A felsőbbfokú közgazdasági szakképzés Magyarországon napjainkig meglehetősen elhanyagolt volt. Hosszú ideig a Budapesti Kereskedelmi Akadémia volt az egyetlen olyan tanintézet, amely magasabb közgazdasági ismeretek elsajátítására - szerény keretek között - lehetőséget nyujtott. Később az 1920:XXXI. törvénycikk a felsőfokú közgazdasági szakképzés céljából életrehívta a Budapesti Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart; ez a kar, amely a törvény szövege szerint „a magyar tudományegyetemek fakultásaival mindenben egyenrangú” volt, szervezetileg egyik egyetemhez sem tartozott - noha elnevezése alapján joggal a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem egyik karának gondolhatnánk -, hanem valójában olyan önálló tanintézet volt, amely ugyan szervezete több vonatkozásában hasonlított az egyetemekhez, színvonalát tekintve azonban nem volt egyetemnek tekinthető.
A későbbi fejlődés során a közgazdaságtudományi kart az 1934:X. törvénycikkel a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezetébe illesztették be, mint annak egyik karát. A közgazdasági tanulmányok egyetemi jellegét most már nem lehetett elvitatni, a közgazdasági tudományok egyetemi művelésének ily módon való elrendezése mégsem bizonyult megfelelőnek, mert a műszaki és közgazdasági tudományágak egymástól lényegesen eltérő jellegűek; az elsősorban műszaki jellegű egyetem keretében a közgazdaságtudományi kar szükségképpen alárendelt jelentőségű maradt és szűkre szabott keretei között nem tudott a modern közgazdaságtudományok művelése körében támasztott korszerű igényeknek megfelelni. Tudománypolitikailag helyesebbnek látszik tehát a közgazdaságtudományok korszerű műveléséről egy önálló egyetem keretében gondoskodni; különösképpen indokolttá teszi ezt gazdasági életünk gyökeres átalakulása, nem kevésbbé pedig az a nagy jelentőség, amelyet a népi demokrácia életében a közgazdasági kérdések és ehhez képest a korszerű közgazdasági szakismeretek nyertek.
A most kiemelt célt kivánja szolgálni az idemellékelt törvényjavaslat, amikor Budapesten külön önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítését rendeli el az eddigi közgazdaságtudományi kar egyidejű megszüntetése mellett. A törvényjavaslat újabb állomást jelent abban a gyökeres átalakulásban, amelyet a népi demokrácia az egyetemi oktatás minden területén megkövetel.
Különösen szükség van erre az átalakulásra a közgazdasági szakképzés terén, mert a tervgazdálkodás megkívánja a világnézeti, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt korszerűen képzett szakemberek részvételét. A törvénnyel létesített egyetem a tudósképzés mellett elsősorban az átalakult magyar gazdasági élet irányító szakértőinek képzését fogja megvalósítani, az eddigi ötletszerűen megállapított tanterv helyett átfogó és alapos elméleti és világnézeti képzést biztosító tanterv megállapításával és olyfokú gyakorlati képzés biztosításával, amely a hallgatókat az üzemgazdasági kérdések alapos ismeretén felül a magyar gazdasági élet összes lényegesebb problémáinak és egész gazdaságpolitikánknak megismeréséhez is elvezeti. Az új egyetem első három évfolyamán az összes hallgatók egyöntetű, általános képzésben részesülnek, míg a negyedik évfolyamon a gazdasági élet egyes irányainak (ipari, kereskedelmi, pénzügyi, mezőgazdasági, szövetkezeti stb.) megfelelő szakirányú képzést kapnak.
Az ismertetett általános elvi szempontoknak megfelelően szerkesztett törvényjavaslat 1. §-a az önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítését rendeli el, meghatározva egyben az Egyetem elvi feladatkörét.
A 2-4. §-okhoz
A törvényjavaslat 2-4. §-ai az Egyetem szervezetét érintő legfontosabb kérdéseket szabályozzák, míg az Egyetem szervezeti szabályzatának - és általában az Egyetem szervezetével és működésével összefüggő összes részletkérdéseknek - rendezésére az 5. § a vallás- és közoktatásügyi miniszter részére biztosít felhatalmazást. Az új egyetem szervezetében lényeges újítás a kurátori állás megszervezése a külföldi egyetemeken több helyen található hasonló intézmény nyomán. A kurátor a rektor helyettese és az egyetemi közigazgatás vezetője, a vallás- és közoktatásügyi miniszter öt év időtartamára nevezi ki; ilymódon az évenkint változó rektor személye mellett ő biztosítja az Egyetemen a közigazgatás állandóságát és zavartalan folytonosságát.
A törvényjavaslat 6. §-a a többi hazai egyetemeken kialakult gyakorlatnak megfelelően szabályozza az Egyetem tanárainak és egyéb személyzetének alkalmazását.
A 7-10. §-okhoz
A törvényjavaslat 7-10. §-ai a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának megszüntetésével, valamint az új Egyetem oklevelének képesítő hatályával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák; utóbbi vonatkozásban ezidőszerint még nem lehetséges a képzés során adott oklevelek és végbizonyítványok képesítő hatályának tüzetes szabályozása, éppen ezért a törvény a kormány részére adja meg a felhatalmazást, hogy ezt a kérdést alkalmas időpontban rendelettel szabályozza.
