1940. évi I. törvénycikk indokolása

a Budapesten, 1938. évi november hó 15. napján kelt magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A magyar-japán barátsági és szellemi együttműködési egyezmény szervesen illeszkedik bele az utóbbi években a baráti és rokonnemzetekkel kötött hasonló egyezmények sorába.

Japán szinte a szemünk előtt, bámulatosan rövid idő alatt vált - bár több évezrede eredeti, nagy műveltséggel rendelkező, de a külföld, főleg Európa felé teljesen elzárt nemzetből - a világ egyik legjelentékenyebb nagyhatalmává.

Tudvalévő, hogy Japán nemcsak gazdasági és műszaki, de szellemi téren is a világ vezető államai közé tartozik; érthető örömmel fogadta tehát a magyar kir. kormány e hatalmas nemzet részéről felvetett gondolatot, hogy a két ország - baráti és kulturális kapcsolatait kimélyítendő és kiépítendő - barátsági és kulturális egyezményt kössön.

A nagy földrajzi távolság mellett is, amely azonban a technika vívmányainak tökéletesedésével egyre csökken, Magyarország, főleg tudósai és kutatói révén, már a régi időktől fogva állandóan komoly érdeklődést mutatott Japán iránt. Az újabb időkben, a századforduló óta, nagyrészt társadalmi és tudományos egyesületek ápolták és művelték a távolkeleti, jelesül japáni kapcsolatokat.

Japán viszont különösen a legújabb időkben hasonlóan élénk érdeklődést tanúsít Magyarországnak főleg tudományos élete iránt. Ennek egyik jeléül 1935-ben Japán egyik legtekintélyesebb nagyiparosa, Mitsui Takaharu báró, nagyobb összegű alapítványt tett a magyar-japán kulturális kapcsolatok még bensőbbé tétele céljából. Ebből az alapítványból, amelynek kezelését a japán császári kormány vállalta magára, vált lehetővé az, hogy a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetemen külön japán könyvtár létesült és ezidőszerint is fokozatosan gyarapodik. Ugyancsak ez az alapítvány tette lehetővé, hogy Japánról szóló magyar bibliografia állíttassék össze és japán tárgyú szakmunkák adassanak ki. Ez az alapítvány fedezi japáni tanulmányútra induló tudósaink és kutatóink kiadásait és ebből támogattatnak a japán kérdéssel foglalkozó néprokonsági egyesületek és a Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum.

A fenti kapcsolatok további kimélyítésére keretet nyujtó egyezmény öt cikkből áll és utal a tudomány, a képzőművészetek, a zene, az irodalom, a film, a rádió és a sport területére, amelyek mind alkalmasaknak ígérkeznek a két ország kulturális kapcsolatainak baráti és bensőséges kifejlesztésére.

Az egyezményt Japán részéről 1938. évi november hó 15. napján írta alá Budapesten Hajime Matsumiya, Japán budapesti követe.


  Vissza az oldal tetejére