1937. évi XXVII. törvénycikk

az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról * 

1. § A felsőház jogköre, hacsak törvény eltérést nem állapít meg, ugyanaz, mint ami a főrendiházé volt. Az állami költségvetést a képviselőház állapítja meg, a felsőház azon nem módosíthat, ennek keretében azonban a saját személyi és dologi szükségleteinek költségvetését a felsőház maga állapítja meg s ezen a képviselőház nem módosíthat.

A törvénykezdeményezés joga a felsőházat is megilleti. Ez a rendelkezés nem érinti az 1848:III. tc. 37. §-ának azt a rendelkezését, amely szerint a minisztérium a költségvetés tervezetét és a zárszámadást országgyűlési megvizsgálás és jóváhagyás végett a képviselőháznál köteles benyujtani.

2. § Az 1926:XXII. tc. 31. §-ának negyedik bekezdése hatályát veszti és helyébe az alábbi bekezdésben foglalt következő rendelkezések iktattatnak:

Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet valamely törvényjavaslatra nézve a második bekezdésben szabályozott eljárás másodszori megismétlésével sem sikerült kiegyenlíteni, vagy ha az egyik ház a másik ház által hozzá küldött törvényjavaslat tárgyában a hozzá érkezésétől számított hat hónapon belül nem határozott, a következő ülésszakban, de a másodszori megismétléstől, illetve az említett hat hónap leteltétől számított hat hónapnál nem rövidebb idő eltelte után bármelyik ház vita nélkül hozott határozattal kívánhatja, hogy a vitás kérdés a két ház együttes ülésében döntessék el. Az együttes ülés ugyancsak vita nélkül titkos szavazással dönt abban a kérdésben, hogy a törvényjavaslat tekintetében a képviselőháznak vagy pedig a felsőháznak álláspontját emeli-e az országgyűlés határozatává.

3. § A felsőház és a képviselőház kinevezett hivatalnokait, altisztjeit és egyéb személyzetét egységes létszámba kell foglalni, mégis úgy, hogy a felsőház szolgálatára rendelt állások elkülöníttessenek.

A felsőházban alkalmazott hivatalnokokat, altiszteket és egyéb személyzetet a felsőház elnöke nevezi ki és rájuk nézve a szolgálati beosztás, az elbocsátás, a nyugdíjazás, a felügyelet és a fegyelmi jog gyakorlása a felsőház elnökét illeti meg.

Az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő országgyűlési hivatalok személyzete, valamint a képviselőházban alkalmazott hivatalnokok, altisztek és egyéb személyzet felett a kinevezési jogot és az előbbi bekezdésben felsorolt egyéb jogosítványokat a képviselőház elnöke gyakorolja.

A felsőház szolgálata tekintetében a felsőház elnöke közvetlenül rendelkezik az országgyűlés mindkét háza részére szolgálatot teljesítő személyzetével.

4. § Az országgyűlés mindenik házának költségvetésében megállapított összegek tekintetében az utalványozási jogot mindenik ház elnöke maga gyakorolja.

Az országgyűlés mindkét házának elhelyezésére egyaránt szolgáló közös épület (az Országház) helyiségeinek megosztását és használatát a két ház elnöke mindkét háznak bejelentendő közös megállapodással szabályozza.

5. § Az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXII. tc. 30. és 46. §-a hatályát veszti.

6. § A jelen törvény a legközelebbi új országgyűlés megnyitása napján lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére