1947. évi XXX. törvénycikk indokolása

a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő részvényeinek állami tulajdonbavételéről * 

Általános indokolás

A hároméves terv Magyarország évi nemzeti jövedelmének 11%-át fordítja minden egyes terv esztendőben beruházásokra. A beruházásoknak kb. 2/3-a állami vonalon történik, tehát rendes és rendkívüli adók, jövedékek segítségével, továbbá tervkölcsön jegyzése útján, valamint az állami üzemek feleslegei révén. A beruházásoknak további 15%-a az önkormányzatokhoz befolyó bevételek útján nyer fedezetet. Ezek a hatalmas pénzösszegek,melyek az ország lakosságának verejtékéből származnak, nagyobb pénzintézetek csatornáin keresztül jutnak vissza a gazdasági életbe. E pénzkörforgás tervszerű szabályozása, valamint az a szükségesség, hogy a megfelelő összegek teljes egészükben és a megfelelő időpontban jussanak a hároméves terv által megjelölt megfelelő helyre, elengedhetetlenné tette, hogy az összes nagyobb pénzintézetek vezetése is az állam kezébe jusson. Ellenőrzés, felügyelet erre a célra nem elegendő, mivel az általában már csak befejezett tényekkel vethet számot. A felügyeletből származó előzetes intézkedések viszont megnehezítik a körforgást és felesleges, a tervel ellentétben álló késedelmeket okoznak. Így az állam kénytelen a tulajdonjogban változtatásokat eszközölni. Mivel a hároméves tervvel kapcsolatban főleg kezdetben a beruházásokra indító hitelek nyújtása is szükségessé válik, melyek nem közönbösek a bankjegyforgalom alakulása szempontjából, szükségessé vált a Magyar Nemzeti Banknak is megfelelő átalakítása állami tulajdonban levő pénzintézetté.

Magasabb külpolitikai érdekből célszerűnek látszik a magyar pénzintézetek külföldi részvénytulajdonát az állami tulajdonbavétel alól mentesíteni. Indokolja ezt az a tény is, hogy a jelentősebb pénzintézetek legnagyobb részének részvénytöbbsége amúgy is hazai tulajdonban van. A külföldi részvénytöbbséggel bíró egyes intézeteknél az a körülmény, hogy a kisebbség egyetlen kézben tömörült, biztosítékot nyújt arra, hogy a pénzintézet vezetése követi majd a hároméves terv megkívánta szempontokat.

Részletes indokolás

A 2. §-hoz

A 2. §-nak a javaslatban foglalt eredeti szövege egészen általánosságban „a szükséghez képest” kívánt felhatalmazást adni az alapszabályok megváltoztatására, ezt a felhatalmazást a bizottság szorította konkrét meghatározott körre és egyszersmind a módosításnak a törvényhozás elé terjesztését is elrendelte.

Tekintettel arra, hogy a pénzintézetek magyar részvényeinek állami tulajdonbavétele éppen azért történik, mert a hároméves terv érdekében a legfelsőbb vezetésben változtatásokra van szükség és megfelelő új közgyűlés összehívása jogi és technikai okokból nem következhetik be azonnal, szükségessé válik egy átmeneti, egy vagy több tagból álló ideiglenes szerv közbeiktatása, mely az állami tulajdonba vett részvényeken alapuló részvényesi jogokat gyakorló intézőbizottság utasításait addig is végrehajtja, illetve végrehajtatja, ameddig a megfelelő új igazgatóság a K. T. (1875:XXXVII. tc.) eddigi szellemének megfelelő módon megalakul.

E § rendelkezéseket tartalmaz a pénzintézetek és az érdekkörükbe tartozó vállalatok kapcsolatai tekintetében is és lehetőséget ad arra, hogy az állami irányítás az érdekkörbe tartozó vállalatoknál is érvényesüljön, lehetővé téve az érdekköri vállalatok igazgatósági tagjainak kicserélését.