1. § Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920:XV. tc. 3. §-ának és az e §-t módosító törvényes rendelkezéseknek (1920:XXVI. tc. 8. §, 1940:XVIII. tc. 9. §-a első bekezdésének második tétele és harmadik bekezdése) helyébe az alábbi 2-4. §-ok rendelkezései lépnek, az 1920:XV. törvénycikk az alábbi 5. §-ban, a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941:X. törvénycikk pedig az alábbi 6. és 7. §-okban foglalt rendelkezésekkel egészíttetik ki.
2. § Az árdrágító visszaélés (1920:XV. tc. 1. §) bűntett és büntetése öt évig terjedhető börtön, ha elkövetője a jelen törvényben, az árdrágító visszaélésekről szóló 1920:XV. törvénycikkben, a honvédelemről szóló 1939:II. tc. 206. §-ában, a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekét veszélyeztető egyes cselekmények büntetéséről szóló 1940:XVIII. tc. 5-8. §-aiban vagy a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló 1941:X. törvénycikkben meghatározott vétség miatt - akár szabadságvesztésbüntetéssel, akár pénzbüntetéssel - már büntetve volt és a büntetés kiállásától újabb cselekményének elkövetéséig öt év még nem telt el.
3. § Az árdrágító visszaélés (1920:XV. tc. 1. §) bűntett és büntetése öt évig terjedhető fegyház, ha elkövetője
1. a 2. §-ban említett jogszabályok valamelyikébe ütköző bűntett miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta újabb cselekményének elkövetéséig öt év még nem telt el, vagy
2. a cselekménnyel húszezer pengőt meghaladó illetéktelen nyereséget ért el vagy törekedett elérni, avagy
3. tudatosan arra törekedett, hogy illetéktelen nyereségből állandó keresetforrásra tegyen szert (üzletszerű elkövetés).
Illetéktelen a jelen törvény alkalmazásában az a nyereség, amelyet valaki a maga vagy más részére tudatosan jogszabályba ütköző módon ért el vagy törekedett elérni; több ilyen cselekménnyel elért vagy célbavett nyereségek összegeit össze kell számítani.
Árdrágító visszaélés bűntettét követi el és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő továbbá az, aki abból a célból, hogy a hatóságot az ármegállapításnál lényeges körülmény tekintetében tévedésbe ejtse vagy tévedésben tartsa, a hatóság előtt tudva hamis vagy hamisított adatokat tartalmazó számlát, kötlevelet, fuvarlevelet vagy más ilynemű okiratot használ.
Tíz évig terjedhető fegyház a büntetése annak, aki az első vagy a harmadik bekezdésben megjelölt cselekményével a közellátás érdekét súlyosan veszélyeztette.
Ha a bíróság a vádlottat a 2. §-ban említett jogszabályok valamelyikébe ütköző bűntett miatt ítéli el, az ítélet kihirdetése (1896:XXXIII. tc. 329., 425., illetőleg 439. §-a) alkalmával köteles az elítéltet figyelmeztetni arra, hogy ha öt éven belül árdrágító visszaélést követ el, a bíróság egész vagyonának elkobzását minden esetben el fogja rendelni. A figyelmeztetés megtörténtét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha az ítéletet kézbesítés útján közlik, a figyelmeztetést írásban kell az elítélttel közölni.
4. § Árdrágító visszaélés bűntette esetében a bíróság az elítéltet az államkincstár javára belátása szerint megállapítandó összegű s az elítélt egyéni és vagyoni viszonyaihoz, a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt haszon, valamint a cselekményből a közérdekre hárulható veszély nagyságához mért vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezheti. A vagyoni elégtétel a cselekménnyel illetéktelenül elért vagy elérni kívánt nyereség többszörösében is állhat; vagyoni elégtétel címén az elítélt egész vagyonának elkobzását is el lehet rendelni.
Árdrágító visszaélésnek a 3. § első bekezdésének 1. pontjában meghatározott bűntette miatt az elítélt egész vagyonának elkobzását el kell rendelni, ha a vádlott megelőző elítélése alkalmával a 3. § utolsó bekezdése szerint figyelmeztetésben részesült.
Az árdrágító visszaélés mellékbüntetései (1920:XV. tc. 1. §, 1920:XXVI. tc. 7. §) közül mindazokat, amelyeknek alkalmazása az eset körülményei szerint lehetséges, bűntett (2., 3. §) esetében mindig ki kell szabni. Az ítéletnek vagy rendelkező részének az elítélt költségén falragasz vagy hírlap útján való közzététele iránt a rendelkezést a bíróság mellőzheti, ha a közzététel a körülmények figyelembevételével kellő hatást nem érne el; a közzétételt a bíróság úgy is elrendelheti, hogy az csupán az elítélt személyére, a bűncselekményre és a kiszabott büntetésre vonatkozó adatok rövid ismertetését tartalmazza, ilyen esetben a közzéteendő szöveget a bíróság az ítélet rendelkező részében állapítja meg.
5. § Az árdrágító visszaélésekre vonatkozó jogszabályok (1920:XV. törvénycikk és az e törvényt kiegészítő és módosító rendelkezések) szempontjából a közszükségleti cikkel egy tekintet alá esik közszükségleti cikk fuvarozása, továbbá ipari vagy kereskedelmi vállalkozás részéről közszükséglet kielégítésére végzett munka vagy másnemű szolgáltatás is.
6. § Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki közszükségleti cikk beszerzésére való jogosultságot (hatósági jegyet, utalványt stb.) valótlan bejelentéssel, a valóság elhallgatásával vagy másnemű fondorlattal eszközöl ki, avagy a közszükségleti cikk beszerzésére való jogosultsággal (hatósági jeggyel, utalványnyal, stb.) üzérkedik.
Vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az is, aki közszükségleti cikket jogszabály tilalma ellenére vagy a hatóság által megszabott legmagasabb ár túllépésével megokolatlan készletgyüjtés vagy pazarlás céljából olyan mennyiségben szerez be, amely házi, gazdasági vagy üzemi szükségletét aránytalanul meghaladja, amennyiben cselekménye áruínség előidézésére vagy fokozására alkalmas.
Az első és második bekezdésben meghatározott cselekmény bűntett és büntetése három évig terjedhető börtön:
1. ha elkövetője a 2. §-ban felsorolt jogszabályok valamelyikében meghatározott bűntett vagy vétség miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta újabb cselekményének elkövetéséig öt év még nem telt el, vagy
2. ha húszezer pengőt meghalad annak a készletnek értéke, amelynek tekintetében a cselekményt elkövették.
7. § Az 1941:X. tc. 2. §-ának 1. pontja akként módosul, hogy az említett §-ban meghatározott súlyosabb büntetést arra a visszaesőre is ki kell szabni, akit előző cselekményéért csupán pénzbüntetéssel büntettek, továbbá arra is, akit előbb a honvédelemről szóló 1939:II. tc. 206. §-a alapján büntettek meg.
Az 1941:X. tc. 3. és 4. §-ainak, továbbá 5. §-a első bekezdésének rendelkezéseit az előbbi § első és második bekezdésébe ütköző vétségre, illetőleg bűntettre is alkalmazni kell.
8. § A jelen törvény hatálybalépésének napját a minisztérium rendelettel állapítja meg.
