1941. évi XVIII. törvénycikk indokolása

az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Ez a § az általános indokolásban kifejtett okokból az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetését mondja ki. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a törvényjavaslatban nem látszott szükségesnek rendelkezéseket felvenni személyzeti kérdésben, mert a bíróság megszüntetése következtében a bíróság tanácselnökeire és állandó bíráira az 1931:XXXV. törvénycikk 6. §-ában felsorolt törvényi rendelkezéseket kell alkalmazni, a bírósághoz szolgálattételre beosztott többi bírák pedig, hacsak kérelmükre más beosztást nem kapnak, régi alkalmaztatási helyükre térnek vissza; a segédhivatali és altiszti személyzet további szolgálati beosztásáról az igazságügyminiszter intézkedik.

A 2. §-hoz

Ez a § a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe átmenő ügyköröket sorolja fel. A felsorolás az 1933:XVIII. törvénycikk 1. §-a harmadik bekezdését követi olyan ügyek elhagyásával, amelyek természetüknél fogva már aligha fordulhatnak elő vagy a jelen törvényjavaslat értelmében más hatósághoz tétetnek át. A 2. § 4. pontja egyes ingatlanoknak a megváltást szenvedő részére való visszautalása tekintetében, melyre az 1928:XLI. törvénycikk 5. §-ának negyedik bekezdése ad lehetőséget, a földbirtokpolitika legfőbb irányítójának, a földmívelésügyi miniszternek hatáskörét állapítja meg, azonban a visszautalással kapcsolatos kincstári érdekekre és a 3200/1932. M. E. számú rendelet 9. §-ában a pénzügyminiszternek adott hatáskörre tekintettel ilyen esetben a földmívelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve kell határoznia (2. § második bekezdése). Az első bekezdés 5. pontja általános hatásköri rendelkezéssel azt kívánja biztosítani, hogy az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz tartozott ügyek, még ha külön felsorolva nincsenek is, minden esetben valamely hatósághoz tartozzanak intézkedés végett. A harmadik bekezdés a földmívelésügyi miniszter határozatai ellen csak olyan körben enged panaszjogot, mint amelyben az 1936:XXVII. törvénycikk szerinti átengedésre kötelezés eseteiben is van helye panasznak.

A 3. §-hoz

Tekintve, hogy az 1921:XLV. törvénycikk alapján a vagyonváltság fejében járó összeget a pénzügyminiszter állapítja meg, indokolt, hogy a vagyonváltság címén átadandó ingatlan nagyságának általános megjelölésére is a pénzügyminiszter kapjon hatáskört. Viszont a vagyonváltság címén az állam által átveendő ingatlannak természetben való kijelölése az 1936:XXVII. törvénycikk 96. §-a értelmében már ezidőszerint is a földmívelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Ugyanígy oszlanak meg a hatáskörök olyan esetben is, ha az 1936:XXVII. törvénycikk 37-38. §-ai vagy az 1938:XX. törvénycikk 16. §-a alapján más köztartozás kiegyenlítése fejében adnak át az államnak ingatlant.

A 4. §-hoz

A földbirtokrendezés során kiosztott ingatlanok egyéni telekkönyvezését előkészítő eljárás az 1933:XVIII. törvénycikk 1. §-ának második bekezdése szerint már eddig is a járásbíróság mint telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozott, de az említett ingatlanoknak a juttatottak javára való telekkönyvi szétjegyzését előkészítő eljárásban a 75,200/1928. I. M. számú rendelet 58. §-a és a 75,201/1928. I. M. számú rendelet 10-11. §-ai szerephez juttatták az Országos Földbirtokrendező Bíróság kiküldött bíráját is. Célszerű lesz ezután az egész előkészítő eljárást a telekkönyvi hatóságra bízni. Az eljárás megrövidítése a célja annak az intézkedésnek, hogy a telekkönyvi hatóság végzése ellen csupán egyfokú felfolyamodásnak van helye.

Az 5-6. §-okhoz

Az 5. § és a 6. § azokat az ügyeket jelölik meg, amelyek az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszűnésével a rendes bíróságok hatáskörébe mennek át. Olyan magánjogi jogvitákban, amelyek általában peres eljárás útján bíróság által döntetnek el, de eddig az Országos Földbirtokrendező Bíróság hatáskörébe tartoztak, az 5. § a polgári perrendtartás szerint általában eljáró bíróságok hatáskörét és illetékességét állapítja meg. Ehhez képest ilyen ügyekben a polgári perrendtartásban meghatározott jogorvoslatoknak lesz helye. Az 5. § második bekezdése az ügyvédi díj és költség megállapítását - ami egyébként az ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartoznék - a polgári perrendtartás általános illetékességi szabályának megfelelően az ügyvéd személyes bíróságához utalja.

Az 5. § általános rendelkezésével szemben a 6. § rendelkezése különleges természetű, amennyiben egyenkint, kizárólagos hatállyal felsorolja azokat az ügyeket, amelyekben az eljárás a kir. ítélőtáblához tartozik. A kir. ítélőtábla első és végső fokon határoz az itt hatáskörébe utalt ügyekben, ami azért indokolt, mert a földmívelésügyi miniszter földbirtokpolitikai ügykörben hozott határozatai ellen az újabb földbirtokpolitikai törvények is csak egyfokú panaszt engednek s ugyancsak végső fokon határozott az 1920:XXXVI. törvénycikk 23. és 26. §-ában, illetőleg 53. §-ában meghatározott esetekben is a vegyesbíróság, illetőleg az Országos Földbirtokrendező Bíróság.

A 7. §-hoz

Az 1928:XLI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 1300/1929. M. E. számú rendelet értelmében a földhözjutottak a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezethez kötelesek a megváltási árat fizetni, ez a Szövetkezet végzi a megváltott földekkel kapcsolatban a tartozások egyénenkénti nyilvántartását s a megváltási ár kiegyenlítése esetében az annak biztosítására bejegyzett jelzálogjogok törlését is ez a Szövetkezet kéri. Indokolt azért, hogy a megváltási ár hátralékának biztosítására szolgáló jelzálogjog telekkönyvi bekebelezését is ennek a szövetkezetnek a kimutatása alapján rendelje el a telekkönyvi hatóság. A 7. §-nak ilyen rendelkezése összhangban van a vagyonváltság-földekre vonatkozó rendelkezésekkel, mert a 34,000/1937. I. M. számú rendelet szerint a vagyonváltságföldből juttatott ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezését és megváltási árának jelzálogjogi biztosítását a telekkönyvi hatóság közvetlenül a vagyonváltságföldeket kezelő pénzügyigazgatóság megkeresése alapján rendeli el.

A 8. §-hoz

Az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszűnése következtében rendelkezni kell arra nézve, hogy a bíróságnak vagyoni marasztalást tartalmazó határozatai alapján a végrehajtást ki rendelje el. A bíróságnak ilyen határozatai túlnyomó részben a pénzügyi lebonyolításba bevont megváltott, illetőleg vagyonváltságföldek megváltási ára után járó évi részletek és az ilyen ingatlanok után fennálló haszonbérek és kamat tárgyában tartalmaznak marasztalást, az ilyen követelések behajtása iránt pedig az 1928:XLI. törvénycikk 10. és 16. §-a, illetőleg az 1300/1929. M. E. számú rendelet kiegészítése és végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek értelmében az adóhatóságok intézkednek. Ugyancsak az adóhatóságok, illetve a lebonyolító Szövetkezet hatáskörébe tartozik a megváltást szenvedő olyan követeléseinek behajtása is, amelyeknek beszedését az 1928:XLI. törvénycikk 10. §-ának utolsó bekezdése, illetőleg a 800/1929. P. M. számú rendelet 81. §-a értelmében a megváltást szenvedő kérelme alapján a Szövetkezet elvállalta. Ezek szerint csupán kivételes ritka eset lehet az, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság valamely határozata a felsorolt követeléseken kívül tartalmaz valamilyen vagyoni marasztalást, amelynek végrehajtása iránt a bíróság megszűnéséig nem történnék intézkedés. Minthogy azonban ilyen kivételes eset mégis előfordulhat, a javaslat 8. §-a ilyen esetben a végrehajtás elrendelésére a budapesti központi kir. járásbíróságot jelöli ki.

A 9. §-hoz

Arra tekintettel, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság leglényegesebb ügykörét a földmívelésügyi miniszter veszi át, indokolt, hogy a bíróság irattárának kezelését is ezután ő intéztesse.

A 10. §-hoz

Ez a § módosítja az 1931:XXXV. törvénycikk 4. §-át, amely szerint az Országos Földbirtokrendező Alapnak vagyona és jövedelme a tagosítási állami alapra szállna át. Az ügykezelés egyszerűsítését szolgálja az a módosítás, hogy az Országos Földbirtokrendező Alapnak még be nem hajtott követeléseit és más nem készpénzvagyonát nem az igazságügyminiszter hatósága alá tartozó Tagosítási Alap, hanem az Országos Telepítési Alap kapja, amelynek kezelésével ugyanaz a földmívelésügyi minisztérium foglalkozik, amely az ilyen vagyonra vonatkozó iratokat is át fogja venni.

A 12. §-hoz

A törvény hatálybaléptetése tárgyában a szokásos rendelkezéseket tartalmazza.