Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel életrehívott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, bár működését teljesen autonóm intézményként fejtette ki, nemzetközi jogi és pénzügyi szempontból pontosan körülírt alaki kapcsolatban állott a Nemzetek Szövetségével. Mivel a Nemzetek Szövetsége időközben gyakorlatilag megszűnt, viszont az Egyesült Nemzetek Szervezete még nem jutott el odáig, hogy rendezze a fennálló technikai jellegű nemzetközi intézményekhez való viszonyát, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jónak látta, hogy cselekvőképességének és viszonylagos függetlenségének biztosítása érdekében néhány sürgős módosítást hajtson végre alkotmányának a békeszerződésekbe foglalt szövegén. E módosítások tehát alapjukban véve bevezetői egy olyan folyamatnak, mely előreláthatólag a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az Egyesült Nemzetek keretébe való beillesztéséhez fog vezetni, de addig is, míg ez megtörténhetik, az átmeneti időszak nehézségeit vannak hivatva áthidalni.
Ehhez képest az előzetesnek tekintett módosítások csupán három lényegbevágó kérdésben érintik a szóbanforgó alkotmány rendelkezéseit, mégpedig a szervezet a) tagsági minőségének megszerzése és megszűnése, b) pénzügyi eszközeinek előteremtése, valamint c) az alkotmánymódosítások hatálybalépése kérdésében.
a) Ami az első kérdést illeti, a békeszerződésekbe foglalt eredeti szöveg (nálunk a Trianoni békeszerződést cikkelyező 1921:XXXIII. tc. 315. Cikke) úgy intézkedik, hogy „a Nemzetek Szövetségének tagságával együtt jár a szóbanforgó szervezet tagsága is”. A kétféle tagsági minőségnek ez az egymáshozkapcsolása a gyakorlatban nem vált be, mert bár a Nemzetek Szövetségének minden tagja szívesen vállalta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagságát, viszont több állam politikai okokból nem kívánt a Nemzetek Szövetségéhez csatlakozni vagy Munkaügyi Szervezetnek hatalmi törekvéseket nem érintő tevékenységében részt vegyen. A Nemzetek Szövetségéből való kilépése óta többek közt Magyarországnak is ez volt a helyzete.
A jelen módosításnak tehát lényegében az a célja, hogy az Egyesült Nemzetek és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet közti kapcsolat kiépítését előkészítendő - alakilag is megszüntessen minden olyan kényszerhelyzetet, melynek következményeként nem az egyes államok önkéntes elhatározásától függne, hogy melyik intézményben kívánnak tagságot vállalni. Ezzel tulajdonkép csupán a szervezet alkotmányát hozza összhangba egy már hosszú évek óta fennálló gyakorlattal.
b) A második módosításnak ugyanez a szétválasztása a célja - pénzügyi vonatkozásban. A múltban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet költségvetése a Nemzetek Szövetsége költségvetésének egyik része volt s összeállítása, valamint a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználása az utóbbi intézmény szerveinek ellenőrzése alatt állott (a Trianoni szerződés 327. Cikke). A javasolt módosítás lehetővé teszi ugyan az Egyesült Nemzetekkel kötendő bármily pénzügyi vagy költségvetési vonatkozású megállapodás létesítését, minden lehetőséggel számolva azonban előre is lefekteti azokat az alapelveket, melyek szerint a szervezet pénzügyi autonómiája adott esetben biztosítható lesz.
Teljesen új ezenkívül a módosításnak az a része, mely a tagdíjfizetéssel elmaradt országok kiküldötteinek szavazati jogát korlátozza. Ez a rendelkezés egyébként az Egyesült Nemzetek alapokmányának 19. szakaszából van átvéve.
c) A szervezet alkotmányának valamely módosítása az eddig érvényben lévő szabályok (a Trianoni szerződés 350. Cikke) értelmében hatályba lépett, ha a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet minősített (2/3) többsége által történt elfogadása után azt a Nemzetek Szövetsége tanácsában képviselt valamennyi állam s az összes tagok háromnegyed része megerősítette. Ez az eljárás amellett, hogy erősen korlátozta a szervezet önrendelkezési jogát, a gyakorlatban igen nehézkesnek is bizonyult, amit igazol annak az eddig egyetlen módosításnak a sorsa, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Értekezlet még 1922-ben fogadott el, de amely csupán a harmincas évek közepén léphetett hatályba (l. az 1935:I. törvénycikket a trianoni békeszerződés XIII. része 321. Cikkének módosításáról).
A módosító szöveg ezen a téren is biztosítja a szervezet függetlenségét s ezenfelül intézkedik arra az esetre is, ha a Nemzetek Szövetsége tanácsának jogilag is bekövetkező megszűnése okából a tárgyalt módosító-okmány a fennálló szabályok szerint már nem volna hatályba léptethető. Ebben az esetben ugyanis az okmány a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamainak háromnegyed része által történt megerősítésével lép majd hatályba.
* * *
A fenti módosító-okmány hiteles szövegét a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ideiglenes igazgatója megerősítés végett Magyarországnak is megküldte és felhívta figyelmünket arra, hogy az értekezlet, mely azt elfogadta, nagy fontosságot tulajdonít a megerősítés gyors megtörténtének.
A módosító-okmány megerősítése Magyarországra a már fennálló kötelezettségeinken túlmenő újabb kötelezettséget nem fog róni s így az ellen érdemleges kifogás nem emelhető, annál kevésbbé, mivel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szociális célkitűzéseivel Magyarország is egyetért s az okmány megerősítése főleg e céloknak a megvalósítását szolgálja.
