1948. évi V. törvénycikk indokolása

a honvédségi védőként eljáró nyugállományú és szolgálaton kívüli viszonybeli hadbírák fegyelmi felelősségéről * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A modern bűnvádi eljárás alapelveinek szem előtt tartása mellett felépített katonai bűnvádi perrendtartás szabályai szerint a terhelt érdekében védő eljárhat.

A demokratikus jogszabályalkotás (12.080/1945. M. E. számú rendelet, Magyar Közlöny 210. szám) is biztosította a nyugállományú és szolgálaton kívüli viszonybeli hadbíráknak azt a jogát, hogy a honvéd igazságügyi hatóságoknál védőként eljárhatnak.

A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. tc. (Kbp.) 108. §-ának második bekezdése szerint a javaslat 1. §-ában említett személyek a bűnvádi eljárás során a sértettet és a magánindítványra jogosítottat is képviselik.

A gyakorló ügyvédek felett a fegyelmi bíráskodást és a felügyeletet az ügyvédi kamarák gyakorolják, a védőként eljáró nyugállományú és szolgálaton kívüli viszonybeli hadbíró fegyelmi felelőssége azonban szabályozva nincsen.

Amennyiben ezek a személyek a honvéd igazságügyi hatóságok előtt védőként eljárnak, ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint a gyakorló ügyvédeknek.

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. tc. (Bp) 55. §-a szerint védőként eljárhat az egyetemi vagy jogakadémiai tanár is.

A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897:XXXIV. tc. (Élt.) 24. §-a pedig a jogtanár által a védelem képviseletével kapcsolatban elkövetett fegyelmi vétség elbírálását az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságának a hatáskörébe utalja.

A honvédségi védőként eljáró nyugállományú és szolgálaton kívüli viszonybeli hadbírák fegyelmi felelősségének szabályozásánál is indokoltnak mutatkozik az a megoldás, hogy ezek a személyek is az ügyvédi kamarák fegyelmi bíróságának a joghatósága alá tartozzanak. (1. §)

Az 1. §-ban foglalt rendelkezés alapján a honvédségi védők felett az ügyvédi kamarák felügyeletet is fognak gyakorolni, de a honvédségi védők ellen értékek és okiratok kiadása miatt, úgyszintén elszámolás miatt indított panaszeljárásban az illetékes polgári törvényszék fog eljárni.

A 2. §-hoz

A 2. §-ban foglalt fegyelmi büntetések az Ü. R. 110. §-ában foglalt büntetésektől csupán megfelelő szövegezésben térnek el.

A 4. §-hoz

A Btk. 328., 482., 483. § és az 1937:IV. tc. 158. §-a meghatározza az ügyvédi bűntetteket és vétségeket, a Btk. 381. §-ának 2. pontja pedig a csalást súlyosabban bünteti abban az esetben, ha a csalást ügyvéd megbízása körében követte el.

A Btk. 1. §-ának első bekezdése kizárja, hogy valamely cselekmény a törvény analóg alkalmazása folytán minősíttessék bűntettnek vagy vétségnek, úgyszintén kizárja azt is, hogy a bűncselekmény analógia útján súlyosabban minősíttessék.

A 4. § ezért kimondja, hogy az 1. §-ban említett személyek a büntető törvények alkalmazása szempontjából az ügyvédekkel esnek egy tekintet alá.

Az 5. §-hoz

Az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IV. tc. 46. §-ának 6. pontja szerint nem lehet az ügyvédek lajstromába felvenni azt, aki felfüggesztést vagy elmozdítást kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat hatálya alatt áll.

E rendelkezés kiegészítéseként a javaslat 5. §-a kimondja, hogy nem lehet felvenni az ügyvédek névjegyzékébe azt sem, aki a katonai eljárás során a védelemnek és a sértett, illetőleg a magánindítványra jogosított képviseletének ellátásától való felfüggesztést, illetőleg eltiltást kimondó fegyelmi bírósági határozat hatálya alatt áll, felfüggesztés esetében ennek tartama alatt.