A Nemzetek Szövetsége Tanácsának 1929. évi július hó 12-én tartott ülésében hozott határozata alapján ugyanazon évi szeptember hó 4-én Genfben nemzetközi értekezlet ült össze az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatát elfogadott összes államoknak és így Magyarországnak is részvételével azon javaslatoknak megvizsgálása céljából, amelyeket az 1928. évi Közgyűlés határozata folytán kinevezett jogászbizottság a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság fennállása óta érvényben levő Szabályzatának módosítása tárgyában kidolgozott. Az 1928. évi Közgyűlés említett elhatározásának indoka abban állott, hogy tekintettel egyrészt a hágai Bíróság elé vitt ügyeknek folyton növekvő számára, másrészt pedig figyelemmel arra is, hogy az ezidőszerint működő bírák megbizatása az 1930. évben lejárt, szükségesnek találtatott a Szabályzat rendelkezéseit behatóbb vizsgálat tárgyává tenni és a kívánatosnak mutatkozó módosítások tekintetében még a Bíróság újraalakítása előtt megállapodni.
A szóbanlevő jogászbizottság a Szabályzaton eszközlendő módosításokat egy jegyzőkönyv alakjában dolgozta ki, amely tervezet a Nemzetek Szövetsége Tanácsának intézkedéséből a Szabályzatban részes államoknak 1929. évi szeptember hó 4-étől 12-ig Genfben ülésezett fentebb említett értekezlete, majd a Nemzetek Szövetségének X. Közgyűlése elé került, s miután a szóban forgó nemzetközi értekezlet a tervezeten még néhány módosítást eszközölt, a kérdéses Jegyzőkönyvet a Közgyűlés az 1929. évi szeptember hó 14-én hozott határozatával szintén jóváhagyta és egyúttal az 1920. évi december hó 16-áról kelt ú. n. Aláírási Jegyzőkönyv aláíró hatalmainak s egyúttal az Amerikai Egyesült Államoknak is aláírás céljából megnyitotta.
A Jegyzőkönyv szerint az azt aláíró államok megállapodnak abban, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatán az ezen Jegyzőkönyv függelékében megjelölt módosítások eszközöltessenek.
E módosítások a Bíróság összeállítását, a bírák választását és lemondását, az összeférhetetlenség kérdését, a Bíróság állandó működésének biztosítását, a Bíróság határozatképességének kérdését, a munkaügyek, valamint az átmeneti forgalomra vonatkozó és a közlekedési ügyek elintézésére alakítandó és úgyszintén a sommás eljárás szabályai szerint eljáró különleges tanácsokat, a nemzeti bírák intézményét, a bírák illetményeit, egyes eljárási szabályokat s végül a Tanács vagy a Közgyűlés által a Bíróságtól kérhető vélemények adása körüli eljárást illetik.
A fontosabb módosítások közül kiemelhető, hogy az 1929. évi szeptember hó 14-i Jegyzőkönyv értelmében elfogadandó rendelkezések szerint a kérdéses módosítások életbelépése után meg fog szűnni a helyettes bírák intézménye, viszont a bírák száma az eddigi 11-ről 15-re emeltetik fel.
A Bíróság munkaképességének fokozását célozza az a módosítás, hogy a szabályszerű bírósági szünet elszámításával az Állandó Nemzetközi Bíróság egész éven át állandóan működésben lesz, amely új rendelkezés orvosolni kívánja azt a jelenlegi helyzetet, hogy a Bíróságnak évenkint egy rendes ülésszaka van, és hogy csak a szükséghez képest hivatik össze rendkívüli ülésszakra, ami az eldöntés végett eléje terjesztett ügyek elintézésének a tapasztalatok szerint nem vált előnyére. A munkaügyekre, valamint az átmeneti forgalomra vonatkozó és a közlekedési ügyekre alakított külön tanácsok szempontjából újítás, hogy a Szabályzat 29. Cikkében említett sommás eljárás a jövőben a most említett ügycsoportokban is lehetséges lesz. Ugyanígy újítást jelent, hogy a most említett külön tanácsokban és a sommás eljárásban is nemzeti bírák lesznek alkalmazhatók. Végül módosíttatik a hágai Bíróság tagjai által élvezett illetmények rendszere is, és e tekintetben a kérdéses Jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések szerint a bírák rendes évi fizetésének rendszerére fognak a Jegyzőkönyv életbelépése után áttérni.
A jelenlegi Szabályzattal szemben a teljes újítást az abba új cikként beleillesztendő 65-68. Cikkek jelentik, amelyek mint a Szabályzatnak IV. fejezete, a Bíróságnak véleményező hatáskörben való eljárását szabályozzák. Az 1920. évből való és jelenleg érvényben levő szabályzat ugyanis az Állandó Nemzetközi Bíróság által az Egyességokmány 14. Cikke értelmében adható véleményeket illetően semminemű rendelkezést nem tartalmaz. A jelenlegi Szabályzat szerkesztésével annakidején megbízva volt jogászbizottság kidolgozott tervezetébe felvett ugyan néhány rendelkezést a Bíróság véleményező hatáskörét illetően is, de a Közgyűlés előtt akkoriban lefolyt viták során ezeket a szabályokat törölték, mert célszerűbbnek látták magának a Bíróságnak teljes szabadkezet biztosítani abban a tekintetben, hogy milyen szabályok szerint kíván majd eljárni a Tanács vagy a Közgyűlés által az Egyességokmány 14. Cikke értelmében tőle kérhető véleményeknek adása körül. A szabályzat 30. Cikkében részére biztosított ezzel a felhatalmazással élve azután a Bíróság ügyviteli szabályainak az 1922. évben történt megalkotása, majd az 1926. és 1927. évi revíziója alkalmával ezt a hiányt pótolta is az említett szabályok 71-74. Cikkeibe felvett rendelkezésekkel. A Szabályzaton eszközlendő módosítások tanulmányozására az 1928. évi Közgyűlés határozatával kiküldött jogászbizottság és ugyanígy az 1929. évi Közgyűléssel egyidejűleg összeült genfi értekezlet is egyértelműen nyilvánították óhajukat arra nézve, hogy a Bíróság ügyviteli szabályaiban már meglevő ezek a rendelkezések, a szükségesnek mutatkozható kisebb változtatásokkal, magába a Szabályzatba helyeztessenek át. E rendelkezések javaslásánál a jogászbizottságot, elfogadásuknál pedig a genfi értekezletet az a megfontolás vezette, hogy a vélemények adása körüli eljárásnak magában a Szabályzatban való rendezése ezeknek az eljárási szabályoknak véglegesebb jelleget fognak kölcsönözhetni, másrészt pedig figyelembe vették azt a körülményt is, hogy mivel az Amerikai Egyesült Államok által a Szabályzathoz való csatlakozásuk szempontjából bejelentett egyik fenntartás éppen a Bíróság véleményező hatáskörben való eljárására vonatkozik, az amerikai csatlakozás eshetőségének szempontjából is óhajtandóbb a kérdéses eljárás módozatait a Szabályzatban körülírni.
A Szabályzatnak ezen 65-68. Cikkei közül a 65-67. Cikkek lényegileg az ügyviteli szabályok már idézve volt 72-74. Cikkeiben foglalt rendelkezéseket foglalják magukban. Teljes újítást tartalmaz azonban az 1929. évi szeptember hó 14-i Jegyzőkönyvvel elfogadásra ajánlott módosításoknak a Szabályzat új 68. Cikkeként szereplő szövege, amely szerint a véleményező hatáskör gyakorlása közben a Bíróságnak szem előtt kell tartania a Szabályzatnak a rendes peres eljárásban alkalmazandó rendelkezéseit addig a mértékig, ameddig azokat alkalmazhatóknak tartja. Az 1929. évi Közgyűlés elé terjesztett előadói jelentésből is kitűnőleg e rendelkezés felvételének főindoka, hogy a Bíróságnak vélemények adása alkalmával is ismernie kell úgy az egyik, mint a másik félnek érveléseit, ami csupán a véleményező hatáskörnek a peres eljárás szabályai szerint való gyakorlása mellett lehetséges.
A fentieken kívül az 1920. évi szeptember hó 14-i közgyűlési határozattal elfogadott Jegyzőkönyv rendelkezéseiből még a következők emelhetők ki: a Jegyzőkönyv mindazon államok aláírására bocsáttatik, amelyek részesei a jelenleg érvényben levő szabályzatot tartalmazó ú. n. Aláírási Jegyzőkönyvnek, és ugyanígy az Amerikai Egyesült Államoknak is aláírása alá fog az terjesztetni. Életbelépése időpontjául az 1930. évi szeptember hó első napja van megállapítva, feltéve, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa addig bizonyságot fog szerezni arról, hogy azon tagállamok és az Egyességokmány függelékében megnevezett azon államok, amelyek az 1920. évi december 16-i Aláírási Jegyzőkönyvet megerősítették, de amelyeknek megerősítése az itt szóbanlevő Jegyzőkönyvre vonatkozólag 1930. évi szeptember hó 1-ig még nem érkezett meg, nem tesznek észrevételt a Bíróság Szabályzatára vonatkozó módosításoknak életbelépése ellen. Figyelmet érdemel még, hogy az 1929. évi szeptember 14-i Jegyzőkönyvnek a most említett módon való életbelépésétől számítva, a fentebb tartalmilag ismertetett módosítások az 1920-ban elfogadott Szabályzatnak részét fogják alkotni és a módosítás tárgyát képezett eredeti cikkek hatályukat vesztik, a jövőre nézve pedig a Bíróság Szabályzatának minden elfogadása a módosított Szabályzatnak elfogadását fogja jelenteni.
A jelen törvényjavaslatban foglalt Jegyzőkönyvet aláírásra való megnyitása napján, vagyis 1928. évi szeptember hó 14-én a Szabályzatban részes államok közül 48 állam, köztük Magyarország is aláírta, azóta pedig a Nemzetek Szövetségének Főtitkára hivatalosan közölte a magyar kormánnyal hogy 1929. évi december hó 9-én a szóbanlevő okmányt Genfben az Amerikai Egyesült Államok kormánya nevében annak képviselője is aláírta. Figyelemmel erre a körülményre, valamint számbavéve azt is, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatán az itt szóbanlevő Jegyzőkönyvvel eszközlendő módosítások olyanok, amelyeket a Bíróság eddigi működése során szerzett tapasztalok tesznek indokolttá és végül, tekintettel arra is, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság jelenleg érvényben levő szabályzatát Magyarország az 1926. évi I. törvénycikkel elfogadta, indokoltnak mutatkozik, hogy az ezen Szabályzatnak módosításáról szóló 1929. évi szeptember hó 14-i Jegyzőkönyvet Magyarország szintén elfogadja és vonatkozó megerősítő okiratát a Nemzetek Szövetsége Titkárságánál elhelyezze.
Az 1. § kimondja, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának módosítására vonatkozó és Genfben 1929. évi szeptember hó 14-én kelt Jegyzőkönyv a hozzátartozó függelékkel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
A 2. § ennek a Jegyzőkönyvnek és függelékének eredeti szövegét, valamint hivatalos magyar fordítását tartalmazza. Az eredeti szöveget két nyelven, franciául és angolul kell törvénybe iktatni, mert a szóban levő okmány eredetileg mindkét nyelven állíttatott ki és illetőleg szövegeztetett meg.
