1940. évi XXVIII. törvénycikk indokolása

a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról * 

Általános indokolás

A trianoni békeszerződés két tudományegyetemünket tette hontalanná, a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemet és a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet. A magyar kormány azonban a tiranoni békekötést követő legsúlyosabb időkben sem adta fel azt a hitét és bizalmát, hogy a trianoni békekötésben megállapított területi elrendezés csak ideiglenes jellegű. Ezért a székhelyüktől megfosztott tudományegyetemnek megszüntetése vagy más egyetemekbe beolvasztása helyett igyekezett azokat eredeti szervezetükben fenntartani, működésüket és fejlődésüket az adott helyzetben legsúlyosabbnak látszó áldozattal is előmozdítani. A kormánynak ezt az igyekvését a törvényhozás és a megcsonkított ország minden polgára megértéssel fogadta és teljes mértékben támogatta.

A magyar törvényhozás a jövőbe vetett hitét és a nemzet jogainak méltóságteljes fenntartását a hontalanná vált két tudományegyetemmel kapcsolatban az 1921:XXV. törvénycikkel fejezte ki.

Az 1940. évi augusztus hó 30. napján Bécsben kelt nemzetközi döntőbírósági határozattal Magyarországhoz visszacsatolt és a magyar állam birtokába is vett keleti és erdélyi területrészekkel együtt visszatért a Magyar Szent Korona testéhez a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemnek alapítása óta közel fél évszázadon át volt székhelye: Kolozsvár szabad királyi város is. Az ideiglenesnek tekintett trianoni helyzetnek ez az örvendetes megváltozása lehetővé teszi azt, hogy a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem ideiglenes működési helyéről hazatérjen alapításának helyére és ismét ott szolgálja a magyar művelődés ügyét.

A törvényes jogfolytonosság elve, a most visszacsatolt területek művelődési szükségletei és meggyarapodott országunk egyetemes érdekei értelmében Kolozsvárra hazatérő Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem húsz éven keresztül Szeged szabad királyi város falai között talált ideiglenes otthonra és nemcsak továbbműködését, hanem az eredményes fejlődését is biztosító életlehetőségekre. Szeged szabad királyi város közönsége a székhelyétől megfosztott tudományegyetemet testvéri szeretettel fogadta falai közé és működéséhez a teherbíró képességéhez mért legnagyobb áldozatokkal járult hozzá. Erről a gondoskodó szeretetről és a készséggel vállalt jelentékeny áldozatról a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem hazatérésének alkalmából a nemzet színe előtt meg kell emlékeznem. Szeged szabad királyi város közönbségének ez a példaadó testvéri magatartása méltó arra, hogy arról a magyar országgyűlés törvénybeiktatás útján örök időkre is megemlékezzék.

A megemlékezés ünnepi szavain felül azonban Szeged szabad királyi város közönségének áldozatkészségét a nemzetnek azzal is el kell ismernie, hogy ennek a városnak, valamint a Nagy Magyar Alföld déli részének egészséges magasművelődési szükségleteit számbaveszi és azoknak megfelelő kielégítéséről Szeged városában a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem hazatérése után is intézményesen gondoskodik. A magyar művelődésnek húsz év óta déli végvára Szeged szabad királyi város; ebből a végvárból világított kelet és dél felé - a közeli határokon túl is - a magyar művelődés fénye. Erre ezentúl is szükség van. Ennek a fénynek a kolozsvári tudományegyetem hazatérése után sem szabad kialudnia. Gondoskodni kell tehát arról, hogy Szeged szabad királyi város húsz évi áldozatos vendéglátás után most már saját egyetemét fogadhassa falai közé. Ezért szükségesnek láttam, hogy a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem hazatérésének törvényes kimondásával egyidejűen Szegeden új tudományegyetem felállítását is kezdeményezzem.

Szeged szabad királyi város volt a világháborút követő összeomlás után a magyar nemzeti újjászületés kiindulópontja. Ebben a városban gyülekeztek azok a férfiak, akik a véres háború veszteségeitől elalélt és aléltságában kegyetlenül megcsonkított nemzet jövőjében bízva, felvették a küzdelmet a kétségbeesés, a megalázás, a szegénység és a pusztulás ellen. Ebben a városban állt az újjászületés munkájának és a magyar igazság harcosainak élére vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr, hogy több mint húszéves bölcs országlásával visszaadja a magyar nemzetnek erejét és hitét, fokról-fokra visszaszerezze az ország elrabolt területrészeit és egyre teljesebb diadalra vezesse a magyar ügyet. A magyar igazság fokozatos érvényesülésének újabb állomásán az ünnepi alkalomhoz és a nemzet ősi hagyományaihoz méltó tett örök emléket állítani a nemzet újjászületés városában annak a férfiúnak, akinek neve az újjáépítés szegedi gondolatával egybeforrt, és akit ma a meggyarapodott ország minden tagjának hűsége, hódolat és hálája övez. Ez az emlék nem lehet díszesebb, a nemzet hálájához méltóbb és országgyarapító Kormányzó Urunk személyéhez illőbb annál, hogy a Szegeden felállítandó tudományegyetemet a nemzet az ő nevéről nevezze el.


  Vissza az oldal tetejére