A törvényjavaslat az ügyvédi kamarák működésével kapcsolatban a legutóbbi időben felmerült és törvényhozási rendezést igénylő több kérdést szabályoz.
Az 1. §-ban szabályozott kérdés annak következtében vált időszerűvé, hogy az ügyvédi kamarák az 1947. évi január hó 1. napjától az 1949. évi december hó 31. napjáig terjedő időre a 10.450/1945. M. E. rendelet 4. §-a értelmében a folyó évi december hó 16. napjáig választják meg az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet közgyűlésébe a kiküldötteiket. A kiküldötteket az ügyvédi kamarák az 1934:XXIII. tc. 10. §-ának második bekezdése értelmében közgyűlésen választják. Ez a rendelkezés vonatkozik arra az ügyvédi kamarára is, amelynek ezernél több tagja van és ezért az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. tc. (az alábbiakban: Ürt.) 11. §-a alapján áttért a képviseleti közgyűlés rendszerére. Ilyen ügyvédi kamara ezidőszerint csak egy van: a budapesti, amelynek a tagjainak száma 2341. A budapesti ügyvédi kamara az önkormányzati választásokat az 1946. évi március hó 10. napján tartotta meg. Nem kívánatos, hogy alig néhány hónappal az ügyvédi kamarai választások után, amikor még a választási izgalmak el sem ültek, az ügyvédi kamara minden tagjára kiterjedő újabb választási harc kezdődjék és a választási harc a kar belső megbékülése elé újabb akadályokat gördítsen. Ezért a javaslat 1. §-a akként rendelkezik, hogy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti kiküldötteket a most következő három évre nem a közgyűlés, hanem képviseleti közgyűlés választja, amelybe kiküldött tagok száma az Ürt. 14. §-a értelmében a közgyűlés tagjainak csak huszadrésze. Minthogy a képviseleti közgyűlés tagjainak megválasztása csak rövid idővel ezelőtt történt, nem lehet kétséges, hogy a képviseleti közgyűlés az ügyvédi kamara tagjai többségének akaratát képviseli, ezért a közvetett választás demokratikus szempontból sem eshetik kifogás alá.
A folyó évi október hó 7. napján 51.000/1946. I. M. szám alatt kelt rendeletemmel (Magyar Közlöny 230. szám) az Ürt. 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján egyes ügyvédi kamarák elnéptelenedése miatt, a kamarai adminisztráció olcsóbbá és egyszerűbbé tétele céljából 9 ügyvédi kamarát megszüntettem. A törvényjavaslat 2. §-a megszüntetett ügyvédi kamarák vagyonának és adósságainak sorsát rendezi akként, hogy ez a vagyon és adósság az ügyvédi kamarára száll át, amelyhez a megszűnt ügyvédi kamara területe csatoltatott.
Az Ürt. 28. §-a értelmében az ügyvédi kamara közgyűlése helyi bizottságot szervezhet olyan törvényszék területére, amelynek székhelye nem ügyvédi kamarai székhely. A helyi bizottság az Ürt. 29. §-a értelmében figyelemmel kíséri az igazságszolgálatást és tapasztalatairól jelentést tesz az ügyvédi kamaraválasztmányának. Mint a kamara megbízott szerve, érintkezik a törvényszék területén működő helyi hatóságokkal, teljesíti a kamara megkereséseit. A helyi bizottság a területén lakó ügyvédeket és helyettes ügyvédeket az ügyvédi kart érintő kérdések megbeszélése végett értekezletre hívhatja össze s megállapodásukat vélemény alakjában közölheti az ügyvédi kamara választmányával. A helyi bizottságok száma és jelentősége lényegesen megnövekedett annak következtében, hogy a kár említett 51.000/1946. I. M. rendelet 9 ügyvédi kamarát megszüntetett. A rendelet 6. §-a értelmében a megszüntetett ügyvédi kamarák székhelyein a helyi bizottságok alakítása kötelező. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi kamarák területe az összevonás folytán lényegesen megnövekedett, a távolabb eső vidéken lakó felek érintkezése az ügyvédi kamarával nehezebbé vált. Ezért a javaslat 3. és 5. §-a akként rendelkezik, hogy a helyi bizottságok területén működő bíróságok hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatban a pártfogó ügyvéd kirendelésére irányuló kérelmet a helyi bizottságnál kell előterjeszteni s a pártfogó ügyvéd kirendelése, felmentése, helyettesének kirendelése a helyi bizottság hatáskörébe tartozik.
Az Ürt. 35. §-a az ügyvédi kamarák közös szerveként az ügyvédi kamarák országos bizottságát létesítette. Ez a bizottság az összeomlás óta nem működik, fellebbviteli hatáskörét a bizottság újjáalakításáig a 10.440/1945. M. E. rendelet 24. §-a értelmében a Kúria ügyvédi tanácsa gyakorolja. A 10.440/1945. M. E. rendelet 1. §-a értelmében az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg azt a napot, amelyen az ügyvédi kamarák választmányai az országos bizottságba a kiküldötteket megválasztják; ezt a napot a rendelet szerint úgy kell megállapítani, hogy az országos bizottság legkésőbb az 1947. évi január hó 31. napjáig az alakuló ülését megtarthassa. A javaslat 4. §-a a bizottság újjáalakításával kapcsolatban az Ürt. 36. §-ának második bekezdését hatályon kívül helyezi, mert ez a bekezdés a törvény hozatala idejébe hatalmon volt politikai irányzat céljainak szolgálatában a bizottság megalakításában a kisebbségnek indokolatlanul kedvezőbb helyzetet biztosított. Egyrészt u. i. - bár egy-egy bizottsági tag kiküldését 200 taghoz kötötte - a kiküldhető tagok legnagyobb számát 10-ben állapította meg s ezzel a 2000-nél lényegesen magasabb taglétszámú budapesti ügyvédi kamara tagjainak jelentős részét a képviselettől megfosztotta. Másrészt azzal a rendelkezéssel, hogy ha a tagok száma 200-zal maradék nélkül nem osztható, a maradék után is egy tagot kell választani, lehetővé tette, hogy míg a budapesti ügyvédi kamara többszáz tag után nem küldhetett egy tagot sem, a kisebb vidéki kamarák esetleg 1 maradék-tag után is küldhettek a bizottságba egy tagot. A javaslat 4. §-a ezzel szemben az ügyvédi kamarák létszámában bekövetkezett változást is figyelembe véve, úgy rendelkezik, hogy a kamarák választmányai minden 100 tag után egy-egy kiküldöttet választanak; a maradék-tagokat a kiküldöttek számának megállapításánál nem kell figyelembe venni. A kiküldhető tagok számát a javaslat nem korlátozza.
A 10.440/1945. M. E. rendelet 24. §-a értelmében az ügyvédi kamarák országos bizottságának fellebbviteli jogkörét a bizottság újjáalakításáig a Kúria ügyvédi tanácsa gyakorolja. A bizottság fellebbviteli hatásköre az Ürt. 49., 50. §-a értelmében a tagfelvételi bizottság határozatai, az Ürt. 58. §-a értelmében a kamarai névjegyzékből való törlés, a 65. § értelmében a kamarai tag átjegyzése, az Ürt. 68. §-a értelmében a helyettes ügyvéd felvétele, az Ürt. 71. §-a értelmében az ügyvédjelölt felvétele tárgyában hozott választmányi határozatok ellen irányuló jogorvoslatokra terjed ki. A javaslat 6. §-a úgy rendelkezik, hogy ezeknek a jogorvoslatoknak elintézése az ügyvédi kamarák országos bizottságának újjáalakítása után akkor is a bizottság hatáskörébe tartozik, ha az eljárás a törvény hatálybalépésekor akár elsőfokon, akár a Kúria tanácsa előtt már folyamatban van.
A 7. § a törvény hatálybalépéséről intézkedik és kimondja, hogy a 3. és 5. §-a folyamatban lévő ügyek elintézését nem érinti; ezek szerint a törvény hatálybalépése előtt az ügyvédi kamaránál pártfogó ügyvéd kirendelése iránt előterjesztett kérelem elintézése akkor is a kamara e célra alakított külön bizottságának hatáskörébe tartozik, ha a kérelem a helyi bizottság területén működő bíróság elé tartozó ügyre vonatkozik.
