1937. évi XXV. törvénycikk indokolása

az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása céljából Budapesten, 1936. évi június hó 17. napján kelt magyar-svéd egyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Magyarország azokkal az államokkal, melyekkel fejlődő gazdasági kapcsolatai vannak, a tisztán gazdasági természetű kérdéseknek nemzetközi szabályozásán túlmenően olyan nemzetközi megállapodások létrehozására is törekszik, melyek a kettős megadóztatások elhárítására irányulnak.

Kétségtelen ugyanis, hogy a külföldi országokkal való viszonyban előállható vitás adóügyi kérdések, adóügyi összeütközések és kettős adóztatások zavarólag hatnak a nemzetközi gazdasági viszonyok alakulására, minélfogva szükséges ilyen zavaró körülmények kiküszöbölése és a jogbiztonságnak adóügyi téren való megteremtése. Ennek a belátásán alapult a magyar és a svéd kormánynak az az egyöntetű elhatározása, hogy a két ország között az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatás elhárítására alkalmas egyezményt létesítsenek és az adóügyi kérdések szabályozásának segítségével is a két ország között örvendetesen fejlődő gazdasági kapcsolatok további kedvező alakulását állandósítsák.

A két ország kormányai által megkötött adóügyi egyezmény, mely a két ország adórendszereinek figyelembevételével jött létre, a magyar és a svéd gazdasági területek közötti forgalomban részes vállalkozásoknak és általában a két államterület polgárainak és magángazdaságainak hasznos szolgálatokat tehet.