A népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 1947:XXXIV. törvénycikk 9. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a népbíróság hatásköre a hűtlenség valamennyi esetére kiterjed, kivéve, ha az elkövető tényleges katonai szolgálatban áll.
Ezen a szabályozáson kíván a javaslat változtatni oly módon, hogy a katonai titok tekintetében elkövetett hűtlenséget és az ezzel összefüggésben elkövetett egyéb bűncselekményt az egyébként polgári büntetőbíráskodás alá tartozó személyek tekintetében is a katonai büntetőbíráskodás körébe utalja.
Ezt a rendelkezést annak felismerése teszi indokolttá, hogy a szóbanforgó bűncselekmények véghezvitelénél társtettesként, bűnsegédként, felbujtóként rendszerint katonai és polgári személyek vegyes csoportja működik közre, s a bűncselekmény gyors és hatékony üldözése szükségessé teszi, hogy az egész bűnhálózat egy bíróság előtt egyszerre deríttessék fel és valamennyi bűnös együttesen egy eljárás keretében vonassék felelősségre.
Az együttes felelősségrevonásnak a katonai büntetőbíráskodás körébe utalása pedig azért szükséges, mert a bírói megállapítás körébe eső azokat a kérdéseket, hogy az adott esetben mi a katonai titok, a megőrzéshez fűződő érdek milyen fokú sérelmet szenvedett s ehhez képest milyen megtorlást igényel a bűncselekmény - a különös katonai ismeretekkel rendelkező jogász és nem jogász katonákból alakuló katonai bíróságok tudják a kellő tájékozottsággal és a legmegnyugtatóbb módon elbírálni.
Emellett lényeges követelmény, hogy a bűnügyben érintett katonai titok a bűnvádi eljárás során is megóvassék. Ezt a katonai büntetőbíráskodás már azzal is biztosítja, hogy annak körében az ilyen bűnügyekben a főtárgyalás nyilvánosságát maga a törvény (1930:III. tc. 12. § 2. bek.) zárja ki és a bűnügyi iratoknak a katonai titok veszélyeztetését kizáró biztonságosabb őrizete iránt is hatékonyabban lehet a katonai bíróságoknál intézkedni (őrség, stb.).
A katonai titok tekintetében elkövetett hűtlenség eseteinek a budapesti honvédtörvényszéknél való összpontosítása fenti igények fokozottabb kielégítését biztosítja. Igy válik lehetővé, hogy az egyesítésre irányuló külön eljárás nélkül, már a törvénynél fogva a fennforgó, valamint a máshol, vagy máskor avagy más személy által elkövetett bűncselekmények üldözésének szálai egy kézbe fussanak össze és ezáltal is az ilyen bűncselekmények elkövetőinél szokásos ravaszsággal és találékonysággal a hűtlenségi ügyekkel rendszeresen foglalkozó bíró tájékozottságát, gyakorlottságát és biztos ítélőképességét állítsuk szembe.
Ez okokon felül kívánatos az ilyen ügyeknek Budapesten összpontosítása azért is, mert itt állanak leginkább rendelkezésre a bűnvádi eljárásban közrevonandó katonai szakértők.
A már folyamatba került, de még nyomozati állapotban levő bűnügyekre vonatkozó hatásköri rendelkezés összhangban áll a vonatkozó általános hatásköri jogszabályokkal.
