A jogszabály mai napon ( 2019.08.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1889. évi XX. törvény

a Suez-csatorna iránt Konstantinápolyban 1888. évi október 29-ikén kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről * 

Az Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, továbbá Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja, a franczia köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybrittania és Irland egyesitett királyság királynéja, India császárnéja, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb., Ő Felsége minden oroszok császárja és Ő Felsége az ottománok császárja között a suezi tengeri csatorna szabad használatának biztositása végett Konstantinápolyban 1888. évi október hó 29-ikén kötött nemzetközi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

A mindenható Isten nevében.

Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, Ő Felsége Németország császárja, Poroszország királya, Ő Felsége Spanyolország királya és az Ő nevében a királyság kormányzó királynéja, a franczia köztársaság elnöke, Ő Felsége Nagybrittania és Irland egyesitett királyság királynéja, India császárnéja, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Felsége Németalföld királya, Luxemburg nagyherczege stb., Ő Felsége minden oroszok császárja és Ő Felsége az ottománok császárja szerződési egyezmény utján óhajtván oly végleges szabályt alkotni, mely a suezi tengeri csatorna szabad használatát minden időben és minden hatalmasság számára biztositaná és ily módon kiegésziteni az emlitett csatornában való hajózásra nézve Ő császári Felségének a szultánnak 1866. évi február 22-én (1282. Zilkadé 2.) kelt, Ő Fensége, a khédive engedélyezéseit megerősitő firmánja által megállapitott rendet, meghatalmazottaikul kinevezték, nevezetesen:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

kik is, miután jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással kölcsönösen közölték volna, a következő czikkekben egyeztek meg:

I. CZIKK

A suezi tengeri csatorna háboru idején ép ugy, mint béke idején, minden kereskedelmi vagy hadi hajónak lobogó-különbség nélkül, mindig szabad és nyitva lesz.

Ennélfogva a magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a csatorna szabad használatát sem háboru, sem béke idején semmi módon meg nem támadják.

A csatornára nézve az ostromzár jogának gyakorlása soha sem fog alkalmaztatni.

II. CZIKK

A magas szerződő felek elismervén, hogy az édesvizi csatorna a tengeri csatornára nézve nélkülözhetetlen, figyelembe veszik Ő Fenségének, a khédivének az általános Suez-csatornai társulat irányában az édesvizi csatornára nézve fennálló kötelezettségeit, mely kötelezettségek az 1863 márczius 18-án kelt, egy bevezetésből és négy czikkelyből álló egyezményben vannak megállapitva.

Kötelezik magukat, hogy semmi módon sem fogják megsérteni ezen csatorna és vezetékeinek biztonságát; ezek müködésének megrontására semmiféle kisérletet tenni nem szabad.

III. CZIKK

A magas szerződő felek arra is kötelezik magukat, hogy a tengeri csatorna és az édesvizi csatorna anyagszerére, intézeteire, épitményeire és munkálataira ügyelettel lesznek.

IV. CZIKK

Minthogy a tengeri csatorna a jelen egyezmény I-ső czikkének határozványai értelmében háboru idején még a hadviselő felek hadi hajói számára is szabad átkelő utként nyitva marad, a magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy semmi harczi jog, semmiféle ellenségeskedési vagy oly cselekmény, melynek czélja volna a csatornában való szabad hajózást akadályozni, ne legyen foganatositható a csatornában és torkolati kikötőiben, valamint ezen kikötőktől három tengeri mértföldnyi körületben még akkor sem, ha az ottoman birodalom volna egyike a hadviselő feleknek.

A hadviselő felek hadihajói a csatornában s torkolati kikötőiben csak a szoros szükség mértékéig láthatják el magukat élelmi vagy felszerelési czikkekkel. Ezen hajók általkelésének a csatornán a hatályban levő szabályok szerint a legrövidebb idő alatt és minden, nem a hajózás üzeméből szükségképen folyó megállapodás nélkül meg kell történnie.

Tartózkodásuk Port-Saidban és a suezi kikötő-öbölben huszonnégy óránál hosszabb nem lehet, kivévén a kényszerült veszteglés esetét. Ily esetben minél hamarabb kell távozniok. Valamely hadviselő hajónak a torkolati kikötőkből való kimenetele és oly másik hajónak távozása közt, mely az ellenséges hatalmassághoz tartozik, mindig huszonnégy órai időköznek le kell telnie.

V. CZIKK

Háboru idejében a hadviselő hatalmasságok a csatornában és torkolati kikötőiben nem szállithatnak ki és nem vehetnek fel sem csapatokat, sem lőszert, sem hadi szereket. Ha azonban véletlen akadály támadna a csatornában, az esetben a torkolati kikötőkben 1000 embert meg nem haladó csoportokra osztott csapatok a megfelelő hadiszerrel hajóra vehetők, vagy kiszállithatók.

VI. CZIKK

A zsákmányul ejtett hajók minden tekintetben ugyanazon elbánásnak lesznek alávetve, mint a hadviselő felek hadi hajói.

VII. CZIKK

A hatalmasságok a csatorna vizein (ideértve a Timsahi tavat és a Keserü tavakat) nem fognak tartani semmiféle hadi hajót.

Mindazonáltal a port-saidi és suezi torkolati kikötőkben állomásoztathatnak hadi hajókat, melyeknek száma egy-egy hatalmasságot illetőleg kettőnél nagyobb nem lehet.

Ezen jogot a hadviselők nem gyakorolhatják.

VIII. CZIKK

A jelen szerződést aláiró hatalmak Egyptomban levő ügyvivőinek feladata lesz, hogy ügyeljenek annak végrehajtására. Ha oly valamely körülmény merülne fel, mely a csatorna biztonságát és annak szabad átjáratát veszélyeztetné, közülök hármuknak összehivására s legidősbjöknek elnöklete alatt össze fognak gyülni oly czélból, hogy a tényállásra nézve szükséges megállapitások iránt intézkedjenek. Az általuk felismert veszélyt oly czélból tudatni fogják a khedivi kormánynyal, hogy az a csatorna oltalmára és szabad használatára alkalmas intézkedéseket megtegye.

Minden körülmény között évenkint egyszer össze fognak gyülni, hogy megállapitsák, helyesen hajtatik-e végre az egyezmény. Ezen utóbbi összejövetelek a császári ottomán kormány által e végből kinevezett külön biztos elnöklete alatt fognak tartatni. Egy khedivi biztos szintén részt vehet a gyülésben és az ottomán biztos távolléte esetében annak elnökölhet.

Különösen követelni fogják minden oly munkálatnak abbanhagyását, valamint minden csoportosulásnak szétoszlatását, mely a csatorna egyik vagy másik partján a hajózás szabadságának és teljes biztonságának csorbitását czélozhatná vagy eredményezhetné.

IX. CZIKK

Az egyptomi kormány a firmánok által megállapitott hatalmi körének korlátai közt s a jelen egyezményben emlitett feltételek alatt meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy az emlitett egyezmény végrehajtása tiszteletben tartassék.

Abban az esetben, ha az egyptomi kormány nem rendelkeznék erre elegendő eszközökkel, tartozik a császári ottomán kormányhoz fordulni, mely meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy ezen felhivásnak eleget tegyen és értesiteni fogja az 1885. márczius 17-iki londoni nyilatkozványt aláirt többi hatalmasságokat s ha szükséges, ez ügyben velük fog tanácskozni.

A IV., V., VII. és VIII. czikkek határozatai nem képeznek akadályt azon intézkedésekre nézve, melyek a jelen czikk értelmében alkalmazásba vétetni fognak.

X. CZIKK

Hasonlóképen nem képeznek akadályt a IV., V., VII. és VIII. czikk határozatai azon intézkedésekre nézve, melyeket Ő Felsége a szultán és Ő Fensége a khédive, Ő császári Felsége nevében és a firmánok által engedélyezett határok közt kényszerülve volnának alkalmazásba venni, hogy saját erejükkel Egyptom védelmét és a közrend fentartását biztositsák.

Abban az esetben, ha Ő császári Felsége a szultán vagy Ő Fensége a khédive kényszerülve volnának a jelen czikkben előrelátott kivételekkel élni, erről a londoni nyilatkozványt aláirt hatalmasságok a császári ottomán kormány által értesittetni fognának.

Hasonlóképen magától értetődik, hogy a szóban levő négy czikknek határozatai semmi esetben sem fognak akadályt képezni azon intézkedésekre nézve, melyeknek alkalmazását a császári ottomán kormány szükségesnek fogná tartani, hogy saját ereje által biztositsa azon többi birtokainak védelmét, melyek a Vörös-tenger keleti partján feküsznek.

XI. CZIKK

Az intézkedéseknek, melyek a jelen egyezmény IX. és X. czikkeiben emlitett esetekben foganatba fognak vétetni, a csatorna szabad használatát nem szabad akadályozniok.

Ugyancsak ezen esetekben tiltva lesz az is, hogy a VIII-ik czikk határozatai ellenére állandó erőditvények emeltessenek.

XII. CZIKK

A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy az egyenlőség elvének a csatorna szabad használatát illetőleg, alkalmazása folytán - mely elv a jelen szerződés egyik alapját képezi - közülök egyike sem fog törekedni arra, hogy akár területi vagy kereskedelmi előnyöket, akár kiváltságokat érjen el azon nemzetközi megállapodások utján, melyek a csatornára vonatkozólag netán a jövőben létre fognának jönni. Törökországnak, mint területi hatalomnak, jogai azonban megóva maradnak.

XIII. CZIKK

A jelen szerződés határozataiban világosan megemlitett kötelezettségeken kivül Ő császári Felsége a szultánnak felségjogai, valamint a khédive Ő Fenségének jogai és kiváltságai, ugy, mint azok a firmánokban meg vannak állapitva, csorbulást semmiben sem szenvednek.

XIV. CZIKK

A magas szerződő felek megegyeznek abban, hogy a jelen egyezményből származó kötelezettségekre nézve az általános Suez-csatornai társulat engedély-okmányai hatályának tartama korlátot nem szab.

XV. CZIKK

A jelen szerződés határozatai nem képeznek akadályt az Egyptomban hatályban levő egészségügyi intézkedésekre nézve.

XVI. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezményt közlik azon államokkal, melyek azt alá nem irták, azokat a hozzájárulásra felhiván.

XVII. CZIKK

A jelen egyezmény meg fog erősittetni és a megerősitési okmányok egy hónap leforgása alatt vagy ha lehet, még előbb Konstantinápolyban ki fognak cseréltetni.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak azt aláirták és czimeres pecsétjeikkel ellátták.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére