyvi tulajdonosok nevén állanak, mint például Magyar Királyi Tanulmányi Egyetem, Magyar Királyi Tudományos Egyetemi Alap, Egyetemi Könyvtár. A törvényjavaslat rendelkezése értelmében a telekkönyvi tulajdonosok neveinek az egyetem nevére való kiigazítása keresztül fog vitetni, ami által az egyetem ingatlan vagyonállapota jogszerűleg is végleges rendezést nyer.
Az egyetem intézeteivel és épületeivel kapcsolatban rá kell mutatnom még arra a körülményre is, hogy ezek a tartós használat és a tatarozási hitelek elégtelensége folytán megrongált állapotba kerültek. Törekvésem tehát arra irányul, hogy az ünnepi évforduló alkalmából az ingatlanoknak nemcsak a jogállapota rendeztessék a fent előadott módon, hanem azok karba is helyeztessenek, tataroztassanak, miért is e célból az 1935/36. évi költségvetési előirányzatba első részletként megfelelő összegű hitelt állítottam be.
Az ünnepélyes évforduló arra is méltó alkalmat szolgáltat, hogy az egyetem ifjúságáról is megemlékezzek.
Az ifjúság tudományos képzése mellett mindig nagy súlyt helyeztem arra is, hogy az megfelelő testnevelésben is részesüljön. Erre a célra szolgált eddig a kötelező testnevelési órák bevezetése. Ezúttal az ifjúság sportszerű nevelésének előmozdítása érdekében intézkedtem arra nézve, hogy a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub sportpályája a kor igényeinek megfelelő módon, modernül átépíttessék.
A fentiekben indokoltam és ismertettem azokat az intézkedéseket, melyeket részint törvényhozási úton, részint pedig kormányzati hatáskörben kívánok tenni az egyetem jubileuma alkalmából. Meggyőződésem, hogy ezek - az ország mai helyzetéhez képest teendő - intézkedések az egyetem céljait megfelelőképpen szolgálják.
Az Isteni Gondviselés kegyelme az egyetemnek felejthetetlen emlékű alapítót adott, az egyetem pedig az alapító célkitűzéseihez hű és olyan intézménynek bizonyult, mely az elmúlt három évszázad során az ország egyik legnagyobb kultúrértéke volt. Hiszem és tudom, hogy a magyar törvényhozás büszkeséggel teli szeretettel övezi körül az egyetemet és méltán azt a reményt táplálja, hogy az nemes tradícióit mindenkor ápolva, multjához hű munkássággal a magyar jobb jövő kialakításának mindenkor hathatós tényezője lesz.
