1936. évi XVII. törvénycikk indokolása

a növényvédelem tárgyában Rómában 1929. évi április hó 16-án kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Az 1929. évi római Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény célja a növényi betegségek és kártevők elleni küzdelemben a nemzetközi együttműködés biztosítása.

Az Egyezményben szerződő államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szükséges törvényhozási és közigazgatási rendszabályokat alkalmazzák, a növényi betegségek és kártevők behurcolásának és elterjedésének hatékony megakadályozására.

A tagállamok tartoznak hivatalos növényvédelmi szervezetet felállítani. A növényvédelmi szervezetnek tudományos intézetekből és a hivatalos növényvédelmi szolgálatból kell állani. Ez utóbbi feladatkörébe tartozik többek közt a növényi betegségek és kártevők megállapítása, a növények és növényi rostokból álló szállítmányok vizsgálata és a szállítmányokra nézve egészségügyi és származási bizonyítványok kiállítása. A hivatalos növényvédelmi szolgálat felállításának határideje a tagállamokra nézve az Egyezmény megerősítésétől számított két év. Magyarországon az országos növényvédelmi szolgálat kiépítése «a növényvédelmi szolgálat szabályozásáról» kiadott 49,000/1932. F. M. (R. T. 878. l.) számú rendelettel már megtörtént, úgy, hogy az Egyezményben előírt növényvédelmi szolgálat és rendszer a gyakorlatban már megvalósult. Ez a szolgálat tagozataiban is minden tekintetben megfelel az Egyezményben megkívánt hivatalos növényvédelmi szolgálatnak.

Az Egyezmény szabályozza a növényi betegségek és kártevők megelőzése és leküzdése szempontjából a növények és növényi részek behozatalának, így ezen szállítmányok növényegészségügyi vizsgálatának kérdését. Behozatali tilalom alá helyezés esetében különleges feltételeket határoz meg. Szomszédos államok között a saját növényeik és növényi részeik áruforgalmára nézve könnyítési lehetőséget biztosít.

Növényvédelmi kérdésben, így növények és növényi részek behozatalának eltiltása kapcsán fennforgó véleményeltérés esetén, egyeztető eljárás megindítására biztosít lehetőséget. Az eljárást az érdekelt államok és a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet által kiküldött egy-egy szakértőből álló bizottság folytatja le. A bizottság nem döntőbíróság jellegű, hanem határozata voltaképpen hivatalos szakvélemény, amely erkölcsi súlyánál fogva kötelez. Az Egyezmény megállapítja a tagállamoknak - más az Egyezményhez nem csatlakozott - államokkal szemben a növények és növényi részek behozatala tekintetében fennálló jogviszonyát. A nem csatlakozott állam javára ilykép biztosított eljárás azonban nem lehet kedvezőbb, mint amely a tagállamokkal szemben az Egyezmény alapján alkalmazandó.

Az Egyezmény rendelkezéseinek tartalmi ismertetéséből megállapítható, hogy egyrészt az Egyezménynek gazdasági jelentőségű rendelkezései előnyösek, már csak a tekintetben is, hogy nem lehet érdektelen Magyarországra nézve, ha egyes veszélyesebb kártevők megállapítása folytán előálló helyzetében és különösen az utódállamok mezőgazdasági kulturális versengésében egy tekintélyes nemzetközi fórum támogatása mellett veszi fel a versenyt, másrészt pedig az Egyezménynek az egyeztető eljárásra vonatkozó rendelkezései kielégítik azt a kívánalmat, hogy az államokra nézve lehetővé tétessék a köztük felmerülő növényvédelmi vonatkozású vitás kérdéseknek elintézése és e tekintetben a szerződő feleknek mégis megfelelő szabadságot biztosít.

Az Egyezménynek Magyarország részéről való megerősítése azért nem történhetett mindezideig meg, mert Magyarország az Egyezményben megkívánt növényvédelmi szolgálattal teljes mértékben még nem rendelkezett. Az Egyezmény 3. Cikke ugyanis kötelezi az Egyezmény tagállamait arra, hogy az Egyezményben megkívánt növényvédelmi szolgálatot a megerősítéstől számított két éven belül kiépítsék. Minthogy a magyar növényvédelmi szolgálat kiépítése az Egyezmény 2. Cikkében megkívánt keretben most nyert befejezést, ennélfogva az ok, amely az Egyezménynek Magyarország részéről való megerősítését késleltette, megszűnt. Az Egyezményt a mai napig Olaszország, Belgium, Brazilia, Egyiptom, Finnország, Németalföld, Portugália és Románia erősítette meg s ahhoz csatlakozott Bulgária is. Miután pedig az Egyezmény 23. Cikke megállapítja, hogy az Egyezmény három állam megerősítése esetében életbelép, az már életbelépett és a fenti államok között érvényben van.

Az Egyezmény bármikor felmondható, a felmondás az olasz kormánnyal történt közlés után egy év mulva szünteti meg az illető országra az Egyezmény hatályát.