Magyarország és a Német Birodalom között az irodalmi és a művészeti művek kölcsönös védelmét a Berlinbeni 1899. évi december hó 30-án kelt és az 1901:VI. törvénycikkbe iktatott egyezmény, Magyarország és a volt Ausztria között viszont az 1887. évi július hó 1-én kelt és az 1887:IX. törvénycikkbe iktatott egyezmény szabályozta.
Ezek mellett a kétoldalú egyezmények mellett Magyarország és a Német Birodalom, valamint Magyarország és a volt Ausztria között ezekben a jogviszonyokban irányadó még az irodalmi és a művészeti művek védelme tárgyában Rómában, 1928. évi június hó 2. napján kelt és az 1931. évi XXIV. törvénycikkbe iktatott többoldalú nemzetközi egyezmény, mert ennek a nemzetközi egyezménynek mind Magyarország mind pedig a Német Birodalom és a volt Ausztria egyaránt részese. Ezt a 4214/1932., 15,726/1933. és a 7270/1936. M. E. számú rendeletek (Rendeletek Tára 780., 2658. és 1273. lap) tették közzé.
Ausztriának a Német Birodalomhoz történt csatolása, a Szudéta-földnek a Német Birodalomba történt bekebelezése, a Cseh-Morva Védnökségnek létesítése, vagyis a Német Birodalom területében történt jelentős változások folytán szükségessé vált annak megállapítása, hogy Magyarország és a területében megnövekedett Német Birodalom között a szerzői jogok védelmére milyen egyezményes rendelkezések irányadók.
