1947. évi XIX. törvénycikk indokolása

a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában * 

Általános indokolás

Az ország közvéleménye előtt köztudomású, hogy a Vörös Hadsereg az ország felszabadítása érdekében súlyos véráldozatokat hozott. A Nemzetgyűlés egyfelől saját kegyeletes érzéseitől indíttatva, másfelől a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal egyetértésben a Szovjet Főparancsnokság részéről ünnepélyes formában nyomatékos módon kifejezésre juttatott kívánalomnak is megfelelően gondoskodni kíván a magyar földön hősi halált halt szovjet katonákért emelt emlékművek és e katonák elhelyezésére szolgáló köztemetők kegyeleti gondozásának biztosításáról.

Noha a fennálló rendelkezések lehetővé tennék a jelen törvényben célzott intézkedések megvalósítását, helyesebb mégis külön törvényt alkotni ebben a kérdésben, hogy kitűnjék, miszerint ez a gondoskodás egyben figyelmeztetés is kíván lenni mindenki számára, hogy a demokratikus Magyar Köztársaságért a szovjet-orosz katonák legdrágább kincsüket, életüket áldozták fel s ezért emléküket a köztársaság minden polgára kegyelettel tartozik megbecsülni.

A megbecsülés legkifejezőbb módon akkor látszik biztosíthatónak, ha a szóbanlevő emlékművek és hősi temetők céljára szolgáló területek közterületté nyilváníttatnak és ezáltal a köz gondozási körébe utaltatván, egyben közkegyeleti helyként jelentkeznek a nyilvánosság előtt. A közfelfogás ekként úgy értékeli a szóbanlevő területek jelentőségét, mint a magyar földért és a szabadság eszméjéért vérüket ontott és így a magyar földdel örökre összeforrt hősöknek szentelt hála földjét.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az említett szempontok figyelembevételével a törvényjavaslat 1. §-a a szovjet katonai emlékművek és hősi temetők elhelyezésére szolgáló területeket közterületté nyilvánítja és lehetőséget teremt arra is, hogy amennyiben az ilyen területek megszerzéséhez a rendes forgalomban használatos jogügyletek lehetőséget nem adnak, e terület kisajátítás útján szereztessék meg. A kisajátítás jogi engedélyezését, valamint az azonnali birtokbavétel elrendelését a javaslat a belügyminiszter hatáskörébe utalja.

A 2. §-hoz

A javaslat 2. §-a a kegyeleti gondozással járó teendőket a fekvési hely szerint érdekelt község (város) feladatkörébe utalja.

A 3. §-hoz

A 3. § a cselekmény céljához képest a legszigorúbb büntetés kiszabását is lehetővé teszi, általában pedig öt évig terjedhető fogházbüntetést állapít meg az olyan magatartásra, amellyel valaki a szovjet-orosz katonai emlékműveket, hősi temetőket a jelen törvény célzatával ellenkező cselekmény elkövetésével megsérti.

A 4. §-hoz

A 4. § a hatálybaléptető és végrehajtási rendelkezéseket tartalmazza. Itt szükségesnek mutatkozik annak megemlítése - és ez a dolog természetéből is következik -, hogy a végrehajtás az elsősorban illetékes belügyminiszterre bízatik, aki ezt a jogot utalással a kérdésnek katonai szempontból figyelembe veendő vonatkozásaira - a honvédelmi miniszterrel, egyéb igazgatási vonatkozásainál fogva pedig a népjóléti miniszterrel egyetértésben - gyakorolja.