Ausztriának a Német Birodalomhoz történt csatlakozása, a volt Cseh-Szlovák Köztársaság felbomlása és a Szudétaföldnek a Német Birodalomba való bekebelezése, valamint a Cseh-Morva Védnökség létesítése folytán számos jogi kérdést kellett a Német Birodalommal rendezni. Korszerűen át kellett dolgozni, részben pedig újakkal kellett helyettesíteni azokat a nemzetközi egyezményeket is, amelyek Magyarország és Ausztria között hatályban voltak és amelyek Ausztriának a Német Birodalomhoz történt csatlakozása folytán érvényüket veszítették. Szükség volt erre annál is inkább, mert Magyarország és Németország szomszédos államok lettek, ez pedig nemcsak a rendezésre váró kérdések számát, hanem a szabályozás jelentőségét is lényegesen növelte.
Az ebből a célból megindult magyar-német tárgyalások során szóba került a végrehajtási jogsegély rendezésének kérdése is.
Magyarország és Németország között a polgári ügyekben keletkezett bírói határozatok kölcsönös végrehajtását általános nemzetközi egyezmény nem szabályozta és végrehajtási jogsegély csak egyes esetekre volt biztosítva, jelesül a perbeli biztosíték elengedése esetében a perköltségek tárgyában hozott határozatoknak az 1909:XIV. törvénycikkbe iktatott hágai polgári jogsegélyegyezményen alapuló végrehajtására, valamint a vasúti személy-, poggyász- és árufuvarozás tárgyában Rómában, 1933. évi november hó 23. napján kelt és az 1938:XXVI. és XXVII. törvénycikkbe iktatott nemzetközi egyezményeken alapuló végrehajtásokra.
Ezzel szemben Magyarország és Ausztria között az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában az 1914. évi május hó 10. napján kelt és az 1914:XLII. törvénycikkbe iktatott nemzetközi szerződés, valamint az annak kiegészítésére vonatkozó az 1914:LI. törvénycikkbe iktatott rendelkezések egészen 1941. évi május hó 21. napjáig érvényben voltak, illetőleg érvényben levőknek tekintettek. Ezek a nemzetközi szerződések ugyanis a magyar és a német birodalmi kormány megállapodása folytán Ausztria csatlakozása után ideiglenesen továbbra is alkalmazást nyertek egyfelől Magyarország, másfelől pedig a Német Birodalomnak ama részei között, amelyekben ezek a szerződések eredetileg hatályban voltak s azok csak 1941. évi május hó 21. napjától kezdve nem nyerhetnek alkalmazást a polgári és kereskedelmi jogsegélyforgalom tárgyában Berlinben, az 1940. évi november hó 6. napján kelt és a 33,000/1941. I. M. számú rendelettel (Rendeletek Tára 1557 l.) kihirdetett magyar-német egyezményhez tartozó zárójegyzőkönyv 1. pontja értelmében.
Általános keretekben mozgó végrehajtási jogsegélyszerződésünk ennek folytán ma már egy állammal sem áll fenn s ilyen egyezmények kötését nézetem szerint jelenleg nem lehet indokoltnak tekinteni, mert ilyen szerződések kötése - a mai nemzetközi helyzetben fennálló forgalmi és fizetési korlátozások folytán - nem időszerű, illetőleg annak alig volna gyakorlati jelentősége. Ezért helyesebbnek mutatkozott, hogy csupán olyan korlátozott terjedelmű végrehajtási jogsegélyszerződés tekintetében induljanak meg a tárgyalások, amely a kölcsönös végrehajthatóságot csak a megélhetés szempontjából legfontosabb követelések tekintetében biztosítaná, vagyis csak a tartási ügyekben keletkezett bírósági és gyámhatósági határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására terjedne ki.
Az ilyen egyezmény ugyanis családvédelmi és általános szociális szempontból egyaránt igen jelentős előnyökkel járna és összhangban volna az újabb jogfejlődést leginkább irányító törekvésekkel is, végül, - habár csak korlátolt terjedelemben - de némileg mégis pótolná azt az ürt, amit a fentebb említett magyar-osztrák általános végrehajtási jogsegélyszerződés hatályának megszűnése okozott.
A magyar és német kormány között megindult tárgyalások a fennálló baráti kapcsolatoknak megfelelően a legszívélyesebb légkörben folytak és eredményre is vezettek, amennyiben a két kormány meghatalmazottai 1941. évi november hó 28. napján aláírták a jelen törvényjavaslatba foglalt és becikkelyezés végett a törvényhozás elé terjesztett nemzetközi egyezményt.
