Az 1. és 2. §-ban foglaltak az 1939. évi október hó 13-án előterjesztett részletes költségvetési előirányzatnak felelnek meg.
E szakasz (1) bekezdése az állandóan követett gyakorlatnak megfelelően a kiadások és bevételek végösszegét és mérlegét tünteti fel.
E szakasz (2) bekezdése felhatalmazást tartalmaz arra, hogy a kiadásokból a bevételek által nem fedezhető összeg hitelműveletek útján legyen fedezhető.
Az e szakaszban foglaltak a tulajdonképpeni felhatalmazásra vagy megajánlásra (appropriációra) vonatkoznak, mert a bevételek megajánlása természetes következménye az előző szakaszokban foglaltaknak.
Az 1897:XX. tc. rendelkezése szerint a költségvetési törvény fejezetei, címei vagy rovatai között csak annyiban lehet helye átruházásnak, amennyiben a törvény azt kifejezetten megengedi. Az utóbbi években a hitelátruházás kérdése olyképpen szabályoztatott, hogy a költségvetési törvényben szabatosan megállapíttattak a költségvetésnek azok a tagozatai, amelyek között a hitelátruházás lehetséges, a törvényhozás által engedélyezett hitelátruházási jog tényleges gyakorlása azonban a minisztertanács engedélyétől tette függővé, amely azt a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával engedélyezheti. Ezt az eljárást kívánom fenntartani a jövőre nézve is ami mellett a hitelátruházások lehetősége ezúttal is a legszűkebb körre korlátoztatott.
Célszerű, hogy az 1939-1940. számadási időszakban is - miként általában az előző költségvetési években történt - a megállapított kiadásokra nézve az 1915:II. tc. 2. §-ában a költségvetési időszakon túl terjedő időre biztosított felhasználás lehetősége kizárassék. Ezt az eljárást az 1939-1940. számadási időszakban rendelkezésre álló 18 havi felhasználási időre figyelemmel, ezúttal a beruházási kiadásoknál is érvényesíteni kívánom.
