A magyar köztársaság megalapításának második évfordulója a demokratikus államrend olyan mértékű megszilárdulását jelzi, amely lehetővé teszi a törvényhozás számára, hogy a megbocsátás fátylát borítsa a bűncselekmények bizonyos csoportjaira. Időszerűvé teszi közkegyelem engedélyezését az 1848/49. évi szabadságharc és forradalom évszázados jubileuma is, mert méltó, hogy abból a büszke örömből, amely a magyar népet ebből az alkalomból eltölti, azok is kivehessék részüket, akik bűncselekményük következményeit kénytelenek viselni.
Ezekből a megfontolásokból kiindulva a javaslat 1. §-ának (1) bekezdése általános kegyelmet rendel. A kegyelemben való részesülés tekintetében a javaslat két főszempontot emel ki, nevezetesen azokat rendeli kegyelemben részesíteni, akiknek bűncselekménye emberileg menthető indokból fakadt, úgyszintén azokat is, akiknek cselekménye tárgyi súlyánál fogva érdemel méltányos elbírálást. A bűncselekmények e két csoportjára kíván a javaslat kegyelmet engedélyezni, mégpedig mind a folyamatban levő bűnvádi eljárás megszüntetése, mind a jogerős határozatban kiszabott büntetés elengedése útján.
Az 1946:I. tc. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében általános kegyelmet csak az országgyűlés adhat. Ezt az elvet a javaslat is fenntartja, éppen ezért az általános kegyelem engedélyezését és annak legfőbb szempontjait maga a javaslat foglalja magában. A szabályozás egyszerűsítése céljából azonban az 1. § (2) bekezdése - a részletek közvetlen szabályozása helyett - ezúttal a köztársasági elnököt jogosítja fel arra, hogy a közkegyelem terjedelmének és egyéb részletes előfeltételeinek megállapítása tárgyában a törvényjavaslatban foglalt szempontoknak megfelelő szükséges intézkedéseket megtegye.
Amidőn a fentiekben ismertetett javaslatot alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjesztem, annak a reményemnek adok kifejezést, hogy a kegyelemben részesítendő személyek - átérezve a törvényhozás nagylelkű elhatározásának jelentőségét - azzal az odaadással fogják szolgálni Magyarország újjáépítésének és demokratikus felemelkedésének ügyét, amelyre a közkegyelem engedélyezésére alkalmul szolgáló két nagyjelentőségű évforduló az egész magyar népet buzdítja.
