1938. évi X. törvénycikk

az igazságügyi szervezet körébe tartozó rendelkezések tárgyában * 

I. A kir. bíróságoknál és a kir. kincstári jogügyi igazgatóságnál rendszeresített egyes fogalmazói állásokra vonatkozó rendelkezések

1. § Az állami rendszerű X. fizetési osztályba sorozott kir. bírósági joggyakornoki és kir. kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazógyakornoki állások ugyanabban a fizetési osztályban kir. bírósági aljegyzői, illetőleg kir. kincstári jogügyi igazgatósági segédfogalmazói állásokká rendszeresíttetnek át.

Ennek megfelelően az 1930:XLIII. tc. 7. §-ának az a rendelkezése, amely a kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakában az állami rendszerű X. fizetési osztályba tartozó állások elnevezését szabályozza, akként módosul, hogy az állami rendszerű X. fizetési osztályba tartozó állások elnevezése a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve: kir. kincstári jogügyi igazgatósági segédfogalmazó.

2. § A kir. bíróságok, illetőleg a kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakában rendszeresített, fizetési osztályba nem sorozott gyakornoki állások elnevezése a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve: kir. bírósági, illetőleg kir. kincstári jogügyi igazgatósági joggyakornok.

3. § A jelen törvény hatálybalépése előtt kinevezett kir. bírósági joggyakornokot, kir. kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazógyakornokot, úgyszintén a kir. bíróságok, illetőleg a kir. kincstári jogügyi igazgatóság fogalmazási szakában rendszeresített állásra kinevezett gyakornokot a jelen törvény hatálybalépésétől kezdve külön kinevezés nélkül az átrendszeresített állásnak a jelen törvényben meghatározott elnevezése (kir. bírósági aljegyző, kir. kincstári jogügyi igazgatósági segédfogalmazó, kir. bírósági, illetőleg kir. kincstári jogügyi igazgatósági joggyakornok elnevezés) illeti.

4. § A kir. bírósági aljegyzői és a kir. kincstári jogügyi igazgatósági segédfogalmazói álláshoz szükséges képesítés azonos a kir. bírósági jegyzői képesítéssel, a kir. kincstári jogügyi igazgatósági joggyakornoki álláshoz szükséges képesítés pedig azonos a kir. bírósági joggyakornoki álláshoz szükséges képesítéssel.

5. § A kir. bírósági aljegyző szolgálati viszonya szempontjából minden tekintetben - így az önálló működési körrel felruházás (1912:VII. tc. 6. §) tekintetében, úgyszintén a bírói képesítési pótlék (1930:XLIII. tc. 1. §) tekintetében is - a kir. bírósági jegyzővel, a kir. kincstári jogügyi igazgatósági segédfogalmazó pedig szolgálati viszonya szempontjából minden tekintetben a kir. kincstári jogügyi igazgatósági fogalmazóval esik egy tekintet alá.

6. § A kir. bírósági joggyakornokok és a kir. kincstári jogügyi igazgatósági joggyakornokok szolgálati viszonyát - amennyiben szükséges - az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.

II. A telekkönyvvezető képesítésére vonatkozó rendelkezések

7. § Telekkönyvvezetővé csak azt lehet kinevezni, aki a közszolgálatban alkalmazás tekintetében az 1883:I. tc. 1. §-ában megszabott kellékeknek megfelel és a középiskolai érettségi vizsgát, valamint a telekkönyvi vizsgát letette.

8. § A telekkönyvi vizsgát tanfolyam előzi meg. A tanfolyamra, valamint a telekkönyvi vizsgára vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

9. § Telekkönyvi vizsgára s azt megelőző tanfolyamra - kivéve a 10. és 11. §-ban meghatározott esetet - az igazságügyi hatóságnál alkalmazásban álló azt a segédhivatali tisztviselőt, kezelőt vagy díjnokot lehet bocsátani, aki a középiskolai érettségi vizsgát és az igazságügyi segédhivatali tisztviselői vizsgát letette, legalább három év óta van alkalmazásban és legalább egy évig kizárólag telekkönyvi ügyszakban működött.

10. § A 9. §-ban megszabott képesítési kellékek fennállása esetében hivatalfőnökének ajánlatára kivételesen tanfolyam hallgatása nélkül is telekkönyvi vizsgára lehet bocsátani az igazságügyi hatóságnál hivatali alkalmazásban álló azt a segédhivatali tisztviselőt, kezelőt vagy díjnokot, aki legalább négy év óta van alkalmazásban és legalább két évig kizárólag telekkönyvi ügyszakban működött, ha hivatalfőnöke tanusítja, hogy hivatali tennivalóit ernyedetlen szorgalommal és kiváló gyakorlati jártassággal végzi és hogy a telekkönyvi vizsga anyagának elsajátítása végett hosszabb időn át lelkiismeretes tanulmányokat folytatott.

11. § Aki a telekkönyvi vizsgára bocsátásra irányuló kérelem előterjesztésekor nincs igazságügyi alkalmazásban, azt a 9. §-ban megszabott képesítési kellékek fennállása esetében telekkönyvi vizsgára és azt megelőző tanfolyamra lehet bocsátani, ha korábbi igazságügyi szolgálatának befejezésétől a telekkönyvi vizsgára bocsátás iránt előterjesztett kérvény beadásáig egy év még nem telt el. Ilyen esetben tanfolyam hallgatása nélkül vizsgára bocsátásnak nincs helye.

III. A fogházfelügyelő és a fogházgondnok képesítésére vonatkozó rendelkezések

12. § Fogházfelügyelővé, illetőleg fogházgondnokká csak azt lehet kinevezni, aki a közszolgálatban alkalmazás tekintetében az 1883:I. tc. 1. §-ában megszabott kellékeknek megfelel és a középiskolai érettségi vizsgát, valamint az államszámviteltani vizsgát letette.

IV. Az állandó kir. bírósági szakértőre és szakértő testületek alakítására vonatkozó rendelkezések

1. Az állandó kir. bírósági szakértőre vonatkozó rendelkezések

13. § Az állandó kir. bírósági szakértőt az igazságügyminiszter nevezi ki.

Az állandó bírósági szakértői állások szervezésére és betöltésére, valamint az állandó bírósági szakértői megbizatásra vonatkozó részletes szabályokat az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.

2. Szakértő testületek alakítására vonatkozó rendelkezések

14. § Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy Igazságügyi Műszaki Tanács és Igazságügyi Gazdasági Tanács elnevezéssel műszaki, illetőleg gazdasági szakértőkből álló testületet alakítson.

Mindkét tanács rendeltetése az, hogy indokolt szakvélemény, illetőleg felülvélemény nyilvánítása útján közreműködjék az igazságügyi hatóságok és a bíróságok (1911:I. tc. 367. §) tennivalóinak ellátásában.

15. § Mindkét tanács feladata ehhez képest az, hogy

1. az igazságügyminiszter felhívására szakvéleményt adjon az igazságügyi kormányzat és a törvénykezés terén felmerülő műszaki, illetőleg gazdasági kérdésekben;

2. felülvizsgálja azokat a szakvéleményeket, amelyeket a bíróságok az arra nézve irányadó szabályok szerint a tanács elé terjesztenek;

3. kivételes esetekben közvetlen szakvéleményt adjon.

Azt, hogy a tanács mely esetekben jár el testületileg és mely esetekben kiküldöttei által, az ügyrend határozza meg.

16. § Az Igazságügyi Műszaki Tanács és az Igazságügyi Gazdasági Tanács áll:

egy-egy elnökből,

egy-egy alelnökből és

legfeljebb harminc-harminc rendes tagból.

Az elnököt az igazságügyminiszter előterjesztésére az államfő, az alelnököket és a tagokat - az érdekelt miniszter meghallgatása után - az igazságügyminiszter nevezi ki.

Jegyzőt a tanácsok mellé szintén az igazságügyminiszter rendel. Ugyanő a tanácson kívül álló szakértőket is hívhat a tanácskozásra. Ezeket a szakértőket az ügyek előadásával is meg lehet bízni.

17. § Az elnök, az alelnök és a rendes tagok kinevezése három évre szól, ezen idő elteltével azonban megújítható.

18. § Mindkét tanács szervezetét és ügyrendjét az illető tanács meghallgatása után az igazságügyminiszter határozza meg.

A tanácsok működésével felmerülő költségekről az igazságminisztérium költségvetésében kell gondoskodni.

19. § Az igazságügyi hatóságok, az Igazságügyi Műszaki és az Igazságügyi Gazdasági Tanácshoz intézett megkereséseik számát korlátozzák a mellőzhetetlen szükség esetére, tehát csak akkor forduljanak a tanácshoz, ha az általuk igénybe vett szakértők véleményének alaposságához határozott alakban kifejezhető kétség fér, vagy ha az ügynek nagyobb fontossága vagy különös figyelmet érdemlő más körülmény a tanács véleményének szükségességét igazolja.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. 238. és 239. §-ának, valamint a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. tc. 214. §-ának az Igazságügyi Orvosi Tanácsra vonatkozó rendelkezéseit megfelelő esetben az Igazságügyi Műszaki Tanácsra és az Igazságügyi Gazdasági Tanácsra is alkalmazni kell.

20. § A tanácsok igénybevételének közelebbi feltételeit és módozatait egyebekben - az igénybevétel pénzügyi vonatkozásai tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértve - az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.

V. Vegyes rendelkezések

21. § A kir. ítélőbírák és a kir. ügyészek részére megállapított harmadik fizetési csoport negyedik fokozatából a negyedik fizetési csoportba tartozó állásra kinevezett kir. ítélőbírónak vagy kir. ügyésznek fizetését úgy kell megállapítani, mintha azt a szolgálati időt, amelyet a harmadik fizetési csoport negyedik fokozatában töltött, már a negyedik fizetési csoportban töltötte volna.

22. § Az 1930:XLIII. tc. 5. §-a a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:

A m. kir. kincstári jogügyi igazgatót a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek részére megállapított negyedik fizetési csoportba is ki lehet nevezni.

23. § A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság feladatkörét és szervezetét az igazságügyminiszter, a közalapítványi kir. ügyigazgatóság elnevezését, feladatkörét és szervezetét pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozza.

Az igazságügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg azokat a szabályokat, amelyek szerint a közalapítványi kir. ügyigazgatóság a közérdekű célú alapítványt érdeklő vagy a közérdekű meghagyással juttatott vagyont érintő peres és nemperes eljárásban közérdekből részt vehet.

24. § Az államnak, a törvényhatóságnak vagy a községnek tisztviselője vagy más közszolgálati alkalmazottja ellen hivatali hatáskörében vagy működési körében végzett eljárása vagy munkája miatt, vagy a hivatali hatalommal való visszaélés vagy a hivatali kötelesség egyéb megsértése címén harmadik személy által indított perben a tisztviselőt vagy más közszolgálati alkalmazottat a polgári bíróság előtt a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság, illetőleg a tiszti főügyész képviselheti. A m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság, illetőleg a tiszti főügyész a tisztviselő vagy más közszolgálati alkalmazott képviseletében csak akkor járjon el, ha azt a tisztviselő vagy más közszolgálati alkalmazott kéri és ha arra állami tisztviselő vagy más állami alkalmazott tekintetében az igazságügyminiszter, törvényhatósági és községi tisztviselő vagy más ilyen alkalmazott tekintetében a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg a megyei város polgármestere engedélyt ad.

VI. Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

25. § A jelen törvény hatálybalépésétől számított két évig telekkönyvvezetővé, illetőleg fogházfelügyelővé vagy fogházgondnokká azt is ki lehet nevezni, aki a középiskolai érettségi vizsgát nem tette le, ha a 7., illetőleg a 12. §-ban megszabott kellékeknek egyébként megfelel.

26. § A 21. § rendelkezéseit azok tekintetében is alkalmazni kell, akiket a jelen törvény hatálybalépése előtt neveztek ki az 1920:XX. törvénycikk s az azt módosító vagy kiegészítő jogszabály rendelkezései alá eső fizetési csoportba tartozó állásra; ezen az alapon azonban esetleges illetménytöbblet csak a jelen törvény hatálybalépését követő hónap első napjától kezdve járhat.

27. § A jelen törvény az igazságügyminiszter által meghatározott napon lép hatályba. Hatálybalépésével az 1883:I. tc. 19. §-ának első bekezdése és 20. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti.

Ahol valamely jogszabály a jelen törvénnyel hatályon kívül helyezett, módosított vagy kiegészített rendelkezésre hivatkozik, ott a jelen törvény megfelelő rendelkezését kell érteni.

A jelen törvény végrehajtásához esetleg szükséges rendelkezéseket az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg.


  Vissza az oldal tetejére