A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1876. évi II. törvény

a méter-mérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről * 

A méter-mértékek ügyében az osztrák-magyar monarchia és a Németbirodalom, Belgium, Brazilia, az argentinai szövetség, Dánia, Spanyolország, az amerikai Egyesült Államok, Francziaország, Olaszország, Peru, Portugália, Oroszország, Svéd- és Norvégia, a svájczi szövetség, Törökország és Venezuela között 1875. évi augusztus 13-án Párisban aláirt egyezmény, miután az országgyülés által elfogadtatott és a szerződő felek részéről szokott módon megerősittetett, ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Ő Felsége az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya, ő Felsége a német császár, ő Felsége a Belgák királya, ő Felsége Braziliának császára, ő Nagyméltósága az argentinai szövetséges állam elnöke, ő Felsége Dánországnak királya, ő Felsége Spanyolországnak királya, ő Nagyméltósága az amerikai Egyesült-Államok elnöke, ő Nagyméltósága a franczia köztársaság elnöke, ő Felsége Olaszország királya, ő Nagyméltósága a perui köztársaság elnöke, ő Felsége Portugália és Algárbiának királya, ő Felsége az orosz császár, ő Felsége Svédországnak és Norvégiának királya, ő Nagyméltósága a svájczi szövetséges állam elnöke, ő Felsége az ozmanok császára és ő Nagyméltósága a venezuelai köztársaság elnöke, azon óhajtás által vezéreltetve, hogy a méter-rendszernek nemzetközi egyöntetűségét és tökéletesitését biztositsák, elhatározták, e czélra egyezményt kötni és e végből meghatalmazottaikká kinevezték:

következik a meghatalmazottak megnevezése

kik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással közölvén, a következőkben állapodtak meg:

I. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy „nemzetközi suly- és mértékhivatal” neve alatt tudományos és állandó intézetet, melynek székhelye Páris leend, közös költségen alakitani és fentartani fognak.

II. CZIKK

A franczia kormány megteendi a kellő intézkedéseket, hogy az ezen egyezményhez csatolt szabályzat alkotta feltételeknek megfelelő és külön e czélra rendelt épület minél könnyebben megszereztessék, esetleg épittessék.

III. CZIKK

A nemzetközi hivatal igazgatása és felügyelete kizárólagosan a nemzetközi suly- és mértékbizottságot illeti, s ezen bizottság a maga részéről alá van vetve a szerződő kormányok képviselőiből alakult általános suly- és mértékügyi értekezletnek.

IV. CZIKK

A párisi tudományos akadémiának elnöke mindenkor egyszersmind elnöke az általános suly- és mértékügyi értekezletnek is.

V. CZIKK

A hivatal szervezetét ugy mint a nemzetközi bizottság és az általános suly- és mértékügyi értekezlet alakitását és jogositványait, az ezen egyezményhez csatolt szabályzat állapitja meg.

VI. CZIKK

A nemzetközi suly- és mértékhivatal feladatához tartozik:

1. a méter- és kilogramm uj prototypjainak mindennemü összehasonlitása és hitelesitése;

2. a nemzetközi prototypok megőrzése;

3. a nemzeti mintamértékeknek (étalons) a nemzetközi prototypokkal és tanu-mintáikkal (témoins), valamint a minta-hévmérőknek (thermométres étalons) időközi összehasonlitása;

4. az uj prototypoknak összehasonlitása az egyes országokban és a tudományban használt nem méterrendszer szerinti súly- és mértékalapmintákkal (étalons fondamentaux);

5. a földmértani vonalzóknak hitelesitése és összehasonlitása;

6. összehasonlitása a szigoru minta-mértékeknek és léptékeknek (échelles) melyeknek hitelesitése akár kormányok, akár tudományos társulatok, akár műszerészek vagy tudósok által kivántatnék.

VII. CZIKK * 

Miután a Bizottság az elektromos egységek meghatározására végzett mérések egyeztetési munkálatait befejezte és amidőn az általános Értekezlet e tárgyban egyhangú szavazással határozott, a Hivatal megbízást fog nyerni az elektromos egységek mintamértékeinek és azok tanúmintáinak megállapítására és őrzésére, valamint a nemzeti vagy egyéb preciziós mintamértékeknek ezen mintamértékekkel való összehasonlítására.

Ezenkívül a Hivatal megbízást nyer olyan fizikai állandók meghatározására, amelyeknek tökéletesebb ismerete a pontosságot növelheti és az egyöntetűséget jobban biztosíthatja azokban a szakokban, ahová az előbb említett mértékegységek tartoznak (6. Cikk és a 7. Cikk első bekezdése).

Végül megbízást nyer a más intézetekben végzett hasonló meghatározások összeegyeztetésére vonatkozó munkára.

VIII. CZIKK * 

Az alapmértékek és a nemzetközi mintamértékek, valamint azoknak tanumintái a Hivatalban letétben fognak őriztetni; a letéthez való hozzájárulás csak a nemzetközi Bizottságnak van megengedve.

IX. CZIKK

A nemzetközi suly- és mérték-hivatal összes felállitási és berendezési, valamint a hivatal s a nemzetközi bizottság évi fentartási költségei a szerződő államok járulékai által fedeztetnek, melyek azoknak jelenlegi népességének aránya szerint fognak megállapittatni.

X. CZIKK

Az egyes szerződő államok járulékát képező összegek minden év elején a franczia külügyi ministerium közvetitése mellett a párisi „Caisse des dépóts et consignations”-ba szolgáltatnak be és a szükséglethez képest a hivatal igazgatójának utalványára adatnak ki.

XI. CZIKK

Mindazon kormányok, melyek azon valamennyi állam részére fentartott joggal, hogy ezen egyezményhez hozzájáruljanak, később élni kivánnának, kötelesek a nemzetközi bizottság által a 9. czikk alapján megállapitandó járulékot fizetni, mely a hivatal tudományos segédszereinek tökéletesbitésére lesz forditandó.

XII. CZIKK

A magas szerződő felek fentartják a jogot, hogy a jelen egyezményen közös megállapodás után megejthetik mindazon módositásokat, melyek a tapasztalás folytán czélszerűknek mutatkoznának.

XIII. CZIKK

Tizenkét év leforgása után ezen egyezmény a magas szerződő felek bármelyike részéről felmondható.

Azon kormány, mely ezen felmondási jogával élni szándékoznék, köteles ebbeli szándékát egy évvel előbb kinyilatkoztatni, és az által lemond a nemzetközi prototypokon s a hivatalon való minden tulajdonjogáról.

XIV. CZIKK

Jelen egyezmény az egyes államokban fennálló alkotmányos törvények értelmében jóváhagyatván, a megerősitések hat hó alatt, vagy ha lehetséges előbb is, Párisban ki fognak cseréltetni. Az egyezmény 1876. évi január 1-vel lép hatályba.

Ennek hiteléül az illető meghatalmazottak ezen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel is ellátták.

Aláírások

Szabályzat

I. CZIKK

A nemzetközi suly- és mértékhivatal külön épületben helyeztetik el, mely a nyugalom és állandóság minden biztositékát magában egyesiti.

Ezen épület a prototypok megőrzésére szolgáló helyiségen kivül magában foglalandja a comparatorok és mérlegek elhelyezésére rendelt termeket, egy dolgozóhelyet, könyvtárt, irattári termet, dolgozószobákat a hivatalnokok és lakásokat a felügyelő és szolgaszemélyzet számára.

II. CZIKK

A nemzetközi bizottság megbizatik ezen épületnek megszerzésével és berendezésével, valamint a munkálatok szerzésével, melyekre az épület rendelve van.

Ha a bizottság megfelelő ily épületet meg nem szerezhetne, ugy igazgatása alatt és tervei szerint ily épület fel fog épittetni.

III. CZIKK

A franczia kormány a nemzetközi bizottság kivánatára megteendi a kellő intézkedéseket, miként a hivatal a közhasznu intézetek jellegével felruháztassék.

IV. CZIKK

A nemzetközi bizottság elő fogja állitani a kellő műszereket, ugy mint: comparatorokat a vonásos és véglapos mintamértékek számára, készülékeket az absolut kiterjedések megállapitására, mérlegeket a levegőben és légmentes térben való mérlegelések számára, comparatorokat a földmértani mértékrudak számára stb.

V. CZIKK

Az épület megszerzése vagy épitése, valamint a műszerek és készülékek megszerzési és felállitási költségei összesen a 400,000 franknyi összeget meg nem haladhatják.

VI. CZIKK * 

A nemzetközi Hivatal évi költségellátmánya két részből áll: állandó és kiegészítő részből:

Az állandó rész elvben 250,000 frank, azonban a Bizottság egyhangú határozatával 300,000 frankig felemelhető. Ez azokat az Államokat és önkormányzattal rendelkező Gyarmatokat terheli, amelyek a hatodik általános Értekezletet megelőzőleg hozzájárultak a Méteregyezményhez.

A kiegészítő rész azoknak az Államoknak az önkormányzattal rendelkező Gyarmatoknak hozzájárulásából áll, amelyek az említett általános Értekezlet után léptek be az Egyezménybe.

Az évi költségvetést az igazgató javaslata alapján a Bizottság állapítja meg, - a költségvetés azonban az első két bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megszabott összeget nem haladhatja meg. Ezt a költségvetést évenként külön pénzügyi Jelentéssel a Magas Szerződő Felek Kormányának tudomására kell hozni.

Abban az esetben, ha a Bizottság akár az évi költségellátmány állandó részének 300,000 frankon felülemelését, akár a hozzájárulásoknak a jelen Szabályzat 20. Cikkében meghatározott számítási módjának módosítását szükségesnek tartja, erről a Kormányokat oly módon kell értesítenie, hogy azok a legközelebbi általános Értekezleten megjelenő képviselőiket a kellő időben elláthassák a szükséges utasításokkal, hogy az Értekezlet érvényesen határozhasson. A határozat csak abban az esetben lesz érvényes, ha az Értekezleten vagy azt megelőzően a szerződő Államok egyike sem nyilvánít ellenkező véleményt.

Ha valamely Állam három éven át elmulasztja a reá eső hozzájárulás fizetését, akkor ezt a többi Állam között saját hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Az ily módon az egyes államok által a Hivatal költségellátmányának teljes fedezése céljából fizetett kiegészítő összegek a hátralékban lévő Államnak adott előlegnek tekintendők és visszatérítendők, ha ez utóbbi Állam hátralékban lévő hozzájárulásait kiegyenlítette.

A Méteregyezményhez való csatlakozással járó előnyök és jogok a három éven át nem fizető Államokkal szemben felfüggesztetnek.

Ujabb három év letelte után a nem fizető Állam az Egyezményből kizáratik és a hozzájárulások számítása újra a jelen Szabályzat 20. Cikkének rendelkezései szerint történik.

VII. CZIKK

Az egyezmény III. czikkében emlitett általános értekezlet a nemzetközi bizottság meghivása folytán, legalább minden hatodik évben egyszer egybegyűlend Párisban.

Feladatához tartozik a méterrendszernek terjesztése és tökéletesbitése czéljából szükséges intézkedések tárgyalása és inditványozása, valamint jóváhagyása az uj metrologikus alapszabványoknak, melyek az ülései időközében hozattak. Elfogadja a nemzetközi bizottságnak a véghezvitt munkálatokról szóló jelentését és titkos szavazás utján a nemzetközi bizottságot fele részben megujitja.

Az általános értekezlet kebelében a szavazás államonkint történik; minden állam egy szavazatra van feljogositva.

A nemzetközi bizottság tagjai fel vannak jogositva az általános értekezlet üléseiben részt venni, ők egyuttal kormányaik képviselői is lehetnek.

VIII. CZIKK * 

Az Egyezmény 3. Cikkében említett nemzetközi Bizottság tizennyolc - mindegyik más-más Államhoz tartozó - tagból fog állani.

A nemzetközi Bizottságnak felerészben történt megújításakor mindenekelőtt azok a tagok lépnek ki, akik az Értekezlet két ülésszaka között beállott üresedés alkalmából ideiglenesen választattak meg; a többiek sorshúzás útján fognak kijelöltetni.

A kilépő tagok újra megválaszthatók.

IX. CZIKK * 

A nemzetközi Bizottság akképen alakul meg, hogy elnökét és titkárát titkos szavazás útján maga választja. Ezek a választások a magas Szerződő Felek Kormányával közöltetnek.

A Bizottság elnökének és titkárának, valamint a Hivatal igazgatójának más-más országhoz kell tartoznia.

A Bizottság, ha már megalakult, új választást vagy kinevezést csak akkor ejthet meg, amidőn az összes tagoknak a határozathozatalra okot adó üresedésről történt értesítése óta három hónap eltelt.

X. CZIKK * 

A nemzetközi Bizottság irányítja mindazokat a meteorológiai munkálatokat, amelyeket a Magas Szerződő Felek együttesen kívánnak végeztetni.

Ezenkívül meg van bízva az alapmértékek és nemzetközi mértékek karbantartásának felügyeletével.

Végül meteorológiai kérdésekben szakférfiak együttműködését kezdeményezheti és munkáinak eredményét összeegyeztetheti.

XI. CZIKK * 

A Bizottság minden két évben legalább egyszer ülést tart.

XII. CZIKK * 

A Bizottság szótöbbséggel határoz; a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt. A határozatok csak úgy érvényesek, ha a Bizottság összes megválasztott tagjainak legalább fele jelen van.

Ennek a feltételnek érintetlenül hagyása mellett a távollévő tagoknak jogukban van szavazatuk gyakorlásával a jelenlévő tagokat megbízni, akik kötelesek ezt a megbízatásukat igazolni. Ugyanez áll a titkos szavazás útján való kinevezésekre nézve is.

A Hivatal igazgatójának a Bizottságban szavazati joga van.

XIII. CZIKK

Két ülésnek időközében a bizottságnak jogában áll levelezés utján tanácskozni.

Ez esetben a határozat csak akkor érvényes, ha a bizottságnak valamennyi tagja szavazatának beadására felhivatott.

XIV. CZIKK

A nemzetközi suly- és mértékbizottság a kebelében netán beálló üresedéseket ideiglenesen betölti; ezen választások levelezés utján ejtetnek meg, felhivatván a tagok mindegyike, hogy részt vegyen.

XV. CZIKK * 

A nemzetközi Bizottság a Hivatal szervezetére és munkálataira vonatkozó részletes szabályzatot dolgoz ki és megállapítja azokat a díjakat, amelyek az Egyezmény 6. és 7. Cikkében megszabott rendkívüli munkálatok után fizetendők.

Ezek a díjak a Hivatal tudományos felszerelésének tökéletesítésére fognak fordíttatni. A Hivatal által beszedett díjak évi összegének bizonyos hányada a Nyugdíjpénztár javára fordítható.

XVI. CZIKK

A nemzetközi bizottságnak a magas szerződő felek kormányait illető mindennemű közlései a kormányoknak Párisban székelő diplomatiai képviselői által közvetittetnek.

Minden oly ügyben, melynek elintézése valamely franczia hatóságot illeti, a bizottság a párisi külügyi ministeriumhoz forduland.

XVII. CZIKK * 

A Bizottság által készítendő szabályzat fogja szakonként megállapítani a Hivatal személyzetének legmagasabb létszámát.

Az igazgatót és segédeit a nemzetközi Bizottság titkos szavazás útján nevezi ki. Kinevezésük a Magas Szerződő Felek Kormányával közöltetni fog.

A személyzet többi tagját az első bekezdésben említett szabályzat keretei között az igazgató nevezi ki.

XVIII. CZIKK * 

A Hivatal igazgatója a nemzetközi alapmértékek őrzésére szolgáló helyiségbe csak a Bizottságnak határozata alapján és legalább egy tagjának jelenlétében léphet be.

Az alapmértékek őrzésének helyisége csak három kulccsal nyitható, melyek közül egyet a francia Állami Levéltár igazgatója, a másikat a Bizottság elnöke, a harmadikat a Hivatal igazgatója őrzi.

A Hivatal rendes összehasonlítási munkálatainál csak a nemzeti alapmértékkel egyenrangú mintamértékeket fogja használni.

XIX. CZIKK * 

A mértékhivatal igazgatója minden ülésben bemutatja a bizottságnak:

1. a megelőző ügyvitel számadásairól szóló pénzügyi jelentést, amely számadásokra nézve átvizsgálásuk és helybenhagyásuk után felmentést kap;

2. az anyag állapotáról szóló jelentést;

3. az előző ülés óta végzett munkálatokról szóló általános jelentést.

A nemzetközi bizottság irodája a maga részéről a magas szerződő felek kormányaihoz a szolgálat igazgatási és pénzügyi állapotáról szóló évi jelentést intéz, amely egyúttal tartalmazza a következő ügyvitel költségvetését és a szerződő államok hozzájárulásainak táblázatos kimutatását.

A bizottság elnöke az általános értekezlet elé jelentést terjeszt az utolsó ülés óta véghezvitt munkálatokról.

A bizottság és a hivatal jelentéseit és kiadványait francia nyelven szerkeszti és közli a magas szerződő felek kormányaival.

XX. CZIKK * 

Az Egyezmény 9. Cikkében említett hozzájárulási arány állandó része a jelen Szabályzat 6. Cikkében említett költségellátmány összege és a népesség száma alapján állapíttatik meg; a szabályszerű hozzájárulás a teljes költségellátmány 5 ezrelékénél kisebb és 15 százalékánál nagyobb egyik Államnál sem lehet, bármekkora is a népesség száma.

Ennek az aránynak megállapítása végett mindenekelőtt ki kell jelölni azokat az Államokat, amelyek a legkisebb és a legmagasabb összegre nézve előírt követelményeknek felelnek meg; a hozzájárulás összegének fennmaradó részét azután a többi Államok között népességük számának egyenes arányában kell felosztani.

Az így kiszámított részhozzájárulások egymást követő két általános Értekezlet közé eső egész időszakra érvényesek és időközben csak a következő esetekben módosíthatók:

a) ha a résztvevő Államok valamelyike befizetését egymást követő három éven át elmulasztotta;

b) ha ezzel szemben valamelyik Állam több mint három éven át elmulasztott hozzájárulását pótlólag kifizetvén, a többi Kormánynak az általuk adott előlegeket vissza kell téríteni.

A kiegészítő hozzájárulást ugyancsak a népesség alapján kell kiszámítani és egyenlő azzal, amit az Egyezménybe régebben belépett Államok ugyanazon körülmények között fizetnek.

Ha az Egyezményben részes valamelyik Állam kijelenti, hogy az abban biztosított előnyöket önkormányzattal nem rendelkező egy vagy több Gyarmatára kiterjeszteni óhajtja, a hozzájárulások arányának kiszámításánál a kérdéses Gyarmatok népességének számát az anyaállaméhoz hozzá kell adni.

Amidőn önkormányzattal rendelkező Gyarmat óhajt az Egyezményhez csatlakozni, az Egyezménybe való belépését illetően - az anyaország határozata szerint - vagy ennek kiegészítő része gyanánt, - avagy külön szerződő Államnak tekintendő.

XXI. CZIKK

A nemzetközi prototypok, valamint az azokhoz csatolt minta- és tanumértékek előállitási költségeit a magas szerződő felek az előbbeni czikkben megállapitott kulcs szerint viselendik.

Az ezen egyezményben részt nem vevő államok által kivánt mintamértékek összehasonlitásának és hitelesitésének költségeit a bizottság az ezen szabályzat XV. czikkéhez képest megszabott dijaknak megfelelőleg állapitandja meg.

XXII. CZIKK

Jelen szabályzat ugyanazon hatálylyal és érvénynyel bir, mint az egyezmény, melyhez csatolva van.

Aláírások

Átmeneti intézkedések

I. CZIKK

Mindazon államok, melyek az 1872. évben Párisban egybegyűlt nemzetközi méterbizottságban képviselve voltak, akár részt vesznek jelen egyezményben, akár nem, az általuk megrendelt prototypokat meg fogják kapni és pedig mindazon biztositéki feltételek alatt, melyeket az emlitett nemzetközi bizottság megállapitott.

II. CZIKK

Az egyezmény III-ik czikkében érintett általános suly- és mértékügyi értekezlet első ülésének feladata főleg abban áll, hogy ezen uj prototypokat jóváhagyja és azokat a megrendelt államoknak kiosztja.

Ennélfogva az 1872. évi nemzetközi bizottságban résztvett valamennyi államnak képviselői, valamint a franczia osztály tagjai ezen első ülésen részt vehetnek, hogy a prototypok jóváhagyása körül közreműködhessenek.

III. CZIKK

Az egyezmény harmadik czikkében emlitett s a szabályzat VIII. czikke értelmében megalakult nemzetközi bizottságnak feladata az uj prototypokat átvenni és egymásközt összehasonlitani az 1872. évi nemzetközi bizottság és állandó bizottmányának tudományos határozataihoz képest, fentartva mindazáltal mindazon módositásokat, melyeket a tapasztalás jövőben czélszerüeknek vallana.

IV. CZIKK

Az 1872. évi nemzetközi bizottság franczia osztálya, a nemzetközi bizottság közreműködése mellett, az uj prototypok előállitása körüli munkálatokkal továbbra is megbizva marad.

V. CZIKK

A franczia osztály által készitett méterrendszer szerinti mintamértékek gyártási költségei az érdekelt kormányok által térittetnek meg és pedig az emlitett osztály által az egységekre nézve megállapitott kiállitási ár szerint.

VI. CZIKK

A nemzetközi bizottság fel van hatalmazva, hogy haladék nélkül megalakulhasson és az egyezmény foganatositásához foghasson, a nélkül mindazáltal, hogy az emlitett egyezmény megerősitett példányainak kicserélése előtt bárminemű kiadásokat tehetne.

Aláírások


  Vissza az oldal tetejére