1946. évi XV. törvénycikk indokolása

a Magyarország és Csehszlovákia között lakosságcsere tárgyában Budapesten 1946. évi február hó 27. napján kelt magyar-csehszlovák egyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A magyar és a csehszlovák kormány kiküldöttei között Prágában 1945. évi december hó 5-én tárgyalások indultak a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere létesítése céljából. A tárgyalások 1946. évi február havában Prágában, majd Budapesten folytatódtak. A tárgyalások eredményekép létrejött egyezményt és az ahhoz tartozó Függeléket a két állam meghatalmazottai Budapesten 1946. évi február hó 27. napján aláírták.

Az egyezmény tizennégy cikkben tárgyalja a lakosságcsere szabályait.

Részletes indokolás

Az V. törvénycikkhez

Az V. Cikk szerint a csehszlovák kormány a Magyarországból Csehszlovákiába áttelepítendő szlovákokkal egyenlő számban olyan Csehszlovákiában állandó lakóhellyel bíró magyar nemzetiségű személyeket telepít át Magyarországra, akik a Csehszlovák Köztársaság elnökének a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának a rendezése tárgyában kiadott rendelete értelmében csehszlovák állampolgárságukat elvesztették. Ezeket a személyeket Magyarország átvenni köteles. A Függeléknek az V. Cikkel kapcsolatos rendelkezése szerint az áttelepítendő magyarok számába be kell tudni azokat a személyeket is, akik Magyarországra már áttétettek, vagy átköltöztek, azoknak a kivételével, akik az egyezménynek a VIII. Cikke alá esnek.

A Függelékhez

A Függelék, amely az egyezmény kiegészítő részét képezi, az egyezmény I., III. és V. Cikkeivel kapcsolatos magyarázó rendelkezéseket tartalmaz.

Az egyezmény aláírásával egyidejűleg annak keretein túl a csehszlovák és magyar kormány közötti jegyzőkönyvi megállapodás jött létre, melynek értelmében a csehszlovák kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy a csere lebonyolítása után visszamaradt magyarság sorsának kérdését a békeértekezleten felvesse, vagy más eszközökkel rendezze. A magyar kormány ugyancsak fenntartotta magának a jogot a kérdésnek a békeértekezlet elé tárására, fenntartotta továbbá jogait megfelelő állásfoglalásra arra az esetre is, ha Csehszlovákia más eszközökkel próbálná rendezni a magyar kérdést.

A megállapodás szerint a csehszlovákiai magyarság kérdésének végleges rendezéséig a Csehszlovák Köztársaság felfüggeszti a magyarok kiutasítását és áttelepítését s nem hajtja végre a magyarok vagyonának elkobzására vonatkozó elnöki rendeletet. Ugyancsak kötelezte magát a csehszlovák kormány arra is, hogy a magyarok közül a volt közalkalmazottakat olyan szociális segélyben részesíti, amely számukra a megélhetést biztosítja.

Az egyezmény aláírásakor a magyar és a csehszlovák kormánybizottság elnökei között levélváltások is történtek az egyezmény végrehajtásával kapcsolatban felmerülő egyes kérdések tisztázására. A csehszlovák kormány kötelezte magát arra, hogy az áttelepítendő csehszlovákiai magyarok kiválasztásánál figyelemmel lesz az ottani magyarok foglalkozási rétegeződésére és vagyonjogi helyzetére. Biztosítja a csehszlovák kormány a Bratislavában felállítandó magyar konzulátusnak azt a jogát, hogy a lakosságcsere tárgyában létrejött egyezmény hatálya alá eső magyar nemzetiségű személyek érdekében a csehszlovák hatóságoknál eljárhat. Ha ez a konzulátus az egyezmény aláírásától számított hat hónapon belül nem volna felállítható, akkor ez a jog az egyezmény által létesített Vegyesbizottság Csehszlovákiában székelő osztálya mellett működő megbizottját fogja megilletni.

A vagyonjogi kérdésekkel kapcsolatban a csehszlovák kormány lehetővé teszi, hogy azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a csehszlovák közigazgatás visszaállítása után az egyezmény aláírásáig hagyták el Csehszlovákiát, elhagyott lakóhelyükre visszatérhessenek és ingóságaikat elhozhassák. A Vegyesbizottság átalányösszegben méltányos kártalanítást fog megállapítani a csehszlovák kormány terhére azokért az ingóságokért, amelyektől ezek a személyek törvényhozási, közigazgatási, vagy más intézkedések következtében megfosztattak. Hasonlóképpen megtéríti a Csehszlovák Köztársaság azokat a károkat is, amelyeket a csehszlovák haderő vagy annak tagjai magyarok sérelmére okoztak.

Az egyezmény aláírása az első lépést jelenti a csehszlovákiai magyar kérdés megoldása felé. Hangsúlyozandó az, hogy a lakosságcsere előreláthatólag számbelileg körülbelül csak egy kisebb részét érinti a csehszlovákiai magyarságnak. A visszamaradó magyarságnak a nyugalmi helyzete biztosítottnak látszik a végleges rendezésig, illetőleg a békeértekezletig.

Az egyezmény aláírása kedvező légkört teremtett ahhoz, hogy Csehszlovákia és Magyarország között politikai és gazdasági téren megfelelő kapcsolatok alakuljanak ki s a két ország jószomszédi viszonyba kerüljön egymással.

Maga a becikkelyező törvény három szakaszból áll. Az 1. § az állandó gyakorlatnak megfelelő módon kimondja az egyezménynek és a hozzátartozó Függeléknek az ország törvényei közé való beiktatását. A 2. § az egyezmény eredeti magyar és eredeti szlovák szövegét tartalmazza. A 3. § pedig az életbelépési és a végrehajtási záradékot foglalja magában, a törvény életbelépését akként szabályozva, hogy a törvény kihirdetése napján, azonban az egyezmény életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.