1935. évi VI. törvénycikk

a közoktatásügyi igazgatásról * 

I. Tankerületek

1. § (1) Közoktatásügyi igazgatás és nevelésügyi felügyelet szempontjából az ország területe nyolc tankerületre tagozódik.

(2) A tankerületek a következők:

1. Budapesti tankerület: magában foglalja Budapest székesfőváros területét; székhelye: Budapest,

2. Budapestvidéki tankerülete: magában foglalja Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Nógrád és Hont, Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Kecskemét törvényhatósági jogú város területét; székhelye: Budapest,

3. Székesfehérvári tankerület: magában foglalja Fejér, Veszprém, Tolna vármegye, Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Székesfehérvár és Győr törvényhatósági jogú városok területét; székhelye: Székesfehérvár,

4. Szombathelyi tankerület: magában foglalja Sopron, Vas, Zala vármegyék és Sopron törvényhatósági jogú város területét; székhelye: Szombathely,

5. Pécsi tankerület: magában foglalja Baranya, Bács-Bodrog, Somogy vármegyék, Baja és Pécs törvényhatósági jogú városok területét; székhelye: Pécs,

6. Szegedi tankerület: magában foglalja Békés, Csongrád vármegyék, Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú városok területét; székhelye: Szeged,

7. Debreceni tankerület: magában foglalja Bihar, Hajdu, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, Szabolcs és Ung, valamint Szatmár, Ugocsa és Bereg közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Debrecen törvényhatósági jogú város területét; székhelye: Debrecen.

8. Miskolci tankerület: magábanfoglalja Abauj-Torna, Heves, Zemplén vármegyék, Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, Miskolc törvényhatósági jogú város területét; székhelye: Miskolc.

II. A tankerületi királyi főigazgató

2. § (1) A tankerület élén a tankerületi királyi főigazgató áll, akit a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő nevez ki.

(2) Tankerületi királyi főigazgatóvá az nevezhető ki, aki a közoktatás vagy a közoktatásügyi igazgatás terén a középiskola, vagy ezzel egy tekintet alá eső iskolák tanáraira előírt képesítéshez kötött tanári, vagy főiskolai tanári, illetőleg a tanügyi fogalmazói személyzet tagjaira (11. §) (2) bekezdés) előírt képesítéshez kötött állásban legalább tíz évig működött.

3. § (1) A tankerületi királyi főigazgató közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszternek van alárendelve.

(2) A tankerületi királyi főigazgató tankerületében a közoktatásügyi igazgatás vezetője, a nevelés és oktatás irányítója. Hatásköre kiterjed a tankerületében levő középiskolákra, középfokú iskolákra, szakiskolákra, népiskolákra, óvodákra és gyermekmenedékházakra, valamint a középiskolai, középfokú iskolai, szakiskolai, népiskolai internátusokra, nevelőintézetekre, előkészítő és ismétlő tanfolyamokra.

(3) A tankerületi királyi főigazgató jogkörének és működésének részletes szabályai a vallás- és közoktatásügyi miniszter az e törvényben megállapított keretek között rendelettel állapítja meg.

(4) A tankerületi királyi főigazgató hatáskörét az iskolánkívüli népművelés intézményei tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

III. Népoktatási kerületek

4. § (1) A tankerület népoktatási kerületekre tagozódik.

(2) A népoktatási kerület a (3) bekezdésben említett kivétellel egy-egy vármegye és a vármegye határain belül eső törvényhatósági jogú város (városok) területét foglalja magában.

(3) Budapest székesfőváros területe, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területének egy része Kecskemét törvényhatósági jogú várossal külön népoktatási kerületeket alkotnak. A kecskeméti népoktatási kerület határait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(4) A népoktatási kerület élén a királyi tanfelügyelő áll, aki a törvényhatósági közigazgatási bizottságnak tagja és tanügyi előadója.

IV. Tanügyi hatóságok

5. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben törvény vagy más jogszabály rendelkezései alapján elsőfokon a kisdedóvodai felügyelőbizottság (1891:XV. tc. 22. §), iskolaszék (1876:XXVIII. tc. 9. §), állami népiskolai gondnokság (1907:XXVI. tc. 15. §), általános irányú tanonciskola felügyelőbizottsága (1922:XII. tc. 119. §) jár el, és amelyeket valamely jogszabály nem utal a közigazgatási bizottság népoktatásügyi albizottságának másodfokú hatáskörébe, fellebbvitel esetében másod- és végsőfokon a királyi tanfelügyelő határoz.

(2) Azokban az ügyekben, melyekben törvény vagy más jogszabály értelmében elsőfokon a királyi tanfelügyelő jár el, fellebbvitel esetében másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató, azokban pedig, melyekben elsőfokon a közigazgatási bizottság népoktatásügyi albizottsága jár el, fellebbvitel esetében másod- és végsőfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz.

(3) A közigazgatási bizottság népoktatásügyi albizottságának első- és másodfokú határozatáról a tankerületi királyi főigazgatót értesíteni kell.

6. § A kisdedóvodák, népiskolák és általános irányú tanonciskolák tanulmányi természetű ügyeiben elsőfokon a királyi tanfelügyelő, fellebbvitel esetében másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató határoz.

7. § A középiskolák, középfokú iskolák, szakiskolák és szakirányú tanonciskolák oly ügyeiben, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazgató hatáskörébe utal, elsőfokon az illető tanintézet igazgatója, fellebbvitel esetében másod- és végsőfokon a tankerületi királyi főigazgató, oly ügyeiben pedig, amelyeket a miniszter a tankerületi királyi főigazgató hatáskörébe utal, elsőfokon a tankerületi királyi főigazgató, fellebbvitel esetében másod- és végsőfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz.

V. Egyházi hatóság alatt álló iskolák igazgatása és felügyelete

8. § (1) Egyházi hatóság alá tartozó középiskolákat, középfokú iskolákat, szakiskolákat, népiskolákat, óvodákat és gyermekmenedékházakat, továbbá a középiskolai, középfokú iskolai, szakiskolai, népiskolai internátusokat, nevelőintézeteket, előkészítő és ismétlő tanfolyamokat az illetékes egyházi hatóságok saját szabályaik szerint igazgatják.

(2) Ezekben az iskolákban

a) a tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával a fenntartó hatósága állapítja meg; ez a tanterv a kitűzött célok tekintetében azonos az országos tantervvel, a tanítási anyag tekintetében pedig azzal terjedelemben megegyezik;

b) a tankönyveket, segédkönyveket és térképeket az iskolafenntartó hatósága engedélyezi, de engedélyezés előtt bemutatja a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, s amennyiben a miniszter megállapítja, hogy a bemutatott tankönyv, segédkönyv vagy térkép színvonal tekintetében nem felel meg a tanítás általános követelményeinek, vagy állam-, alkotmány-, törvényellenes tanokat tartalmaz és e miatt az engedélyezést megtiltja, az ilyen tankönyv, segédkönyv és térkép használatba nem vehető; ha pedig a miniszter úgy találja, hogy a bemutatott tankönyv, segédkönyv vallásellenes tanokat vagy vallásfelekezet ellen irányuló izgatást tartalmaz, a tankönyvet, segédkönyvet a saját és az érdekelt iskolafenntartó hatóság megbízottaiból alakítandó és a miniszter által kinevezett elnök vezetése alatt működő vegyes bizottság elé utalja, amely a könyv használatbavételének engedélyezéséről vagy megtiltásáról végérvényesen dönt;

c) a középiskolai, középfokú iskolai és szakiskolai tandíjak, vizsgadíjak és egyéb díjak összegét, a befizetés módozatait, valamint a mentesség és kedvezmény feltételeit az iskola fenntartója, illetőleg a fenntartó hatósága állapítja meg s ugyancsak e hatóság gondoskodik azoknak a meghatározott tanügyi célt szolgáló díjaknak beszedéséről és befizetéséről, amely díjak szedését az iskolákban a fenntartó hatóságának hozzájárulásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelte el;

d) a középiskolák és középfokú szakiskolák érettségi, illetőleg képesítő vizsgálataihoz elnököt az iskolafenntartó hatósága rendel.

9. § (1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az egyházi hatóság alatt álló középiskolák, középfokú iskolák, szakiskolák, népiskolák, óvodák és gyermekmenedékházak, továbbá a középiskolai, középfokú iskolai, szakiskolai, népiskolai internátusok, nevelőintézetek, előkészítő és ismétlő tanfolyamok felett az állami főfelügyeletet a tankerületi királyi főigazgató útján gyakorolja.

(2) Az egyházi hatóság alatt álló iskoláktól a tankerületi királyi főigazgató - népiskolákra és óvodákra vonatkozólag a királyi tanfelügyelő is - statisztikai adatokat szerezhet be, és az állami főfelügyeleti jog gyakorolhatása érdekében szükséges jelentéseket kívánhat a fenntartó hatóságának tudomásával.

(3) A tankerületi királyi főigazgató, a királyi tanfelügyelő vagy hivatali személyzetüknek (11. §) nevükben eljáró tagjai, a tanulmányi felügyelők (13. §), illetőleg körzeti iskolafelügyelők (14. §) a főfelügyeleti jog keretében eljárva meggyőződést szerezhetnek arról, hogy a jogszabályok rendelkezései megtartatnak-e s e célból az egyházi hatóság alatt álló iskolákat bármikor meglátogathatják, hogy az oktatás és nevelés eredményét, az iskolák szervezetét, elhelyezését és felszerelését megvizsgálhassák; az iskolák vizsgálatain (összefoglalásain) jelen lehetnek és az iskolák látogatása során a tanítói vagy tanári testülettel értekezletet tarthatnak.

(4) Ha a főfelügyeleti jog gyakorlása körében megállapítást nyer, hogy a jogszabályok rendelkezéseit nem tartják meg, vagy a tanulmányi eredmény a megszabott követelményeknek nem felel meg, a főfelügyeleti jog keretében eljárva az iskola igazgatóját (tanárát, tanítóját) erre figyelmeztetni kell.

(5) Amennyiben ez a figyelmeztetés nem járna eredménnyel, a mutatkozó hiányok pótlása, a szabálytalanságok megszüntetése, illetőleg a tanulmányi eredmény biztosítása érdekében a tankerületi királyi főigazgató - népiskolákra és kisdedóvodákra vonatkozólag a királyi tanfelügyelő is - az iskola fenntartóját, illetőleg az iskolafenntartó hatóságát keresi meg. Ha e megkeresés sem járna eredménnyel, a tankerületi királyi főigazgató a vallás- és közoktatásügyi miniszternek haladéktalanul jelentést tesz.

(6) A vallás- és közoktatásügyi miniszter ily esetben közvetlenül hívja fel az iskola fenntartóját, illetőleg az iskolafenntartó hatóságát a törvények értelmében szükséges intézkedések megtételére. Ha pedig az iskolafenntartó, illetőleg az iskolafenntartó hatósága a szükséges intézkedést a miniszter által meghatározott határidő alatt sem tenné meg, a miniszter középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák tekintetében az 1934:XI. tc. 9. és 10. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében jár el, népiskolák és óvodák tekintetében pedig az iskola vagy óvoda (gyermekmenedékház) részére engedélyezett fenntartási, illetőleg tanítói vagy óvónői (menedékházvezetőnői) fizetéskiegészítő államsegélyt részben vagy egészben megszüntetheti.

10. § Az egyházi hatóság alatt álló középiskolák és középfokú szakiskolák érettségi, illetőleg képesítővizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel. A középfokú szakiskolák érettségi, illetőleg képesítővizsgálataira kirendelt kormányképviselő ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik, mint amelyeket az 1934:XI. tc. 41. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések a középiskola érettségi vizsgálatára kirendelt kormányképviselő számára biztosítanak.

VI. Tanügyi fogalmazói személyzet

11. § (1) Az e törvény hatályba lépésekor működő tankerületi királyi főigazgatóságok, középfokú iskolai és szakiskolai főigazgatóságok, szakfelügyelőségek, királyi tanfelügyelőségek fogalmazási és felügyeleti teendőit ellátó személyzetet tanügyi fogalmazói személyzet létszámában kell egyesíteni.

(2) A tanügyi fogalmazói személyzet összesített létszámába az nevezhető ki, akinek középiskolai tanári vagy a középiskolával egy tekintet alá eső iskolában tanításra jogosító tanári oklevele, avagy a közigazgatás körében a fogalmazási tennivalók ellátására hivatott állásokra előírt elméleti képesítése van. (1929:XXX. tc. 65. § (1) bekezdés és 1934:X. tc. 6. § (3) bekezdés).

(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik arra, hogy a felmerülő szükséghez képest a tanügyi fogalmazói létszám terhére, de legfeljebb a létszám tizenöt százaléka erejéig előadókká olyanokat is kinevezhessen, illetőleg kinevezésre az államfőnek előterjeszthessen, akik a (2) bekezdésben előírt képesítéssel ugyan nem rendelkeznek, de tanulmányi felügyelői, illetőleg körzeti iskolafelügyelői minőségben érdemes munkásságot fejtettek ki.

12. § (1) A tanügyi fogalmazói személyzetnek a közigazgatási fogalmazói tisztviselők részére előírt képesítésű (1929:XXX. tc. 65. § (1) bekezdés és 1934:X. tc. 6. § (3) bekezdés) tagjaira az 1933:XVI. tc. 39. §-ának rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A vallás- és közoktatásügyi és nevelési igazgatási szakvizsgára csak az bocsátható, aki az elméleti képesítés birtokában a három évi gyakorlati időből főiskolai képesítéshez kötött állásban legalább két évet töltött a közoktatásügyi igazgatás bármely ágában, ideértve a közalapítványi királyi ügyigazgatóságot és közalapítványi igazgatást is. Egy év eltölthető a királyi bíróságoknál, az állami, vármegyei, városi, községi igazgatásban, a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó közgyüjteményeknél, tudományos intézeteknél tisztviselői (gyakornoki) vagy az egyetemeken tanszéki (adjunktusi, tanársegédi, gyakornoki) szolgálatban, végül közjegyzőjelölti vagy ügyvédjelölti gyakorlatban.

(3) A tanügyi fogalmazói személyzet tanári képesítésű (11. § (2) bekezdés) tagjainak közigazgatási elméleti és gyakorlati képzését a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.

VII. Tanulmányi felügyelők és körzeti iskolafelügyelők

13. § (1) A középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák tanulmányi felügyeletében tanulmányi felügyelők működnek közre.

(2) A tanulmányi felügyelőket az illető iskolafaj számára előírt képesítéssel és legalább tízévi szolgálattal bíró tanárok (igazgatók) közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízza meg. A megbízás bármikor visszavonható.

(3) A tanulmányi felügyelőket ez a megbizatásuk tanári (igazgatói) tennivalóik alól nem mentesíti.

(4) A tanulmányi felügyelők működésének részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

14. § (1) A népiskolák és óvodák tanulmányi felügyeletében körzeti iskolafelügyelők működnek közre.

(2) A körzeti iskolafelügyelőket népiskolai tanítói oklevéllel és legalább tíz évi szolgálattal bíró tanítók (igazgatók) közül a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízza meg. A megbízás bármikor visszavonható. Ilyen megbízásban a tanítóképző intézetek igazgatói és tanárai szolgálati időre tekintet nélkül részesíthetők.

(3) A körzeti iskolafelügyelőket ezen megbizatásuk tanítói (tanári, igazgatói) tennivalók alól nem mentesíti.

(4) A körzeti iskolafelügyelők működésének részletes szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

VIII. Országos Közoktatási Tanács és Tankerületi Közoktatási Tanács

15. § (1) Az iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter tanácsadó és véleményező szerve az Országos Közoktatási Tanács.

(2) A Tanács az ország iskolai életét állandóan figyelemmel kíséri, a miniszter felhívására vagy saját kezdeményezéséből oktatás- és nevelésügyi kérdések tekintetében véleményt mond és javaslatot terjeszt elő.

(3) Az Országos Közoktatási Tanács elnökét a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére az államfő, alelnökeit és tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter hat évi időtartamra nevezi ki.

(4) A Tanács szervezeti szabályzatát, ügyrendjét és a tankerületi közoktatási tanácsokkal (16. §) való együttműködésének módját a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.

16. § (1) A tankerületek székhelyén Tankerületi Közoktatási Tanácsot kell szervezni.

(2) A Tanács a tankerület iskolai életét állandóan figyelemmel kíséri és a tankerületi királyi főigazgató felhívására vagy az Országos Közoktatási Tanács megkeresésére, avagy saját kezdeményezéséből oktatás- és nevelésügyi kérdések tekintetében véleményt mond és javaslatokat terjeszt elő.

(3) A Tankerületi Közoktatási Tanács elnökét, alelnökét és tagjait háromévi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki.

(4) A Tankerületi Közoktatási Tanács szervezeti szabályzatát, ügyrendjét és az Országos Közoktatási Tanáccsal való együttműködésének módját a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

IX. A fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezések

17. § (1) A tankerület székhelyén tankerületi fegyelmi bizottság alakítandó.

(2) A tankerületi fegyelmi bizottságnak az elnökön és az elnökhelyettesen felül hat rendes és hat póttagja van; a tankerületi fegyelmi bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki háromévi időtartamra.

(3) A tankerületi fegyelmi bizottság az elnökön felül két tagból álló tanácsban jár el. A tanácsokba a tagokat hivatali minőségük, illetőleg iskolafajok szerint a tankerületi királyi főigazgató osztja be.

(4) Akadályoztatás esetében az elnököt az elnökhelyettes, a fegyelmi tanács tagjait pedig a tanácshoz beosztott póttagok helyettesítik.

18. § (1) A tankerületi királyi főigazgatók, valamint a tanügyi fogalmazói személyzetnek átmenetileg a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban szolgálatot teljesítő tagjai fegyelmi felelősségre vonása esetében követendő eljárásra vonatkozólag a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazói tisztviselőire érvényes jogszabályok az irányadók.

(2) A középiskolák, középfokú iskolák, szakiskolák és szakirányú tanonciskolák igazgatóinak és tanárainak (tanítóinak), valamint a tankerületi királyi főigazgató hivatali személyzete tagjainak, végül a tanulmányi felügyelőknek és körzeti iskolafelügyelőknek ezen minőségükből kifolyólag keletkezett fegyelmi ügyeiben elsőfokon a tankerületi fegyelmi bizottság, másod- és végsőfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz.

(3) A kisdedóvónők, népiskolai tanítók, valamint a királyi tanfelügyelők és a királyi tanfelügyelők hivatalának tagjai fegyelmi felelősségre vonása esetében követendő eljárásra vonatkozólag továbbra is az 1876:VI., 1907:XXVI., az 1907:XXVII., az 1913. évi XXXIX. és az 1913:XL. törvénycikkben foglalt jogszabályok maradnak hatályban.

(4) Egyházi hatóság alá tartozó kisdedóvodák, elemi iskolák, középiskolák, középfokú iskolák és szakiskolák személyzetének fegyelmi felelősségre vonása esetében követendő eljárást az illető egyházi hatóság szabályozza.

(5) Az egyházi hatóság által meghatározott fegyelmi szabályzatot jóváhagyás végett be kell mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek.

(6) Az egyházi hatóság köteles a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánságára a fegyelmi eljárást folyamatba tenni; a fegyelmi ügyet befejező jogerős határozatot tudomás végett be kell mutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek.

(7) Azt, akit a fegyelmi eljárás eredményeként állásvesztésre ítéltek, csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes jóváhagyása esetén lehet kisdedóvodánál, népiskolánál, középiskolánál, középfokú iskolánál vagy szakiskolánál újból alkalmazni.

X. Közigazgatási bírósági panaszjog

19. § A magyar királyi közigazgatási bíróság elé tartozó olyan ügyekben, amelyekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter hatáskörét ez a törvény a tankerületi királyi főigazgatóra ruházza, a tankerületi királyi főigazgató határozata (intézkedése) ellen van panasznak helye.

XI. Vegyes és átmeneti rendelkezések

20. § (1) A közoktatásügyi igazgatásnak e törvény végrehajtása kapcsán való átszervezése alkalmával - legkésőbb azonban 1936. június hó végéig - a vallás- és közoktatásügyi miniszter a minisztériumban és a közalapítványi igazgatásnál, valamint a külső tanügyi igazgatásnál és felügyeleti szerveknél működő személyzet bármely tagját képesítésének megfelelő más állásra kinevezheti, illetőleg áthelyezheti vagy szabályszerű elbánás alá vonhatja.

(2) Felhatalmaztatik továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszter arra, hogy az átszervezés alkalmával a tanügyi fogalmazói személyzet egyesített létszámába a királyi tanfelügyelői és más iskolafelügyeleti személyzetnek azokat a tagjait is kinevezhesse, illetőleg kinevezésre az államfőnek előterjeszthesse, akik nem rendelkeznek a 11. §-ban előírt elméleti képesítéssel.

21. § (1) E törvény rendelkezései a vallás- és közoktatásügyi miniszter főhatóságán, illetőleg főfelügyeletén kívül eső szakiskolákra, szakiskolai internátusokra, nevelőintézetekre, vagy ezen iskolákkal kapcsolatos más intézményekre, valamint szakoktatási tanfolyamokra nem vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett szakiskolák, szakiskolai internátusok, nevelőintézetek vagy ezen iskolákkal kapcsolatos más intézmények, valamint szakoktatási tanfolyamok nevelési és tanulmányi felügyeletét, továbbá a vallás- és közoktatásügyi miniszter főhatósága, illetőleg főfelügyelete alatt álló iskolák szaktanulmányi felügyeletét, végül a nevelési és tanulmányi felügyeletnek a szaktanulmányi felügyelettel való együttműködése módját a minisztérium rendelettel szabályozza.

22. § (1) Ezt a törvényt a vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre és állapítja meg azt is, hogy a törvény egyes rendelkezései mikor lépnek életbe.

(2) Ennek a törvénynek hatálybalépésével az 1868:XXXVIII. tc. 15. §-a, az 1876:XXVIII. tc. 1-4. §-ai, 6. §-ának 4. pontja, 7. §-a 1. pontjának (2) bekezdése, 8. §-a, az 1883:XXX. törvénycikknek még hatályban levő 42-44. §-ai, 45. §-ának 1. és 3. pontja, 46. §-a, 48. §-a első bekezdésének a), b) és c) pontjai és második bekezdése, az 1891:XV. tc. 28. §-ának (1) bekezdése, 29. §-a (1) bekezdésének 2. pontja, az 1913:XXXVII. tc., az 1923:XXXV. tc. 19. §-a, végül az 1927:XII. tc. 9. §-a, valamint egyéb jogszabályoknak ezzel a törvénnyel egyező vagy ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.


  Vissza az oldal tetejére