1939. évi XIX. törvénycikk indokolása

a törvényhatósági bizottsági tagsági jogról * 

Az 1. §-hoz

A törvényhatósági bizottságok, mint ismeretes - a budapesti törvényhatósági bizottság kivételével - legutóbb az 1935. évi január hó 1-ével alakultak újjá.

Ehhez képest az összes választók közül választott törvényhatósági bizottsági tagok felerészének, úgyszintén a legtöbb adófizetők közül választott és az érdekképviselet címén választott, illetőleg kiküldött bizottsági tagoknak, végül a törvényhatósági bizottságok valamennyi póttagjának a megbizatása - az 1929:XXX. tc. 13. §-ának (3), (4) és (7) bekezdése, illetőleg a 3000/1929 B. M. sz. rendelet (86) bekezdése értelmében - ennek az évnek a végével lejár.

Errevaló tekintettel még ebben az évben meg kellene tartani a törvényhatósági választásokat.

Ezzel kapcsolatban azonban nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a visszacsatolt felvidéki területeken alakított vármegyékben, úgyszintén azokban a vármegyékben, amelyeket a visszacsatolt felvidéki területekkel kapcsolatos vármegyei beosztás érintett, a teljes egységesítés (unificatio) végrehajtása előtt nem lehet törvényhatósági választásokat tartani; ez az egységesítés viszont a folyó év végéig nem hajtható végre.

Az, hogy az újjáalakítás csak a felvidéki területek visszacsatolásával nem érintett vármegyékben történjék meg - nem volna célszerű. Az 1929:XXX. törvénycikk megalkotása óta ugyanis - Budapest kivételével - az egész országban egy időpontban alakulnak újjá a törvényhatósági bizottságok és ennek a jogállapotnak a fenntartása a jövőre nézve is kívánatos.

Mindezek figyelembevételével indokoltnak látszik a törvényhatósági választások elhalasztása a vázolt kérdések megoldásáig, ami előreláthatólag egy év alatt meg fog történni.

Ehhez képest a törvényjavaslat 1. §-ának a rendelkezése egy évvel meghosszabbítja azoknak a törvényhatósági bizottsági tagoknak és póttagoknak a megbizatását, akiknek tagsági, illetőleg póttagsági joga az 1939. évi december hó 31-én lejár.

A 2. §-hoz

A javaslat 2. §-a rendelkezéseket tartalmaz az összes választók közül választott olyan bizottsági tagokra nézve, akik a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. törvénycikk hatálya alá esnek.

Ezeknek a rendelkezéseknek a felvételére a következő meggondolás indított.

Az 1939:IV. tc. 4. §-ának harmadik bekezdése azzal a rendelkezésével, hogy zsidó csak az összes választók közül választás, továbbá a vallásfelekezetek képviselete címén lehet a törvényhatósági bizottság tagja, azonnali hatállyal megszüntette azoknak a zsidóknak törvényhatósági bizottsági tagságát, akik a legtöbb adófizetők közül választás, szakszerűség képviselete, érdekképviselet, örökös tagság címén vagy hivatali állásuknál fogva foglaltak helyet a törvényhatósági bizottságban. Ehhez képest a törvényi felhatalmazáson alapuló 7790/1939. M. E. sz. rendelet már intézkedett is arra nézve, hogy az utóbb említett kategóriákba tartozó törvényhatósági bizottsági tagok tagsága az esetleges azonnali megszüntetés céljából haladéktalanul vizsgáltassék meg.

Azoknak a zsidóknak törvényhatósági bizottsági tagsága tekintetében azonban, akik az összes választók közül választás címén kerültek a törvényhatósági bizottságokba, már más a helyzet.

Az 1939:IV. törvénycikk értelmében az összes választók közül választás címén - a jövőben is lehetnek a törvényhatósági bizottságoknak zsidó tagjai, de csak olyanok, akik megfelelnek az 1939:IV. tc. 4. §-ának második bekezdésében megszabott különleges feltételeknek.

Az 1939:IV. tc. 4. §-a második bekezdésének az a rendelkezése azonban, hogy zsidót csak akkor lehet törvényhatósági bizottsági tagnak megválasztani, ha megfelel az idézett bekezdésben megállapított különleges feltételeknek, a dolog természeténél fogva csak a jövőben megtartandó választások alkalmával érvényesülhet.

Eddig az időpontig tehát a törvényhatósági bizottságoknak - a már megszerzett tagság jogán - olyan zsidó tagjai is lehetnek, akik nem felelnek meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény a zsidóknak törvényhatósági bizottsági taggá választhatóságára előír. E tekintetben nem is kellene rendelkezni, ha nem merült volna fel a szükségessége annak, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok megbizatását meghosszabbítsuk, mert hiszen akkor az előbb említett rendelkezése az 1939:IV. törvénycikknek az ez évben esedékes választásoknál részben már érvényesülne.

A 2. §-hoz

Minthogy azonban a kormány a törvényhatósági bizottsági tagok meghosszabbítása iránt kénytelen a törvényhozáshoz előterjesztést tenni, a jelen törvényjavaslat 1. §-ának rendelkezése kizárná az 1939:IV. törvénycikk szabályainak érvényesülését.

Ez nemcsak visszás volna, hanem mondhatni, a törvényhozás sajátmagával kerülne ellentétbe azáltal, hogy még meg is hosszabbítaná olyan zsidó törvényhatósági bizottsági tagok megbizatását, akik az 1939:IV. törvénycikk értelmében ma már nem volnának megválaszthatók.

Indokolt tehát, hogy azokra a zsidókra vonatkozóan, akikre ez az előbbi eset fennáll, kimondjuk tagságuk megszűnését.

Ilyen értelemben rendelkezik a javaslat 2. §-ának (1) bekezdése.

A törvényhatósági bizottsági tagságoknak a most említett rendelkezés következtében szükséges felülvizsgálása különleges eljárási szabályok megállapítását teszi szükségessé abból a szempontból, hogy ez a felülvizsgálás a legsimábban és minden zaklatásszerű jelenségtől mentesen foganatosíttassék. Ezeknek az eljárási szabályoknak a megállapítására ad a belügyminiszternek felhatalmazást a 2. § (3) bekezdése.

A 3. §-hoz

Tudvalévő, hogy az 1929:XXX. törvénycikk rendelkezései értelmében a törvényhatósági bizottságoknak az összes választók közül választott tagjait öt évenkint tíz évre, a legtöbb adófizető és érdekképviseleti tagokat pedig, úgyszintén a póttagokat is öt évenkint választják. A törvény tehát a törvényhatósági bizottságok újjáalakítása tekintetében egy ötéves fordulót rendszeresít. Ennek az ötéves fordulónak egyik szaka ez év december 31-én jár le, a következő pedig az 1944. évi december hó 31-én. Az 1. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés az ötéves fordulónak csak a folyó évben lejáró szakát tolja el - a már említett okokból - egy évvel. Semmiképpen sem volna azonban indokolt az említett fordulók már kialakult rendjének további megbolygatása; éppen ezért a javaslat az 1944. évi fordulót nem is kívánja érinteni és ez okból a 3. §-ban foglalt rendelkezéssel egy évvel megrövidíti az 1940. évben megválasztandó bizottsági tagok és póttagok megbizatásának időtartamát.

Azok a tagsági helyek, amelyek a 2. § rendelkezése folytán üresednek meg, túlnyomórészt pótolhatók póttagok behívása útján, a néhány betöltetlen hely - a törvényhatósági bizottsági tagok nagy létszáma mellett - figyelembe nem is vehető és ezért időközi választásra nincs szükség. Az ilyen esetekre rendelkezik a javaslat 4. §-a olyan értelemben, hogy a törvényhatósági bizottság taglétszámában beállott hiány nem érinti a törvényhatósági bizottság működésének a jogalapját.

Az 5. §-hoz

A törvényhatósági választások elhalasztása következtében - figyelemmel az 1929:XXX. tc. 9. és 13. §-ában foglalt rendelkezésekre - mellőzni kell ez alkalommal a legtöbb adófizető választók névjegyzékének az összeállítását is.