1948. évi LIX. törvénycikk indokolása

az államháztartásnak az 1949. évi január hó 1. napjától az 1949. évi február hó végéig terjedő viteléről * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Az 1949. évi költségvetés munkálatai befejeződtek és a költségvetés előirányzatát az Országgyűlés elé terjesztettem. Tekintettel azonban arra, hogy az Országgyűlés rövidesen megkezdi karácsonyi szabadságát és így az új költségvetési törvény letárgyalása előreláthatólag csak az 1949. év február havában fejeződhetik be, a törvényenkívüli állapot elkerülése érdekében az államháztartás ügyeinek vitelére két hónapi időre terjedő felhatalmazás megadása szükséges.

A törvényjavaslat 1. §-a felhatalmazást tartalmaz az államháztartásnak 1949. évi január hó 1. napjától 1949. évi február hó végéig terjedő vitelére, mégpedig mind a közigazgatás vitelével, mind pedig az állami üzemek, valamint az állami és államosított vállalatok fenntartásával és helyreállításával, továbbá a békeszerződés és a hároméves gazdasági terv végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kiadások teljesítésére. Az 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás részben eltér az eddigi felhatalmazások szokásos szövegétől, amennyiben nem a lejárt költségvetésnek megfelelő, hanem az Országgyűlés elé terjesztett új előirányzat szerinti gazdálkodásra jogosít. Ezt a rendelkezést - amely költségvetési jogunk történetében nem teljesen új keletű, hasonló rendelkezést találunk az 1922:XVII. és az 1923:XXXII. törvénycikkben is - az 1949. évi reformköltségvetés új szerkezete és a kiadások természetének változása indokolja. Az 1. § (2) bekezdése olyan kiadások teljesítésére is felhatalmazást ad, amelyek az előirányzatban nem szerepelnek és így előirányzat nélküli kiadásokként fognak jelentkezni. Erre a felhatalmazásra az újonnan létesülő szervek szükségleteinek kielégíthetése céljából van szükség, amilyen például a most felállított Munkaerőgazdálkodási Hivatal. Az 1. § (3) bekezdésének rendelkezését a tervberuházások folyamatosságához fűződő érdek indokolja.

A 3. §-hoz

A törvényjavaslat 3. §-a úgy rendelkezik, hogy a postatakarékpénztár költségvetése az 1949. évtől az állami költségvetésbe külön alcímként illesztendő be. Ezt a rendelkezést a postatakarékpénztárnak az állami pénzgazdálkodásban játszott fontos szerepe indokolja. Ehhez a rendelkezéshez képest a postatakarékpénztár létesítéséről szóló 1885:IX. tc. 31. §-ának második bekezdésének az a rendelkezése, hogy a pénzügyminiszter az Országgyűlésnek a postatakarékpénztár működéséről évenkint jelentést tenni tartozik, hatályát veszti.

A 4-6. §-okhoz

A 4., 5., valamint a 6. § a Gazdasági Főtanácsnak az alapok megszüntetését elrendelő határozatának megfelelőleg a Székesfővárosi Hídalap, a Földbirtokrendező Alap, a Telepítési Alap és az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap megszüntetéséről rendelkezik. A Hídalap céljának megvalósításáról a hároméves terv költségvetésében történt gondoskodás. A Földbirtokrendező Alap és a Telepítési Alap kiadásai a földmívelésügyi tárcánál irányoztattak elő, míg az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap céljainak megvalósításáról a kormány a törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás alapján - a szociális szempontok követelményeinek szemelőtt tartásával, a célszerűségi szempontoknak megfelelőleg - rendelettel fog intézkedni.