Az 1. § az Alap rendeltetésének a repülőképzés minél hathatósabb előmozdításában való megjelölése mellett - az Alapnak törvényhozási úton való megteremtését jelenti ki s az Alapot - az ország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós Ő Főméltósága iránti hála és hódolat kifejezéséül - az ő nevéről nevezi el.
Míg az 1. § csak a általánosságban említi meg az Alap rendeltetését, ez a § már részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyeknek társadalmi úton való megvalósításához az Alap hivatott anyagi segítséget nyujtani.
Az első bekezdés azokat a feladatokat jelöli meg, amelyeknek megvalósítását - természetesen amennyire erre az anyagi lehetőség megvan - az Alapnak támogatni kell, míg a másik két bekezdés csak lehetőségként említi az első bekezdésben nem említett egyéb feladatok megvalósításának támogatását.
Az első bekezdés az ifjúság repülésben való rendszeres elméleti és gyakorlati kiképzésének és az ezzel szoros kapcsolatban álló többi feladatnak megjelölését tartalmazza. Ezekre a célokra az Alap első sorban nyujt támogatást mindazoknak a szervezeteknek, amelyek az ifjúságnak a repülésben való kiképzését vannak, illetőleg lesznek hivatva megvalósítani. Társadalmi egyesületek, egyes vitorlázó repülő egyesületek és motoros sportrepülő egyesületek kapják majd az Alapul, az annak erejéhez mért anyagi támogatást, hogy a szükséges kiképzés megvalósulhasson, a kiképzéshez szükséges gépek, műszerek és egyéb eszközök beszereztessenek s a repülés népszerűsíttessék. A repülők kiképzése két fázisban történik: az első a vitorlázó repülés, a következő a motoros repülés, amely utóbbiban való kiképzés már teljes előképzést nyujt a katonai repülők számára.
A második bekezdés a repülőterek és, a vitorlázórepüléshez szükséges terepek létesítésének támogatására s a repülőképzéssel foglalkozó társadalmi alakulatok terheinek viseléséhez való segítségnyujtásra teremt lehetőséget. Ez a bekezdés a repülőgéptervezés előmozdítását is célozza, kellőképpen felismerve egyrészt a hazai repülőgépgyártás fejlesztésének kimagasló fontosságát, másrészt azt a tényt, hogy a repüléshez való kedv, hajlam és rátermettség rendszerint már az egész ifjú, mondhatni gyermekkorban (12-16 életév között) megnyilvánuló tervezési hajlam jelentkezésében mutatkozik meg. Repülőgép modellek készítéséhez szükséges anyagok természetben való nyujtása, kiváló gépszerelők, tervezők jutalmazása lesz a módja az e tekintetből való támogatás nyujtásának.
A harmadik bekezdés segíteni kívánja a repülés terjesztését és népszerűsítését közvetve szolgáló biztosítási szerződések kötését.
Ebben soroltatnak fel azok a források, amelyekből az Alap a kitűzött nagy célok megvalósítására az anyagi erőket merítheti. Sorravéve a bevételi forrásokat, az első bekezdésben a) alatt felsorolt a mozgóképszínházi jegyeket terhelő hozzájárulás fogja előreláthatóan - az e) alatt említett állami hozzájárulás és esetleg a jövőben az f) pont alapján netán megnyitásra kerülő egyéb állandó jellegű hozzájárulás mellett - az Alap állandó jellegű bevételi forrását jelenteni. Ez a hozzájárulás a megejtett számítások szerint - olyan mérvű hozzájárulással számolva, amely sem ellenszenvet nem fog kelteni a filmszínházakat látogató közönség körében, sem pedig még közvetve sem fogja érinteni a mozgófényképüzemek jövedelmezőségét - összesen előreláthatóan évi négyszáz-ötszázezer pengő bevételt fog eredményezni. Ez a nem lekicsinylendő összeg azonban a javaslat rendelkezései szerint nem jut teljes egészében a Repülő Alapnak, hanem a § második bekezdése szerint az összegnek csak 70%-a fogja a Repülő Alapot megilletni, 30%-a pedig az 1925. évi 6292. M. E. számú rendelettel létesített Filmipari Alapnak jut. Ez a rendelkezés - tekintettel arra, hogy a hozzájárulás a mozgófényképüzemekhez kapcsolódik - aligha szorul bővebb okadatolásra. Szorosan ehhez a bevételi forráshoz kapcsolódik a törvényjavaslat 4. §-ában foglalt rendelkezés is.
A § első bekezdésében b), c) és d) pontok alatt megjelölt bevételek esetenkénti bevételek lesznek, kivéve a netán létesülő alapítványok jövedelmét, amely az előző bekezdésben említett a), e) és f) pont alatt kijelölt bevételi forrásokhoz hasonlóan ugyancsak állandó jellegű bevételi forrást fog jelenteni.
A 4. §-nak első bekezdése egyrészt az Alapnak - márcsak állandósága következtében is - előreláthatóan legnagyobb jelentőségű bevételi forrásával, a mozgófényképüzemek részéről eladott jegyeket terhelő hozzájárulásból származó bevétellel (3. § a)), másrészt az időnként kibocsátott feláras postabélyegek és egyéb alkalmi bélyegek eladásából származó bevétellel (3. § b)) foglalkozik és ezekre vonatkozó közelebbi rendelkezéseket foglal magában. Az ezekre és különösen az elsősorban említett hozzájárulásra vonatkozó minden rendelkezésnek magában a törvényben való rögzítése azonban nem volna célszerű, mert a rendelkezéseket mondhatni megmerevítené, és így azoknak a mindenkori szükséghez való alkalmazkodását megnehezítené. Ezért a törvényjavaslat ezeket a bevételi forrásokat illetékes a bevételi forrás szerint illetékes minisztert a bevétel mértékének, lerovása és beszolgáltatása módozatának rendeleti úton való szabályozására hatalmazza fel, úgy azonban, hogy mindezekre nézve az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel és a honvédelmi miniszterrel előzetesen egyetértsen. A mozgóképüzemek részéről eladott jegyeket terhelő hozzájárulás mértékét illetően még csak azt kell megjegyezni, hogy - bár erre a hozzájárulás lerovásának módja tekintetében a miniszterek között folyt tárgyalásokon végleges állásfoglalás még nem történt - mégis a döntés előreláthatóan a bélyegekkel való lerovás mellett lesz és hogy elsőrendű követelmény az, hogy a hozzájárulás lerovásával, valamint annak beszolgáltatásával kapcsolatos igazgatás minél kevesebb költséggel járjon. Természetes az is, hogy ezeknek az igazgatási költségeknek terhére csak a hozzájárulásnak a két Alap közötti megosztása arányában lehet az Alapokra hárítani.
A § második bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy a feláras postabélyegek és egyéb alkalmi bélyegek használatát rendelettel kötelezővé lehessen tenni. E nélkül ugyanis nem érné el a célját a 3. b) pontjában foglalt rendelkezés.
Az 5. § az Alap igazgatásával foglalkozik és erre a célra Intézőbizottságot rendszeresít.
Az Intézőbizottság összeállításában az Alap katonai rendeltetését kell szem előtt tartani, abban a döntő szót a katonai tagok számára kellett biztosítani. Ez magyarázza a §-nak az Intézőbizottság összeállítására vonatkozó ama rendelkezését, amely szerint az a honvéd légierők állományában tartozó három tisztből és a repülés társadalmi népszerűsítését szolgáló Magyar Aero Szövetség két tagjából fog állani.
Az Alap országos jelentőségére tekintettel a javaslat az államfőnek tartja fenn az Intézőbizottság tagjainak kinevezését s azok sorából az elnöknek és az elnökhelyettesnek kijelölését s az erre irányuló előterjesztés megtételét - az Alap honvédelmi rendeltetésének megfelelően - honvédelmi miniszter hatáskörébe utalja.
Egyfelől a honvédelmi, másfelől a pénzügyi érdekek biztosításának szempontja okolja meg a § harmadik bekezdésében foglalt azt a rendelkezést, amely az Intézőbizottság érdemi határozatainak végrehajtását a honvédelmi miniszter jóváhagyásához köti. Nem szorul részletesebb megvilágításra az, hogy érdemi határozatoknak minősülnek az Alap bevételeinek felhasználása, tehát az anyagi támogatásoknak hová és milyen összegben való fordítása tárgyában hozott határozatok. A jóváhagyott határozatok alapján történő utalványozás jogát a törvényjavaslat az Intézőbizottság elnökének hatáskörébe utalja, ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a megalkotandó ügyviteli szabályzat az elnök elháríthatatlan akadályoztatása esetére az utalványozási jog gyakorlására az elnökhelyettest felhatalmazhatja.
A § utolsó bekezdése egyébként a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapra is az állami alapok kezelésére vonatkozó szabályokat jelenti ki irányadónak, de felhatalmazást ad - éppen az alap különleges természetére való figyelemmel - arra, hogy a minisztérium az Alapot illetően az említett szabályok alól a magában a törvényben (így a határozatok jóváhagyására vonatkozó rendelkezéssel) megállapított eltérésen túlmenő eltéréseket állapíthasson meg.
A 6. § a törvény hatálybalépése és végrehajtása felől rendelkezik.
