1942. évi VI. törvénycikk indokolása

az üzleti záróráról * 

Általános indokolás

I. Magyarország lakosságának túlnyomó része, különösen az, amelyik földmíveléssel foglalkozik, igen korán kel és az évek nagyobb részében későn tér pihenőre. Ugyanez volt az egyéb foglalkozáson lévők életbeosztása is, annak következtében, hogy a napi munkaidő, egészen a legújabb időkig, a mezőgazdaságon felül az ipari és egyéb foglalkozásokban is hosszú volt, korán kezdődött és későn végződött. Ennek a körülménynek kell tulajdonítani azt, hogy a nyilt árusítási üzletek tulajdonosai üzleteiknek igen korai, gyakran már reggeli négy órai nyitását látták szükségesnek és az üzleteiket a késő esti órákig, nem ritkán kilenc órán túl este tíz óráig is nyitvatartották. Ennek a tarthatatlan helyzetnek orvoslására törekedett az üzleti záróráról szóló 1913:XXXVI. törvénycikk, amely egyszersmind az első törvényalkotás ezen a téren.

Ez a törvény az akkori közfelfogásnak megfelelően nagyon óvatosan nyúlt a kérdés szabályozásához és a nyitvatartási időt olyan keretek között állapítja meg, amelyek a korábbi teljesen rendezetlen helyzettel szemben javulást jelentenek ugyan, de nem olyanok, hogy a kérdés megnyugtató megoldására vezethettek volna. Budapest székesfővárostól és környékétől eltekintve, az ország egyéb részei tekintetében az említett törvény alapján szabályrendeletek útján volt megoldható a nyilt árusítási üzletek zárórája. Ez a megoldás nehézkesnek bizonyult, úgyhogy ebben a vonatkozásban az üzleti záróráról szóló 1913:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről alkotott 1921:XXXVII. törvénycikkel kellett bizonyos könnyítéseket megállapítani. Ez a törvény lehetővé teszi, hogy ha az érdekelt munkaadók és alkalmazottak a záróra tekintetében megállapodnak és megfelelő megállapítását kérik, az üzleti záróra a megállapodásnak megfelelően miniszteri rendelettel szabályozható legyen, mégis azzal a korlátozással, hogy a nyilt árusítási üzletek záróráját esti hat óránál, a túlnyomóan élelmi vagy egyedárusági cikkeket árusító üzletek záróráját pedig esti hét óránál korábbi időpontra megállapítani nem lehet. Az utóbb említett törvény alapján megindult egészséges folyamat arra vezetett, hogy az egyes városok és községek területére nézve az 1913:XXXVI. törvénycikkben megállapított nyitvatartási időnél rövidebb nyitvatartási idő nyert miniszteri rendeletekkel megállapítást.

Ennek a megoldásnak egyik hátránya volt, hogy a minisztériumnak kellett foglalkoznia a különböző városok és községek zárórája szabályozásának kérdésével, ami a városok és községek nagy számánál fogva meglehetősen kiterjedt munkakörré alakult. Seminő szükség sincs arra, hogy a nyilt árusítási üzletek zárórájának kérdésével, amely a természeténél fogva helyileg oldandó meg, a minisztérium foglalkozzék. Ennek a kérdésnek szabályozását nyugodtan rá lehet bízni az alsófokú közigazgatási hatóságokra, amelyek sokkal közvetlenebb kapcsolatban állanak az egyes községekkel és városokkal mint a minisztérium.

II. A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1937:XXI. törvénycikk hatálybalépése szükségessé tette egyebek között azt is, hogy a nyílt árusítási üzletekben dolgozó alkalmazottak munkaidejének kérdése rendelettel szabályozást nyerjen. A szabályozás a 34,400/1938. K. K. M. számú rendelettel történt. A kereskedelemben dolgozó alkalmazottak munkaidejének szabályozását nem lehetett úgy megoldani, hogy az alkalmazottak munkaideje azonos legyen a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának idejével, mert ebben az esetben az alkalmazottak munkaideje annyira hosszú lett volna, hogy azt az alkalmazottak érdekeivel és az emberiesség követelményeivel nem lehetett volna összeegyeztetni. Ennek elkerülése céljából az alkalmazottak munkaidejét a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának idejétől függetlenül kellett megállapítani. A munkaidő szabályozása így is előtérbe állította a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának kérdését, mert a nyitvatartási idő megfelelő leszállításával el lehet érni azt, hogy az üzlettulajdonos alkalmazottainak munkáját a nyitvatartási időnek csak aránylag csekély részén át kénytelen nélkülözni. Ettől eltekintve maguk az üzlettulajdonosok is rá vannak utalva arra, hogy a nyitvatartási idő rövidítése által a maguk munkaerejét megfelelően kíméljék és közülök azok is kellő időt fordíthassanak a pihenésre, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy magukat a nyitvatartási idő bizonyos részén át családtagjaikkal vagy más bizalmi egyénekkel helyettesíthessék. Végül a legnagyobb súllyal az a körülmény esett latba a kérdés előtérbe állításánál, hogy az iparban alkalmazottak munkaidejének az utóbbi években jelentékeny leszállítása és a munkaidő kérdésének egyre szélesebb keretekre kiterjedő szabályozása következtében a nyilt árusítási üzletek nyitvatartásának idejét most már az érdekelt üzlettulajdonosok is megfelelően rövidíthetőnek látják. Ennek azért nincsen akadálya, mert általánosan tapasztalt tény, hogy a vásárló közönségben teljes alkalmazkodási készség nyilvánul azokkal

a rendelkezésekkel szemben, amelyek a vásárlásra rendelt időt szűkítik. A közfelfogásnak az a változása, amely ebben a tekintetben az utóbbi években megnyilvánul, kétségkívül lehetővé teszi azt, hogy az üzleti záróra kérdése nálunk is olyan megoldást nyerjen, aminő a velünk szomszédos nyugati államokban már évek óta érvényesül és az üzletek nyitvatartása idejének lényeges megrövidítésében áll.

III. Az említett körülmények folytán elérkezettnek kell tekinteni az időt arra, hogy az említett törvényekkel szemben az üzleti záróra kérdése a mai közfelfogásnak megfelelő új szabályozást nyerjen.

IV. A hatályban lévő rendelkezések nem nyujtanak lehetőséget arra sem, hogy a hétvégi pihenő a nyilt árusítási üzletek tulajdonosainak és alkalmazottainak javára is bevezethető legyen ott és azokban a szakmákban, ahol ennek a lehetősége fennforog. Ezen a téren is próbálkoztak az érdekelt üzlettulajdonosok az önkéntes megállapodással, azonban itt is csak részben vezetett eredményre ez a próbálkozás, mert az érdekelt üzlettulajdonosok egy kis részének ellenkezése is elég volt ahhoz, hogy az egész mozgalmat meghiúsítsa. Ma már teljesen átmentek a köztudatba azok a nagy előnyök, amelyek a hétvégi pihenő nyujtásához fűződnek, úgyhogy ezeket az előnyöket részletezni ez alkalommal nem kell. A jelentkező előnyök indokolttá teszik azt, hogy a törvény megadja a jogalapot ahhoz, hogy ez a kérdés, mindenkor az üzlettulajdonosok és alkalmazottak érdekeinek megfelelő figyelembevételével, megoldást nyerhessen.

V. A nyilt árusítási üzletek zárórájának kérdése azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeknek teljesen azonos szabályozása a viszonyok sokféleségénél fogva nem lehetséges, mert szabályozásával a helyi viszonyokat és körülményeket kell elsősorban figyelembe venni. A törvény megalkotásánál tehát ebből a tényből kellett kiindulni és messzemenő lehetőséget kellett biztosítani arra, hogy a záróra kérdése erőltetés nélkül, a kialakuló helyi szükségleteknek és lehetőségeknek figyelembevételével fokozatosan nyerhessen megoldást. Ilymódon el lehet kerülni azt, hogy bárminő rázkódtatás vagy fennakadás történjék a közönség szükségleteinek kielégítése tekintetében, az üzlettulajdonosok és alkalmazottak pedig hozzájuthatnak ahhoz a saját érdekeik szempontjából is kedvező megoldáshoz, amelyet a fennforgó viszonyok és a lakosság életkörülményei lehetővé tesznek.

Ha sikerül a törvény rendelkezései segélyével elérni azt, hogy a nyilt árusítási üzletek tényleg csak annyi időn át legyenek nyitva, amennyi a forgalom lebonyolításához szükséges és feleslegesen sem az üzlettulajdonosok és alkalmazottaik munkája, sem a helyiségek fűtésének és világításának költségei ne terheljék az érdekelteket, ezzel olyan helyzetet lehet teremteni, amelynek előnyei nyilvánvalók. Ennek a helyzetnek elérése az a cél, amelyre a törvényjavaslat elsősorban törekszik azzal, hogy oly megoldást választott, amely mellett teljes mértékben megvan a lehetősége annak, hogy az összes döntő körülmények figyelembevételével lehessen helyenként, egy-egy községre vagy városra és egy-egy szakmára vagy szakmai csoportokra kiterjedően biztosítani azt a megoldást, amely közszempontokból és az érdekeltek magánszempontjaiból egyaránt a legmegfelelőbb.