1940. évi VIII. törvénycikk indokolása

a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. tc. 67. §-ának helyébe lépő rendelkezésekről * 

Általános indokolás

A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. tc. 171. §-ának 5. pontja és 176. §-a értelmében a vizsgálati fogság elrendelésének egyik törvényes oka az is, „ha a tényleges katonai kötelékbe tartozó gyanúsított, terhelt vagy vádlott katonai okokból szabadlábon nem hagyható”.

Ezek a katonai okok különfélék lehetnek, de mindenesetre a katonai fegyelem és a katonai szellem csorbítatlan megóvásának követelményéből erednek. Ezeknek a katonai okoknak kellő mérlegelése elsősorban széleskörű, szoros értelemben vett katonai szakismereteket kíván meg és a katonai életkörülményeknek közvetlen tapasztalatokon alapuló gyakorlati ismeretét tételezi fel. El kell kerülni, hogy a törvényben közelebbről meg nem határozott és jogi szabatossággal meg sem határozható a katonai okoknak esetleges figyelmen kívül hagyása s ebből folyólag a vizsgálati fogolynak indokolatlan szabadlábra helyezése károsan érinthessen fontos honvédelmi érdekeket.

Mindezek megfontolása alapján a javaslat gondoskodik arról, hogy ha a vizsgálati fogság elrendelésének vagy fenntartásának jogalapjául a Kbp. 171. §-ának 5. pontját, tehát a „katonai okok” fennállását jelölték meg, és az illetékes parancsnok ilyen értelmű határozata ellen a terhelt a Kbp. 177. §-ának második bekezdése alapján felfolyamodást jelentett be, ezt a felfolyamodást a legfelsőbb honvédtörvényszéknek olyan tanácsa bírálja el, amelyben a szoros értelemben vett katonai felfogás és katonai szakértelem túlsúlya intézményesen van biztosítva. A Kbp. 67. § 1. pontja szerint, ha a tanácsban a legfelsőbb honvédtörvényszék elnöke elnököl, annak tagjai közt két katonaállományú tábornok vagy ezredes, egy tanácselnök és három tanácsos szerepel. Minthogy a Kbp. 66. §-a szerint a tanácselnökök és a tanácsok honvédigazságügyi tisztek, a legfelsőbb honvédtörvényszék tanácsában rendszerint négy igazságügyi és - a legfelsőbb honvédtörvényszék elnökével együtt - három katonaállományú tiszt vesz részt. Ezt az arányt a javaslat az említett ügyek elintézése tekintetében akként változtatja meg, hogy a legfelsőbb honvédtörvényszék elnöke és még a tábornoki kar három tagja vagy ezek helyett megfelelő számú ezredes mellett csupán három igazságügyi tiszt (egy tanácselnök és két tanácsos) fog a héttagú tanácsban helyet foglalni.

A javaslatnak rendelkeznie kellett arról az esetről is, ha a vizsgálati fogság elrendelésének, illetőleg fenntartásának okai közt úgy a Kbp. 171. §-ának 5. pontja, mint a vizsgálati fogságnak valamely más törvényes oka, tehát a Kbp. 171. §-ának 2. (szökés veszélye), 3. (összejátszás) vagy 4. pontja (bűnismétlés) egyaránt szerepel. Ebben az esetben is az a döntő szempont, hogy a Kbp. 171. §-ának 5. pontjában említett katonai tekintetek kellő módon érvényesülhessenek. A javaslat ezért ezeket az eseteket is a katonaállományú tisztek többségének elve alapján alakított külön tanács elé utalja.

A fentebb ismertetett rendelkezéseknek törvénybeiktatása esetében kívánatos az, hogy az új törvény a legfelsőbb honvédtörvényszék tanácsainak összetételére vonatkozó rendelkezéseket egész terjedelmükben, tehát a Kbp. idézett §-ában foglalt rendelkezésekre is kiterjedően tartalmazza és ehhezképest a Kbp. 67. §-át hatályon kívül helyezze.