Magyarország törvénykezési beosztásának kereteit, közelebbről a kir. ítélőtáblák kerületét és a kir. törvényszékek székhelyét az egész országra kiterjedően legutóbb az 1890:XXV. tc. állapította meg. Amikor az ország területét a trianoni szerződés megcsonkította, majd amidőn a felvidéki és a kárpátaljai területek a Magyar Szent Koronához visszatértek, a törvénykezési beosztáson a törvényhozás felhatalmazása alapján a m. kir. minisztérium, illetve a m. kir. igazságügyminiszter hajtotta végre a feltétlenül szükséges módosításokat. Ezek a módosítások több vonatkozásban csak ideiglenes jellegűek lehettek. A visszatért területeken közérdek kívánta, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek működése minél rövidebb idő alatt megkezdődjék, ezért minden olyan szervezeti rendelkezéstől tartózkodni kellett, amely hosszabb ideig tartó előkészületet tett volna szükségessé.
Az 1. § az ipolysági kir. törvényszék és kir. ügyészség újra felállításáról rendelkezik. Ezeket a magyar igazságügyi hatóságokat a cseh-szlovák uralom szüntette meg. A korábbi helyzet visszaállítását az igazságszolgáltatás érdekén felül méltányossági szempont is indokolja. Ipolyságot ugyanis az idegen uralom nagymértékben háttérbe szorította és fejlődésében megakasztotta, ezért joggal számíthat a magyar állam támogatására.
A 2. § Baján és Érsekújváron új kir. törvényszék és kir. ügyészség felállítását rendeli el.
A bajai kir. törvényszék és kir. ügyészség az igazságügyi hatóságok számát nem növeli, mert valójában a javaslat nem új hatóságokat létesít, hanem csupán szekszárdi kir. törvényszéknek és kir. ügyészségnek már meglévő bajai kirendeltségét fejleszti önálló törvényszékké és ügyészséggé. A törvényszéki kirendeltség ezidőszerint is csaknem teljes törvényszéki, az ügyészségi kirendeltség pedig teljes ügyészségi hatáskörrel működik, így a változás a jelenlegi helyzethez képest csekély mértékű.
Az érsekújvári kir. törvényszék és kir. ügyészség felállítása Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék lakosainak érdekét szolgálja és pótolni van hivatva korábbi törvényszékeiket, illetve ügyészségeiket: a nyitrait és a pozsonyit, amelyektől a bécsi döntőbírósági ítélet következtében elváltak. Szükség van azonban az érsekújvári törvényszék felállítására főkép az igazságszolgáltatás érdekében. A Komárom vármegye duna jobbparti részén fekvő komárom-újvárosi és tatai kir. járásbíróságokat ugyanis, amelyeket az ország megcsonkítása után kényszerűségből a győri kir. törvényszékhez csatoltak. földrajzi helyzetük s közlekedési viszonyaik folytán vissza kell csatolni korábbi törvényszékükhöz, a közvetlen közelükben levő komáromi kir. törvényszékhez. Visszacsatolásukkal a komáromi törvényszékhez tartozó járásbíróságok száma tizenkettőre, a törvényszéki terület lakosainak száma pedig több mint 600,000-re emelkednék. Ilyen nagy területű és népességű törvényszék, figyelmen kívül hagyva a kivételes helyzetű budapesti törvényszékeket, nincsen Magyarországon. Ekkora törvényszéket és ennyi járásbíróságot a törvényszéki elnök, akinek az ítélőbírói munkában is részt kell vennie, eredményesen nem igazgathat, a felügyeletet kellő módon nem gyakorolhatja. Beható irányításra és felügyeletre pedig a rendes mértéket meghaladó módon van szükség a Magyar Szent Koronához visszatért területeken, hogy az ottani igazságügyi szervezet az ország egyéb területeinek szervezetébe mielőbb és minél kisebb zökkenővel illeszkedjék be. A komáromi törvényszéket tehát tehermentesíteni kell, amit az érsekújvári törvényszék felállításával lehet a legcélszerűbben elérni.
A javaslat nem határozza meg az újra, illetőleg az újonnan felállított kir. törvényszékek területét. Ennek megállapítása az 1890:XXIX. tc. 2. §-ában és az 1913:XXV. tc. 3. §-ának második bekezdéséhen foglalt felhatalmazás alapján a m. kir. minisztérium feladata lesz.
(1) A bajai kir. törvényszék területének egy részéről ugyan, így a törvényszék székhelyéről is vasúton könnyebben elérhető Pécs, mint Szeged, a társas gépkocsi-közlekedés azonban Szeged irányában is kedvező és remény van a vasúti összeköttetés megjavítására is. Egyébiránt a bajai törvényszéki kirendeltség mai területe a trianoni szerződés előtt is a szegedi kir. ítélőtáblához tartozott. Ezenfelül azt is figyelembe kell venni, hogy az ítélőtáblák előtt a fellebbviteli eljárás során a feleknek maguknak csak ritka esetben kell személyesen megjelenniök; az ügyvédi képviseletet pedig ezidőszerint is számos esetben az ítélőtáblák székhelyén működű ügyvédek látják el. Végül a szegedi kir. ítélőtábla. javára való döntés magasabb szempontot, nevezetesen az ítélőtáblai kerületek arányosításának célját szolgálja. A szegedi kir. ítélőtábla ugyanis ma az ország legkisebb forgalmú és lakosságú ítélőtáblája, életképességét csak kerületének növelésével lehet biztosítani.
(2) A miskolci és a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék a kassai kir. ítélőtáblának természetes kiegészítő részei, a trianoni szerződés alatt is oda tartoztak. Átcsatolásuk tehát csupán a régi állapotot állítja helyre. A beregszászi, huszti és ungvári törvényszéket viszont földrajzi fekvésük és az új országhatár következtében kialakult közlekedési viszonyaik a debreceni kir. ítélőtáblához utalják, ahová e terület egy része korábban is tartozott.
