1. § (1) A középiskolának három faja van:
1. az 1934:XI. törvénycikkben szabályozott elméleti irányú gimnázium,
2. ennek a törvénynek Második Részében szabályozott gyakorlati irányú líceum,
3. ennek a törvénynek Harmadik Részében szabályozott gyakorlati irányú gazdasági középiskola, úgymint a mezőgazdasági középiskola, ipari középiskola és kereskedelmi középiskola.
(2) A líceum elnevezést, továbbá a mezőgazdasági középiskola, ipari középiskola, kereskedelmi középiskola elnevezést nem szabad másfajú iskola megjelölésére használni; éppen úgy nem szabad a líceumnak, vagy a gazdasági középiskola egyes fajainak megjelölésére az itt megállapított elnevezéstől eltérő más megjelölést alkalmazni.
2. § A líceumra és a gazdasági középiskolára értelemszerűen alkalmazni kell az 1934:XI. tc. 2. §-ának az iskola fenntartóira, létesítésének, szervezésének, fejlesztésének és fenntartásának módozataira, 6. §-ának a tandíjakra, vizsgálati díjakra és egyéb díjakra, 7. §-ának az államsegélyezésre, 8. §-ának az iskolai vagyon és alapítványok kezelésére, 9. §-ának a törvényes követelményeknek meg nem felelő iskolák tekintetében követendő eljárásra, végül 10. §-ának a bezárt iskola vagyonának és alapítványainak felhasználására vonatkozó rendelkezéseit.
3. § A líceum feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú műveltséghez, a fiútanulót ezenfelül gazdasági, a leánytanulót pedig háztartási ismeretekhez juttassa, továbbá a családi és iskolai gyermekneveléshez szükséges alapismeretek tanításával magasabb nevelési szaktanulmányokra előkészítse s végül főiskolai szaktanulmányokra képessé tegye.
4. § (1) Fiúk és leányok számára külön-külön épületben elhelyezett és külön igazgatás alatt álló líceumokat kell fenntartani.
(2) Fiúk és leányok együttes tanítására nem lehet engedélyt adni.
5. § (1) A líceumnak négy osztálya (évfolyama) van.
(2) Leánylíceumot négyosztályos gimnáziumi alsó tagozattal kapcsolatosan is lehet szervezni. Az ilyen nyolcosztályos nőnevelő-intézet alsó tagozatának tanterve azonos a leánygimnázium alsó négy osztályának tantervével, azonban a latin nyelv helyett vagy a mellett párhuzamosan egy élő idegen nyelvet kell tanítani.
(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a miniszter hozzájárulásával az iskola fenntartója, vagy fenntartó hatósága leánygimnázium felső négy osztályát vagy párhuzamos felső négy osztályát leányliceummá alakíthatja át.
6. § (1) A líceum élén, mint annak felelős vezetője az igazgató áll.
(2) Igazgatóvá csak tanítóképző tanári oklevéllel bíró olyan rendes tanárt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki líceumban vagy tanítóképzőben mint tanár legalább tíz évig ténylegesen működött. Ebbe a tíz évbe legfeljebb öt évet gimnáziumban eltöltött szolgálatból is be lehet számítani.
(3) Nőnevelő-intézet (5. § (2) bekezdés) felső tagozataként működő leánylíceum igazgatói tisztét az alsó tagozatként működő gimnázium igazgatója is betöltheti. Ha ennek az igazgatónak nincs meg a (2) bekezdésben meghatározott képesítése, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a (2) bekezdés rendelkezése alól felmentést adhat.
7. § (1) Líceumban a rendes tantárgyak tanítására legalább hat rendszeresített álláson működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább négynek rendes tanárnak kell lennie. Nőnevelő-intézetben (5. § (2) bekezdés) a rendszeresített álláson működő tanárok száma legalább tizenkettő, akik közül legalább nyolc rendes tanár.
(2) Líceumban rendes, helyettes és óraadó tanárok működnek.
(3) Líceumban tanár csak erkölcsi és nemzeti szempontból kifogástalan olyan magyar állampolgár lehet, akinek tanítóképzőben tanításra jogosító tanári oklevele van. Nőnevelő-intézet (5. § (2) bekezdés) gimnáziumi tagozatában tanár lehet az is, akinek középiskolai tanításra jogosító tanári oklevele van.
(4) Rendes tanárrá csak azt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki valamely líceumban vagy tanítóképzőben, vagy gimnáziumban helyettes tanári, illetőleg egyetemen vagy más főiskolán tanársegédi minőségben legalább két évig működött és ezalatt az idő alatt a tanári pályára alkalmasnak bizonyult.
8. § (1) Az állami és a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezelése alatt álló magyar katolikus tanulmányi alapból egészben fenntartott líceumok igazgatóit az államfő, rendes, illetőleg helyettes tanárait pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. Ugyancsak a miniszter alkalmazza ezeknek a líceumoknak óraadó tanárait is.
(2) Egyházi hatóság alatt álló líceum igazgatóját és tanárait a fenntartó, illetőleg a fenntartó hatósága alkalmazza, az alkalmazást azonban a miniszternek köteles bejelenteni.
(3) Törvényhatóság, község (város), a (2) bekezdésben nem említett vallásfelekezet, vagy más jogi személy által fenntartott líceum igazgatóját, rendes és helyettes tanárait a fenntartó alkalmazza. Akár ideiglenes, akár végleges jelleggel azonban csak az alkalmazható, illetőleg nevezhető ki, akinek alkalmazásához, illetőleg kinevezéséhez a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetesen hozzájárult.
(4) A líceumi tanár szolgálatának megkezdése előtt hivatali esküt, az óraadó tanár fogadalmat tesz.
(5) A helyettes tanár alkalmazása ideiglenes, szolgálati jogviszonyára nézve a főiskolai képesítésű gyakornokkal esik egy tekintet alá.
(6) A líceum sajátos irányából folyó különleges gyakorlati ismereteket tanító és gyakorlatokat vezető szakoktatók alkalmazására az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók.
9. § (1) A hit- és erkölcstant líceumban a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelentett és általa elfogadott hitoktatók tanítják. Egyházi hatóság alatt álló, valamint törvényesen bevett felekezet által fenntartott líceum saját felekezetű hittanárait, vagy a hittan tanításával megbízott tanárait a fenntartó hatósága alkalmazza.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a bejelentés tudomásulvételét az államérdek védelme szempontjából vagy a 7. § (3) bekezdésében felsorolt kellékek hiánya miatt megtagadhatja.
10. § (1) A tanár kötelező tanítási ideje heti tizennyolc óra; heti huszonnégy órát meghaladó tanításra a tanár helyettesítés esetében sem kötelezhető és arra nem is vállalkozhatik.
(2) Az igazgató legfeljebb heti nyolcórai tanításra kötelezhető.
11. § (1) Igazgató és tanár rendszeres fizetéssel járó állandó mellékfoglalkozást nem vállalhat.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy igazgató vagy tanár mennyiben vállalhat az előző bekezdés rendelkezése alá nem eső, díjazással járó mellékfoglalkozást.
12. § Nem állami líceum igazgatójának és tanárainak javadalmazását az állami líceum igazgatójának és tanárainak mindenkori javadalmazásával azonosan kell megállapítani és a nem állami tanár rendes tanárul alkalmazás szempontjából azonos tekintet alá esik az állami líceum tanárával. Ezek a rendelkezések a rendjének iskolájában működő szerzetes tanárra nem vonatkoznak.
13. § (1) A líceumok igazgatói és tanárai az e § (2) bekezdésében említettek kivételével a vallás- és közoktatásügyi miniszter fegyelmi hatósága alá tartoznak. A fegyelmi felelősség és a fegyelmi eljárás szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) Egyházi hatóság alatt álló líceumok igazgatóinak és tanárainak fegyelmi felelőssége, valamint a fegyelmi eljárás szabályozása tekintetében az 1935:VI. tc. 18. §-ának (4)-(7) bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.
14. § A líceum igazgatóját és tanárát a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából közhivatalnoknak kell tekinteni.
15. § (1) Líceumban hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, rajzot, éneket, zenét, testnevelést, egészségtant, kézimunkát, gyakorlati gazdasági ismereteket, valamint alapvető nevelési ismereteket, leánylíceumban ezeken felül egészségvédelmi és családi nevelési ismereteket, az erre önként jelentkező tanulóknak egy második élő idegen nyelvet, s végül gyakorlati gazdasági ismeretek helyett gyakorlati háztartási ismereteket kell tanítani.
(2) Azt, hogy valamely líceumban melyik élő idegen nyelvet kell tanítani, a miniszter, egyházi hatóság alatt álló líceumban pedig a líceum fenntartó hatósága állapítja meg.
(3) A rajz, ének, zene, testnevelés és kézimunka gyakorlati része alól testi fogyatkozás, egészségi okok vagy más alkalmatlanság miatt felmentés adható. A felmentés módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek keretében a rendes tantárgyakat és azok heti óraszámát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
16. § (1) Az egyes tantárgyak tanításában elérendő célt, s ennek alapján az országos tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a hit- és erkölcstan tanításának anyagát és tantervét az illetékes egyházi, illetőleg felekezeti hatóságok állapítják meg.
(2) Leányok számára fenntartott líceumok tantervét a 3. §-ban megállapított célkitűzésnek megfelelően a fiúk számára fenntartott líceumok tantervétől eltérően kell megállapítani.
(3) Ha különleges nevelési szempontok kívánatossá teszik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter egy-egy líceumra az országos tantervtől eltérő helyi tantervet állapíthat meg.
(4) Egyházi hatóság alatt álló líceumokban a tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával a fenntartó hatósága állapítja meg. Ennek a tantervnek a kitűzött célok tekintetében azonosnak kell lennie, a tanítási anyag tekintetében pedig terjedelemben meg kell egyeznie az országos tantervvel.
17. § (1) Líceumokban csak a vallás- és közoktatásügyi minisztertől engedélyezett tankönyvek, segédkönyvek, térképek és oktatófilmek használhatók.
(2) Egyházi hatóság alatt álló líceumok tankönyveinek, segédkönyveinek és térképeinek engedélyezésére az 1935:VI. tc. 8. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések irányadók.
18. § Az iskolai év szeptember hó elejétől június hó végéig tart.
19. § (1) A líceum első évfolyamára csak az vehető fel, aki valamely gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizenhetedik életévét még nem töltötte be.
(2) A nőnevelő-intézet (5. § (2) bekezdés) gimnáziumi tagozatának első osztályába csak az vehető fel, aki valamely nyilvános jogú népiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte, tizedik életévét betöltötte, de tizenharmadik életévét még nem töltötte be.
(3) Az egyes osztályokba felvehető tanulók számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
20. § (1) A líceumba magántanulót felvenni nem szabad.
(2) A líceum magasabb évfolyamára más fajú iskolából átlépni csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározott különbözeti vizsgálat letétele esetén lehet.
21. § A líceumba felvett tanuló mindaddig, míg az iskolából ki nem lép, illetőleg az érettségi bizonyítványt kézhez nem veszi, az iskolai fegyelmi hatóság alá tartozik.
22. § (1) A tanulókkal szemben alkalmazható fegyelmi eljárás főbb elveit és a kiszabható fegyelmi büntetéseket a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(2) A líceumok kötelesek az (1) bekezdésben említett rendelet alapján készült fegyelmi szabályzatukat a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutatni.
23. § (1) Ha a fegyelmi ügyben hozott határozat a tanulót az iskolából kizárja, a megindokolt határozatot a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fel kell terjeszteni.
(2) Több líceumból vagy az ország valamennyi líceumából a tanulót csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter zárhatja ki.
24. § A líceumok tanulói minden iskolai év végén osztályvizsgálatokon adnak számot előmenetelükről.
25. § (1) A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és rendszeretetét a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendelettel szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni.
(2) A líceum tanulói líceumi, a nőnevelő-intézet (5. § (2) bekezdés) gimnáziumi tagozatának tanulói gimnáziumi bizonyítványt kapnak.
26. § (1) A líceum magasabb osztályába csak az a tanuló léphet, akinek tanulmányi eredményét a megelőző alsó osztály valamennyi rendes tantárgyából legalább elégségesnek minősítették.
(2) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét a tanév végén egy vagy két rendes tantárgyból minősítették elégtelennek, a bizonyítvány keltétől számított két hónap elteltével javítóvizsgálatra bocsátható és felsőbb osztályba csak akkor léphet, ha a vizsgálatot sikerrel kiállotta.
(3) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét kettőnél több rendes tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a (2) bekezdésben említett javítóvizsgálaton nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.
27. § A líceum négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a líceumban, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére líceumi érettségi vizsgálatra kell bocsátani.
28. § (1) Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli.
(2) Az érettségi vizsgálat anyagát és rendjét, valamint a vizsgálat eredményének elbírálásában és az osztályozásban követendő eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
29. § (1) A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló líceumi érettségi bizonyítványt kap.
(2) A líceum érettségi bizonyítványa mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883:I. törvénycikk vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a tanítóképző-akadémiákon, úgyszintén az egyetemek, a jogakadémiák, a hittudományi főiskolák kivételével főiskolákon, végül a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra.
30. § (1) Azt a tanulót, akinek érettségi vizsgálati eredményét egy vagy két tantárgyból minősítették elégtelennek, a sikertelen vizsgálattól számított két hónap elteltével kérelmére javítóvizsgálatra kell bocsátani.
(2) Az a tanuló, akinek vizsgálati eredményét kettőnél több tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a másodízben megkísérelt javítóvizsgálaton sem felelt meg, a sikertelen érettségi, illetőleg javító érettségi vizsgálattól számított egy év elteltével az egész érettségi vizsgálatot megismételheti.
31. § (1) A líceum érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyházi hatóság alatt álló líceum érettségi vizsgálataira pedig a fenntartó illetékes egyházi hatósága küld elnököt.
(2) Az egyházi hatóság alatt álló líceum érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel ki. A líceum érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyeket az 1934:XI. tc. 41. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések a középiskola érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselő számára biztosítanak.
32. § A gazdasági középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú és gazdasági szellemű műveltséghez és az iskola különleges szakirányának megfelelő szaktudáshoz juttassa s ezzel felsőbb szaktanulmányokra is képessé tegye.
33. § (1) Fiúk és leányok számára külön-külön épületben elhelyezett és külön igazgatás alatt álló gazdasági középiskolát kell fenntartani.
(2) Oly községben (városban), amelyben leányok számára gazdasági középiskola nincs, a fiúk számára fenntartott gazdasági középiskola osztályai pedig fiú tanulókkal kellően nem népesíthetők be, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kivételesen és meghatározott időre engedélyt adhat a fiúk és leányok együttes oktatására, esetleg külön leányosztály (osztályok) szervezésére. Egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskolára vonatkozólag ezt az engedélyt az illetékes egyházi hatóság adja meg.
34. § (1) A gazdasági középiskolának négy osztálya (évfolyama) van.
(2) A gazdasági középiskola önállóan vagy gimnáziummal kapcsolatban szervezhető és tartható fenn.
(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a miniszter hozzájárulásával az iskola fenntartója vagy fenntartó hatósága a gimnázium felső négy osztályát vagy párhuzamos felső négy osztályát gazdasági középiskolává alakíthatja át.
(4) Ipari középiskola csak az iskola címében is meghatározott ipari szakirányban (szakirányokban) létesíthető.
(5) Gazdasági középiskola csak gyakorlati ismeretek tanítására alkalmas kellően felszerelt gyakorlóhellyel együtt létesíthető. Ez mezőgazdasági középiskolánál gyakorló gazdaságból, ipari középiskolánál tanműhelyből, laboratóriumból vagy ipartelepből, kereskedelmi középiskolánál gyakorló irodából áll.
35. § (1) A gazdasági középiskola élén, mint annak felelős vezetője az igazgató áll.
(2) Igazgatóvá csak gazdasági szaktanári oklevéllel bíró olyan rendes tanárt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki gazdasági középiskolánál mint tanár legalább tíz évig ténylegesen működött. Ebbe a tíz évbe legfeljebb öt évet gimnáziumnál eltöltött szolgálatból is be lehet számítani.
(3) Gimnáziummal kapcsolatban működő gazdasági középiskola (34. § (3) bekezdés) igazgatói tisztét a gimnázium igazgatója is betöltheti. Ha ennek az igazgatónak nincs meg a (2) bekezdésben meghatározott képesítése, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a (2) bekezdés rendelkezése alól felmentést adhat.
36. § (1) Gazdasági középiskolában a rendes tantárgyak tanítására legalább hat rendszeresített álláson működő tanárt kell alkalmazni, akik közül legalább négynek rendes tanárnak kell lennie.
(2) Gazdasági középiskolában rendes, helyettes és óraadó tanárok működnek.
(3) Gazdasági középiskolában tanár csak erkölcsi és nemzeti szempontból kifogástalan olyan magyar állampolgár lehet, akinek gazdasági szaktanári vagy gimnáziumi tanításra jogosító tanári oklevele van.
(4) Rendes tanárrá csak azt lehet kinevezni, illetőleg megválasztani, aki valamely gazdasági középiskolában vagy gimnáziumban helyettes tanári, illetőleg egyetemen vagy más főiskolán tanársegédi minőségben legalább két évig működött és ez alatt az idő alatt a tanári pályára alkalmasnak bizonyult.
(5) A gazdasági középiskola sajátos irányából folyó különleges gyakorlati ismeretek tanításához és gyakorlatok vezetéséhez megkívánt szakképesítést a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
37. § A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg azt, hogy igazgató vagy tanár mennyiben vállalhat díjazással járó mellékfoglalkozást.
38. § (1) A gazdasági középiskolában az iskola irányának megfelelő gazdasági és gyakorlati szakismereteken felül hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élő idegen nyelvet, mennyiségtant, testnevelést és egészségtant, kereskedelmi középiskolában ezeken felül az arra jelentkező tanulóknak egy második élő idegen nyelvet kell tanítani.
(2) A gazdasági középiskoláknál felnőtteknek nyitott osztály (osztályok) számára (42. § (3) bekezdés) a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően az (1) bekezdésben megállapított tanulmányi rendtől eltérő tanulmányi rendet állapíthat meg.
39. § (1) Az egyes tantárgyak és gyakorlatok tanításában elérendő célt, tanításuk irányát, anyagát és terjedelmét s ennek alapján az országos tantervet az érdekelt miniszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a hit- és erkölcstan tanításának anyagát és tantervét az illetékes egyházi, illetőleg felekezeti hatóságok állapítják meg.
(2) Leányok számára fenntartott gazdasági középiskolák tantervét a különleges nevelési szempontokhoz képest a fiúk számára fenntartott gazdasági középiskolák tantervétől eltérően lehet megállapítani.
(3) Ha különleges nevelési vagy gazdaságpolitikai szempontok kívánatossá teszik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően egy-egy gazdasági középiskolára az országos tantervtől eltérő helyi tantervet állapíthat meg.
(4) Egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskolában a tantervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásával a fenntartó hatósága állapítja meg. Ennek a tantervnek a kitűzött célok és a tanított tantárgyak tekintetében azonosnak kell lennie, a tanítási anyag tekintetében pedig terjedelemben meg kell egyeznie az országos tantervvel.
40. § (1) Gazdasági középiskolákban csak a vallás- és közoktatásügyi minisztertől engedélyezett tankönyvek (sokszorosított jegyzetek), segédkönyvek, térképek és oktatófilmek használhatók.
(2) Egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskolák tankönyveinek (sokszorosított jegyzeteinek), segédkönyveinek és térképeinek engedélyezésére vonatkozólag az 1935:VI. tc. 8. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések irányadók.
(3) A gazdasági középiskola irányának megfelelő gazdasági és gyakorlati szakismeretek tanítására szükséges tankönyvek (sokszorosított jegyzetek), segédkönyvek, térképek és oktatófilmek engedélyezésére vonatkozó eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően rendelettel állapítja meg.
41. § (1) Az iskolai év szeptember hó elejétől június hó végéig tart.
(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően elrendelheti, hogy a tanulók a gazdasági középiskola sajátos irányából folyó és a szakismeretek kiegészítésére szolgáló gyakorlatokat az (1) bekezdésben megállapított szorgalmi időn kívül végezzenek.
42. § (1) A gazdasági középiskola első osztályába csak az vehető fel, aki a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.
(2) Az egyes osztályokba felvehető tanulók számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedheti, hogy gazdasági középiskolában felnőttek számára külön osztályt (osztályokat) nyissanak. Ilyen osztályba csak azt lehet felvenni, akinek az (1) bekezdésben megjelölt előképzettsége van és tizennyolc évesnél idősebb.
43. § (1) A gazdasági középiskolába magántanulót felvenni nem szabad.
(2) A gazdasági középiskola magasabb évfolyamára más iskolafajból átlépni egyáltalában nem lehet. Ilyen célból különbözeti (magán-) vizsgálatot nem lehet engedélyezni.
(3) Hasonló irányú középfokú gazdasági szakiskolából vagy szaktanfolyamból a gazdasági középiskola magasabb évfolyamára való átlépés módozatait a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel szabályozza.
44. § (1) A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és rendszeretetét a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendelettel szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni.
(2) A gazdasági középiskola tanulói mezőgazdasági vagy ipari, vagy kereskedelmi középiskolai bizonyítványt kapnak.
45. § (1) A gazdasági középiskola magasabb osztályába csak az a tanuló léphet, akinek tanulmányi eredményét a megelőző alsóbb osztály valamennyi rendes tantárgyából legalább elégségesnek minősítették és aki a szakismeretek kiegészítése céljából megszabott gyakorlatokat (41. § (2) bekezdés) sikeresen elvégezte.
(2) Azt a tanulót, akinek tanulmányi eredményét a tanév végén egy vagy két rendes tantárgyból minősítették elégtelennek, a bizonyítvány keltétől számított két hónap elteltével kérelmére javítóvizsgálatra kell bocsátani és felsőbb osztályba csak akkor léphet, ha a javítóvizsgálatot sikerrel kiállotta.
(3) Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét kettőnél több rendes tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a (2) bekezdésben említett javítóvizsgálaton nem felelt meg, vagy aki a szakismeretek kiegészítése céljából megszabott gyakorlatokat (41. § (2) bekezdés) nem végezte el, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.
46. § (1) A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére érettségi vizsgálatra kell bocsátani.
(2) Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelő gyakorlati vizsgálatból áll.
(3) Az érettségi vizsgálat anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően állapítja meg. A vizsgálat rendjét, valamint a vizsgálat eredményének elbírálásában és az osztályozásban követendő eljárást pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.
47. § (1) A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezőgazdasági vagy ipari vagy kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap.
(2) A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883:I. törvénycikk vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, úgyszintén más szakfőiskolákon, végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán, közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképző intézetében folytatandó tanulmányokra.
(3) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg azt, hogy a gazdasági középiskola különböző fajainak érettségi bizonyítványával a (2) bekezdésben említett főiskolák közül melyiken lehet tanulmányokat folytatni.
48. § (1) Azt a tanulót, akinek érettségi vizsgálati eredményét egy vagy két tantárgyból minősítették elégtelennek, a sikertelen vizsgálattól számított két hónap elteltével kérelmére javítóvizsgálatra kell bocsátani.
(2) Az a tanuló, akinek vizsgálati eredményét kettőnél több tantárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki a másodízben megkísérelt javítóvizsgálaton sem felelt meg, a sikertelen érettségi, illetőleg javító érettségi vizsgálattól számított egy év elteltével az egész érettségi vizsgálatot megismételheti.
49. § (1) A gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter, az egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira pedig a fenntartó illetékes egyházi hatósága küld elnököt.
(2) Az egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jog gyakorlása céljából kormányképviselőt rendel ki. A gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint amelyeket az 1934:XI. tc. 41. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a középiskola érettségi vizsgálataira kirendelt kormányképviselők számára biztosítanak.
(3) A mezőgazdasági, ipari, illetőleg kereskedelmi középiskola érettségi vizsgálataira az érdekelt miniszter társelnököt, egyházi hatóság alatt álló gazdasági középiskola érettségi vizsgálataira pedig miniszteri biztost küldhet ki.
(4) A társelnök és a miniszteri biztos jogkörét - utóbbit az 1934:XI. tc. 41. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezések keretein belül - a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel szabályozza.
50. § A gazdasági középiskolára értelemszerűen alkalmazni kell a 8. §-ban az igazgatók, tanárok és szakoktatók alkalmazására, a 9. §-ban a hitoktatók és hittanárok alkalmazására, a 10. §-ban a tanárok és az igazgatók heti óraszámára, a 12. §-ban a nem állami igazgatók és tanárok javadalmazására, a 13. és 14. §-okban az igazgatók és tanárok fegyelmi felelősségére, a reájuk vonatkozó fegyelmi eljárásra, közhivatalnoki minőségükre, a 15. §-nak (2) és (4) bekezdésében az élő idegen nyelv, illetőleg a rendes tantárgyak és azok heti óraszámának megállapítására, a 21-23. §-okban a tanulóknak az iskolai fegyelmi hatóság alá tartozására, a fegyelmi eljárásra és a fegyelmi büntetésekre, végül a 24. §-ban az osztályvizsgálatokra vonatkozóan a líceumra megállapított rendelkezéseket.
51. § Azok a gimnáziumok, amelyek a líceum elnevezést legalább ötven év óta használják, ezt az elnevezést a gimnázium névnek zárójelben való feltüntetése mellett továbbra is használhatják.
52. § Ennek a törvénynek életbeléptekor fennálló tanító- vagy tanítónőképző intézeteket az 1938/39. tanévtől kezdődően fokozatosan líceummá kell átszervezni, vagy pedig fokozatosan meg kell szüntetni.
53. § (1) Líceummá átalakuló tanító- vagy tanítónőképző intézetben a törvény életbeléptekor alkalmazásban álló és ilyen intézetben legalább tizenöt év óta eredményesen működő igazgatót és tanárt ebben az alkalmazásában akkor is meg lehet hagyni, ha nincs is meg a 6. § (2) bekezdésében, illetőleg a 7. § (3) bekezdésében meghatározott elméleti képesítése.
(2) Középiskolai tanításra képesített tanárt az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazásában akkor is meg lehet hagyni, ha nincs tizenöt évi működése.
(3) Olyan tanárt, akinek nincs tanítóképző intézetben tanításra jogosító oklevele és akit alkalmazásában sem az (1), sem a (2) bekezdés alapján nem lehet meghagyni, legkésőbb 1941. évi augusztus hó végéig nyugdíjazni kell, illetőleg végkielégítésben kell részesíteni, kivéve ha addig képzettségének megfelelő más iskolánál elhelyezik.
54. § Azt, hogy e törvény életbeléptekor fennálló középfokú szakiskolák (felső mezőgazdasági iskolák, felső ipariskolák, felső kereskedelmi iskolák stb.) közül mely iskolákat és mely időponttól kezdve kell gazdasági középiskolává átszervezni, valamint a szervezés, átszervezés, fejlesztés módját és feltételeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterrel egyetértően rendelettel állapítja meg.
55. § A gazdasági középiskolává átalakuló középfokú szakiskoláknál e törvény életbeléptekor alkalmazásban álló igazgatókat és tanárokat ebben az alkalmazásukban továbbra is meg lehet hagyni, tekintet nélkül arra, megvan-e a 35. § (2) bekezdésében, illetőleg a 36. § (3) bekezdésében meghatározott képesítésük. Amennyiben azonban állásuk bármely okból megüresedik, azt csak olyannal lehet betölteni, akinek megvan az említett §-okban meghatározott képesítése. Igazgatóvá az 1949. évi szeptember hó első napjáig kivételesen azt is alkalmazni lehet, akinek a megszabott képesítése nincs ugyan meg, de a törvény életbeléptekor valamely középfokú szakiskolánál vagy középiskolánál rendszeresített tanári állást töltött be.
56. § Mezőgazdasági és ipari középiskolák gazdaságuk terményeit, illetőleg műhelyeikben tanulmányi célból a tanulók közreműködésével készített áruikat értékesíthetik; az így befolyó összegeket az iskola gazdaságának, illetőleg műhelyének forgótőkéjéhez kell csatolni.
57. § Ennek a törvénynek hatálybalépésétől kezdve a gimnázium első osztályába azt lehet felvenni, aki valamely nyilvános jogú elemi népiskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és életének tizedik évét betöltötte, de tizenharmadik évét még nem töltötte be.
58. § Ez a törvény nem érinti az 1921:XII. törvénycikk 20. §-ában és az 1936:VII. törvénycikk 6. §-ában a m. kir. iparügyi miniszter részére biztosított jogot, amelyet az ipari középiskolák tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértően gyakorol.
59. § Ez a törvény az 1921:XLIV. törvénycikkel fiúk számára létesített nevelőintézetekkel kapcsolatos reáliskolák középiskolai jellegét nem érinti.
60. § Ez a törvény a vallás- és közoktatásügyi miniszter által rendelettel megállapított napon lép hatályba; végrehajtásáról ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
