A magyar és bolgár nép évszázadok hosszú során keresztül barátságban élt egymással és ez a jóviszony szellemi kapcsolatainkra is hatással volt.
Mindkét nép jellemének alapvonása a szabadságszeretet. A két nép történelme során mindig vállvetve küzdött az elnyomó hatalmi törekvések ellen s védelmezte szabadságát és függetlenségét. A két népet egyaránt átható szabadságszeretet és a békés építőmunkára való törekvés a két országot a második világháborút követő demokratikus megújhodás jegyében is közel hozta egymáshoz és a két nemzet egymás iránti kölcsönös érdeklődése kulturális téren is megnyilatkozott.
Magyarországon társadalmi kezdeményezésre magyar-bolgár társaság alakult és a két ország szellemi életének képviselői közül számosan kölcsönösen meglátogatták egymást.
Ebben a biztató légkörben felvetődött annak szükségessége, hogy a magyar-bolgár kulturális kapcsolatok intézményesen szabályoztassanak olyan egyezmény formájában, amely a kapcsolatok rendszeres ápolását, kimélyítését s ezáltal a magyar és a bolgár nép kölcsönös megértését, egymás iránti rokonszenvét van hivatva szolgálni. E gondolat mindkét kormánynál készséges fogadtatásra talált. A diplomáciai úton lefolyt előkészítő megbeszélések során egyezménytervezet dolgoztatott ki és a magyar minisztertanács 1947. évi október hó 17-i ülésében hozzájárult ahhoz, hogy a magyar és bolgár részről egyaránt elfogadott szöveggel a magyar kormány képviselői az egyezményt aláírják.
Budapesten 1947. évi október hó 20-a és október hó 30-a közt rendezett bolgár kultúrnapok alkalmából, bolgár kulturális küldöttség élén a magyar fővárosba érkezett Neicsev Mincso bolgár közoktatásügyi és Kazaszov Dimo bolgár tájékoztatás- és művészetügyi miniszter az egyezmény aláírására feljogosító meghatalmazással. Bolgár részről fent nevezettek, magyar részről pedig Molnár Erik külügyminiszter és Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter írták alá az egyezményt Budapesten 1947. évi október hó 29-én.
A jelen törvényjavaslat tárgyát alkotó egyezmény bevezetőjében kitűzi alapvető célját; a két ország közötti kulturális közeledést és együttműködést szolgálni a teljes kulturális szabadság elvének alapján, az emberiség haladását célzó magasztos törekvések szellemében.
Az egyezmény keretében megvalósítandó feladatkör igen tágkörű és változatos, kiterjed a kulturális élet minden jelentősebb területére: tervbeveszi egyetemi tanszékek és lektorátusok létesítését, főiskolai előadóknak, egyéb szellemi kiválóságoknak, a tudományos és művészeti élet képviselőinek, újságíróknak, a rádiótársaságok kiküldötteinek, sportedzőknek, valamint egyéb foglalkozásbeli szakembereknek és egyetemi hallgatóknak kölcsönös cseréjét.
Lehetőséget nyujt az egyezmény arra is, hogy a két kormány egymás államterületén kulturális intézményeket: kutató és tudományos intézeteket, iskolákat, állandó kiállításokat, könyvkereskedéseket, könyvtárakat és levéltárakat állíthasson fel. A két ország fiai az egyezmény szerint tanulmányokat és gyakorlatokat folytathatnak egymás tanintézeteiben és egyéb kulturális intézményeiben, amit elsősorban paraszt- és munkásifjaknak biztosít az egyezmény. Ösztöndíjak létesítését, a szláv-, magyar- és bolgárellenes propaganda közös kiküszöbölését, kulturális intézmények kapcsolatát, ifjúsági és szabadművelődési szervezetek érintkezését, könyvek, folyóiratok, napilapok, előadások, hangversenyek, kiállítások, színielőadások, színdarabok, film- és hanglemezek, rádióműsorok kicserélését, idegenforgalom, sport és nyaraltatás terén való együttműködést, versenyek és ünnepségek kölcsönös rendezését, a tudományos és művészi élet képviselőinek és szereplőinek kölcsönös látogatását szintén lehetővé teszi az egyezmény, amely elősegíteni kívánja az irodalmi műveknek művészi fordításban való kölcsönös megismertetését is.
Az ekként kitűzött célok gyakorlati megvalósítása érdekében az egyezmény magyar-bolgár Vegyesbizottság felállítását határozza el. A Vegyesbizottság 4-4 tagból áll és az egyezmény gyakorlati végrehajtását a két kormány elé terjesztendő javaslatok kidolgozásával segíti elő. E javaslatok a két kormány jóváhagyása után kerülnek végrehajtásra.
Az egyezmény tehát igen messzemenően intézkedik a két ország kulturális kapcsolatai ápolása és rendszeres fejlesztése érdekében s minden remény megvan arra, hogy a két ország kulturális együttműködését a kölcsönösség, a barátság és a demokratikus fejlődés jegyében fogja szolgálni.
