A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1913. évi I. törvény

a hajóösszeütközésekre, továbbá a tengeri segélynyujtásra és mentésre nézve bizonyos szabályok egységesitése czéljából az 1910. évi szeptember hó 23-ik napján Bruxellesben létrejött két nemzetközi egyezmény és a rájuk vonatkozó aláirási jegyzőkönyv becikkelyezéséről * 

A hajóösszeütközésekre, továbbá a tengeri segélynyujtásra és mentésre nézve bizonyos szabályok egységesitése czéljából az 1910. évi szeptember hó 23-ik napján Bruxellesben létrejött két nemzetközi egyezmény és a rájuk vonatkozó aláirási jegyzőkönyv az ország törvényei közé iktattatik.

Szövegük a következő:

I. Egyezmény a hajóösszeütközésekre nézve bizonyos szabályok egységesitése czéljából

Ő Felsége a Német császár, poroszország királya a Német Birodalom nevében; Argentina köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, Ausztria részéről és Magyarország részéről; Ő Felsége a Belgák királya; a Braziliai Egyesült-Államok elnöke; Chile köztársaság elnöke; Cuba köztársaság elnöke; Ő Felsége Dánország királya; Ő Felsége Spanyolország királya; az Amerikai Egyesült-Államok elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irország egyesült királyság s a tengerentuli brit birtokok királya, India császárja; Ő Felsége a Görögök királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége Japán császárja; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Nicaragua köztársaság elnöke; Ő Felsége Norvégország királya; Ő Felsége Németalföld királynéja; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; Ő Felsége Svédország királya; Uruguay köztársaság elnöke,

A tengeri hajók összeütközése tárgyában közös megegyezéssel bizonyos egyforma szabályok megállapitásának hasznosságát felismervén, e czélból egyezmény kötését határozták el és meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése.)

Ezek, mint erre a czélra kellően felhatalmazottak, a következőkben állapodtak meg:

1. Czikk

Ha tengeri hajók egymással, vagy tengeri hajók belvizi hajókkal összeütköznek, a hajóknak, a hajón lévő tárgyaknak vagy személyeknek okozott károkért járó megtéritést, tekintet nélkül arra, hogy az összeütközés minő vizeken történt, az alább következő rendelkezések szabályozzák.

2. Czikk

Ha az összeütközés véletlen volt, ha erőhatalom (vis major) következtében történt, vagy ha az összeütközés okai iránt kétség forog fenn, a kárt azok viselik, akiket ért.

Ezt a rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha valamennyi vagy egyik hajó a baleset pillanatában le volt horgonyozva.

3. Czikk

Ha az összeütközést az egyik hajó hibája okozta, a kár megtéritése azt a hajót terheli, amely a hibát elkövette.

4. Czikk

Ha a hiba kölcsönös volt, mindegyik hajó a részéről elkövetett hibák sulyosságának arányában felelős; mindazonáltal, ha az adott körülmények között az arányt megállapitani nem lehet, vagy ha a hibák egyenlőknek látszanak, a felelősség egyenlően oszlik meg.

Azokat a károkat, amelyek akár a hajókban, akár rakományaikban, akár a hajósszemélyzet, az utasok vagy a hajón lévő más személyek holmijában vagy egyéb javaikban estek, a hibás hajók az emlitett arányban, de harmadik személyek irányában egyetemleges kötelezettség nélkül viselik.

A halállal vagy sebesülésekkel okozott károkért a hibás hajók harmadik személyek irányában egyetemlegesen vannak kötelezve, fennmarad azonban visszkereseti joga annak, aki nagyobb részt fizetett annál, mint amelyet a jelen czikk 1. bekezdésének megfelelően valóban viselnie kell.

A hazai törvényhozások hatáskörébe tartozik annak meghatározása, mi a jelentősége és hatálya e visszkeresetet illetőleg azoknak a szerződési vagy törvényi rendelkezéseknek, amelyek a hajótulajdonosok felelősségét a hajón lévő személyek irányában korlátozzák.

5. Czikk * 

Az előbbi czikkekben megállapitott felelősség fennáll abban az esetben is, ha az összeütközést a hajókalauz hibája okozta, még ha a kalauz alkalmazása kötelező volt is.

6. Czikk

Az összeütközés következtében szenvedett károk megtéritésére irányuló keresethez sem óvás, sem bármely más különös alakiság nem szükséges.

Az összeütközésből származó felelősség tekintetében törvényi vélelmek nincsenek.

7. Czikk

A kártéritési keresetek az eseménytől számitott két év alatt évülnek el.

A 4. Czikk 3. bekezdésében megengedett visszkeresetek meginditási ideje egy év. Ez a határidő a fizetés napjától folyik.

Az emlitett elévülési határidők felfüggesztésének és megszakitásának okait az eljáró biróság törvénye határozza meg.

A magas szerződő felek fenntartják maguknak a jogot, hogy törvényeikben az itt megállapitott határidőket meghosszabbitó hatályunak ismerjék el azt a tényt, hogy az alperes hajója nem volt lefoglalható annak az államnak a területi vizein, amelyben a felperesnek állandó lakhelye vagy főtelepe van.

8. Czikk

Az összeütközés után az összeütközött hajók mindegyikének kapitánya köteles, amennyiben azt saját hajójának, személyzetének és utasainak komoly veszélyeztetése nélkül megteheti, a másik hajónak, személyzetének és utasainak segélyt nyujtani.

Hasonlóképen köteles a lehetőség határain belül a másik hajóval saját hajója nevét és anyakikötőjét, valamint indulási és rendeltetési helyét közölni.

Pusztán a most emlitett rendelkezések megszegéséből a hajótulajdonosra nem háramlik felelősség.

9. Czikk

Azok a magas szerződő felek, amelyeknek törvényei az előbbi czikk rendelkezéseinek megsértését nem büntetik, kötelezik magukat, hogy a szükséges intézkedéseket megteszik vagy törvényhozásaiknál javaslatba hozzák a végből, hogy ezek a megszegések büntetés alá essenek.

A magas szerződő felek, mihelyt lehetséges, közölni fogják egymással azokat a törvényeket és egyéb szabályokat, amelyek államaikban az előbbi rendelkezés végrehajtása czéljából már létrejöttek vagy létre fognak jönni.

10. Czikk

A jelen rendelkezések további megegyezéséig nem érintik azokat a szabályokat, amelyek a hajótulajdonosok felelősségének korlátozása tekintetében az egyes országokban meg vannak állapitva, nemkülönben azokat a kötelezettségeket sem, amelyek a fuvarozási szerződésből vagy bármely más szerződésből következnek.

11. Czikk

A jelen egyezmény nem nyer alkalmazást a hadihajókra és a kizárólagosan közszolgálatra rendelt állami hajókra.

12. Czikk

A jelen egyezmény rendelkezései az összes érdekeltekkel szemben alkalmazást nyernek, ha a kérdéses hajók valamennyien a magas szerződő felek államainak kötelékébe tartoznak, és azokban az egyéb esetekben, amelyekre nézve a hazai törvények ezt kimondják.

De egyetértés áll fenn arra nézve:

1. hogy a szerződő államok mindegyike az emlitett rendelkezések alkalmazását olyan érdekeltekkel szemben, akik valamely nem szerződő állam polgárai, a viszonosság feltételétől tehetik függővé;

2. hogy ha az összes érdekeltek az eljáró biróság államának polgárai, a hazai jogot, és nem az egyezményt kell alkalmazni.

13. Czikk

A jelen egyezmény kiterjed azoknak a károknak megtéritésére is, amelyeket valamely hajó akár valamely mozdulat véghezvitele vagy elmulasztása, akár a szabályzatok figyelmen kivül hagyása folytán akár egy másik hajónak, akár a rajta lévő tárgyaknak vagy személyeknek okozott, még ha összeütközés nem is következett be.

14. Czikk

A magas szerződő felek mindegyike inditványozhatja, hogy a jelen egyezmény hatályba lépésétől számitott három év elmultával uj értekezlet jöjjön össze az egyezményen tehető javitások megvitatása és különösen az egyezmény alkalmazási körének a lehetőséghez képest kiterjesztése végett.

Annak a hatalmasságnak, amely ezt a jogát érvényesiteni kivánja, ebbeli elhatározását a többi hatalmasságokkal a belga kormány közvetitésével kell közölnie; a belga kormány az értekezletet hat hónapon belül össze fogja hivni.

15. Czikk

Azok az államok, amelyek a jelen egyezményt nem irták alá, ahhoz csatlakozhatnak. Ezt a csatlakozást diplomácziai uton a belga kormánynyal és ennek utján a többi szerződő felek kormányainak mindegyikével kell közölni; a csatlakozás hatálya a belga kormány közlésének elküldésétől számitott egy hónap elteltével kezdődik.

16. Czikk

A jelen egyezmény meg fog erősittetni.

Az egyezmény aláirásának napjától számitott legfeljebb egy évi határidő elteltével a belga kormány azoknak a magas szerződő feleknek kormányaival, amelyek az egyezmény megerősitésére készeknek nyilatkoztak, érintkezésbe fog lépni annak elhatározása czéljából, vajjon az egyezmény hatálybaléptetésének ideje elérkezett-e.

Igenlő esetben a megerősitő okiratok Bruxellesben azonnal le fognak tétetni és az egyezmény e letétel után egy hónap mulva hatályba lép.

A jegyzőkönyv további egy éven át még nyitva marad azoknak az államoknak számára, amelyek a bruxellesi értekezleten képviselve voltak.

E határidő elteltével ezek az államok is csupán a 15. Czikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozhatnak az egyezményhez.

17. Czikk

Abban az esetben, ha a magas szerződő felek valamelyike felmondja a jelen egyezményt, e felmondás hatálya csak egy év elteltével következik be attól a naptól számitva, amikor a felmondást a belga kormánynyal közölték; a többi szerződő felek között az egyezmény továbbra is hatályban marad.

Pótczikk

A fentebbi 16. Czikk módositásával egyetértés áll fenn arra nézve, hogy az 5. Czikknek az a rendelkezése, amely a felelősséget arra az esetre nézve állapitja meg, amikor a hajóösszeütközést a kötelező hajókalauz hibája okozta, nem lép önmagától hatályba mindaddig, amig a magas szerződő felek a hajótulajdonosok felelősségének korlátozására nézve meg nem egyeznek.

Ennek hiteléül a magas szerződő felek illető meghatalmazottjai a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

II. Egyezmény a tengeri segélynyujtásra és mentésre nézve bizonyos szabályok egységesitése czéljából

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya, a Német Birodalom nevében; Argentina köztársaság elnöke; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, Ausztria részéről és Magyarország részéről; Ő Felsége a Belgák királya; a Braziliai Egyesült-Államok elnöke; Chile köztársaság elnöke; Cuba köztársaság elnöke; Ő Felsége Dánország királya; Ő Felsége Spanyolország királya; az Amerikai Egyesült-Államok elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irország egyesült királyság és a tengerekentuli brit birtokok királya, India császárja; Ő Felsége a Görögök királya; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége Japán császárja; a Mexikói Egyesült Államok elnöke; Nicaragua köztársaság elnöke; Ő Felsége Norvégország királya; Ő Felsége Németalföld királynéja; Ő Felsége Portugál és Algarbia királya; Ő Felsége Rumánia királya; Ő Felsége Minden Oroszok császárja; Ő Felsége Svédország királya; Uruguay köztársaság elnöke,

a tengeri segélynyujtás és mentés tárgyában közös megegyezéssek bizonyos egyforma szabályok megállapitásának hasznosságát felismervén, e czélból egyezmény kötését határozták el és meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése.)

Ezek, mint erre a czélra kellően felhatalmazottak, a következőkben állapodtak meg:

1. Czikk

A veszélyben lévő tengeri hajók, a hajón lévő tárgyak, valamint a fuvardij és a viteldij javára szolgáló segélynyujtás és mentés, ugyszintén a tengeri és a belvizi hajók közt egymásnak teljesitett ugyanilyen természetü szolgálatok, tekintet nélkül arra, hogy az emlitett kétféle szolgálat melyikéről van szó, és tekintet nélkül arra, hogy ezeket a szolgálatokat minő vizeken teljesitették, a következő rendelkezések alá esnek.

2. Czikk

Minden segélynyujtó vagy mentő ténykedésért, amelynek hasznos eredménye volt, méltányos jutalom jár.

Semmiféle jutalomdij sem jár, ha a nyujtott segitségnek nem volt hasznos eredménye.

A fizetendő összeg semmiesetre sem haladhatja tul a megmentett tárgyak értékét.

3. Czikk

Semmiféle jutalomdijra sincs igényük azoknak a személyeknek, akik a segitő vállalatban a segélyezett hajónak kifejezett és észszerü tiltakozása ellenére vettek részt.

4. Czikk

A vontatóhajót az általa vontatott hajónak vagy a vontatott hajó rakományának segélyezéséért vagy mentéséért jutalomdij csak annyiban illeti, amennyiben olyan rendkivüli szolgálatokat tett, amelyeket a vontatási szerződés teljesitéséhez tartozóknak nem lehet tekinteni.

5. Czikk

A jutalomdij akkor is jár, ha a segélynyujtás vagy a mentés ugyanannak a tulajdonosnak hajói közt történt.

6. Czikk

A jutalomdij összegét a felek megegyezése, ennek hiányában a biró állapitja meg.

Ugyanez áll arra az arányra nézve is, amelyben ezt a jutalomdijat a mentők közt fel kell osztani.

A mentőhajók mindegyikének tulajdonosa, kapitánya és személyzetének többi tagjai közt a felosztásra nézve az illető hajó hazai joga irányadó.

7. Czikk

A biró a segélynyujtás és a mentés tekintetében a veszély pillanatában és hatása alatt létrejött mindennemü megállapodást bármelyik fél kérelmére megsemmisitheti vagy módosithatja, ha azt tartja, hogy a megállapitott feltételek nem méltányosak.

Mindazokban az esetekben, amidőn bebizonyitást nyer, hogy az egyik fél beleegyezését csalárd vagy rosszhiszemü eljárás idézte elő, vagy amidőn a jutalomdij tulzott nagyságánál vagy csekélységénél fogva semmiféle arányban sincs a teljesitett szolgálattal, a biró a megállapodást az érdekelt fél kérelmére megsemmisitheti vagy módosithatja.

8. Czikk

A jutalomdijat a biró a körülményekhez képest állapitja meg, alapul véve: a) első sorban az elért sikert, a segitséget nyujtók erőmegfeszitését és buzgóságát, a veszély nagyságát, amelynek a segélyezett hajó, valamint utasai és személyzete, továbbá rakománya, a mentők és a mentő hajó ki voltak téve; a mentésre forditott időt, a mentők költségeit és elszenvedett kárait, a felelősségükkel járó és egyéb koczkázatokat, a használt mentési eszközök értékét, számba véve a segélyt a hajónak esetleges különös alkalmasságát a segélynyujtásra; b) másodsorban a megmentett tárgyak értékét.

Ugyanezek a rendelkezések nyernek alkalmazást a 6. Czikk 2. bekezdésében emlitett aránylagos felosztásnál is.

A biró leszállithatja vagy megtagadhatja a jutalomdijat, ha kitünik, hogy a mentést vagy a segélynyujtást a mentők hibája tette szükségessé, vagy hogy ők lopásban, orgazdaságban vagy más csalárd cselekményekben váltak bünösökké.

9. Czikk

A megmentett személyek megmentésükért jutalomdijat adni nem kötelesek; de azért ebben a tekintetben a hazai törvények rendelkezései épségben maradnak.

Azoknak, akik a mentésre vagy segélynyujtásra okot szolgáltató baleset alkalmával emberi élet mentésében működtek közre, igényük van a hajó, a rakomány és tartozékaik megmentői részére megállapitott jutalomdijnak méltányos részére.

10. Czikk

A jutalomdij megfizetésére irányuló kereset a segélynyujtási vagy mentési vállalat befejezésének napjától számitott két év alatt évül el.

Ezen elévülés felfüggesztésének és félbeszakadásának okait az eljáró biróság joga határozza meg.

A magas szerződő felek fenntartják maguknak a jogot, hogy törvényeikben a fentebb megállapitott határidő meghosszabbitására alkalmasnak ismerjék el azt a tényt, hogy a segélyezett vagy megmentett hajó nem volt lefoglalható annak az államnak területi vizein, amelyben a felperesnek lakóhelye vagy főtelepe van.

11. Czikk

Minden hajóskapitány köteles a tengeren életveszély közt talált minden személynek, még ha ellenség is, segélyt nyujtani, föltéve, hogy ezt saját hajójának, személyzetének és utasainak komoly veszélyeztetése nélkül megteheti.

E rendelkezés megszegéséért a hajótulajdonos nem felelős.

12. Czikk

Azok a magas szerződő felek, amelyeknek törvényhozása az előbbi czikk rendelkezéseinek megszegését nem bünteti, kötelezik magukat, hogy e megszegésnek büntetés alá vonása végett a szükséges intézkedéseket megteszik vagy illető törvényhozásaiknál javaslatba hozzák.

A magas szerződő felek, mihelyt lehetséges, közölni fogják egymással azokat a törvényeket vagy egyéb szabályokat, amelyek az ő államaikban az előbbi rendelkezés végrehajtása czéljából már létrejöttek vagy a jövőben létrejönnek.

13. Czikk

A jelen egyezmény nem érinti a hazai törvényhozásoknak és a nemzetközi szerződéseknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a segélynyujtási és mentési szolgálat szervezésére a közhatóságok részéről vagy az ő felügyeletük alatt és különösen a halászati készülékek mentésére vonatkoznak.

14. Czikk

A jelen egyezmény nem nyer alkalmazást a hadihajókra és a kizárólagosan közszolgálatra rendelt állami hajókra.

15. Czikk

A jelen egyezmény rendelkezései az összes érdekeltekkel szemben alkalmazást nyernek, ha akár a segélyt nyujtó vagy a mentő, akár a segélyezett vagy a megmentett hajó bármelyik magas szerződő fél valamelyik államának kötelékébe tartozik, valamint azokban az egyéb esetekben, amelyekre nézve a hazai törvények ezt kimondják.

De egyetértés áll fenn arra nézve:

1. hogy a szerződő államok mindegyike az emlitett rendelkezések alkalmazását olyan érdekeltekkel szemben, akik valamely nem szerződő állam polgárai, a viszonosság feltételétől tehetik függővé;

2. hogy ha az összes érdekeltek az eljáró biróság államának polgárai a hazai jogot, és nem az egyezményt kell alkalmazni;

3. hogy a 11. Czikket, a hazai jogok tágabb rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett, csupán a magas szerződő felek államainak kötelékébe tartozó hajók között kell alkalmazni.

16. Czikk

A magas szerződő felek mindegyike inditványozhatja, hogy a jelen egyezmény hatályba lépésétől számitott három év elmultával uj értekezlet jöjjön össze az egyezményben tehető javitások megvitatása és különösen az egyezmény alkalmazási körének a lehetőséghez képest kiterjesztése végett.

Annak a hatalmasságnak, amely ezt a jogát érvényesiteni kivánja, ebbeli elhatározását a többi hatalmasságokkal, a belga kormány közvetitésével kell közölnie; a belga kormány az értekezletet hat hónapon belül össze fogja hivni.

17. Czikk

Azok az államok, amelyek a jelen egyezményt nem irták alá, ahhoz csatlakozhatnak. Ezt a csatlakozást diplomácziai uton a belga kormánynyal és ennek utján a többi szerződő felek kormányainak mindegyikével kell közölni; a csatlakozás hatálya a belga kormány közlésének elküldésétől számított egy hónap elteltével kezdődik.

18. Czikk

A jelen egyezmény meg fog erősittetni.

Az egyezmény aláirásának napjától számitott legfeljebb egy évi határidő elteltével a belga kormány azoknak a magas szerződő feleknek kormányaival amelyek az egyezmény megerősitésére késznek nyilatkoztak, érintkezésbe fog lépni annak elhatározása czéljából, vajjon az egyezmény hatálybaléptetésének ideje elérkezett-e.

Igenlő esetben a megerősitő okiratok Bruxellesben azonnal le fognak tétetni és az egyezmény e letétel után egy hónap mulva hatályba lép.

A jegyzőkönyv további egy éven át még nyitva marad azoknak az államoknak számára, amelyek a bruxellesi értekezleten képviselve voltak. E határidő elteltével ezek az államok is csupán a 15. Czikk rendelkezéseinek megfelelően csatlakozhatnak az egyezményhez.

19. Czikk

Abban az esetben, ha a magas szerződő felek valamelyike felmondja a jelen egyezményt, e felmondás hatálya egy év elteltével következik be attól a naptól számitva, amikor a felmondást a belga kormánynyal közölték; a többi szerződő felek között az egyezmény továbbra is hatályban marad.

Ennek hiteléül a magas szerződő felek illető meghatalmazottjai a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

III. Aláirási jegyzőkönyv

A hajóösszeütközésekre és a tengeri segélynyujtásra és mentésre nézve bizonyos szabályok egységesitése czéljából a mai napon létrejött egyezmények aláirása alkalmával az alulirt meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:

Az emlitett egyezmények rendelkezései az alább következő fenntartásokkal a szerződő hatalmasságok gyarmataira és birtokaira is ki fognak terjedni:

I. A német kormány kijelenti, hogy gyarmataira vonatkozólag elhatározásait fenntartja magának. Fenntartja magának a jogot, hogy gyarmatainak mindegyike részéről külön-külön csatlakozhassék az egyezményekhez és külön-külön mondhassa fel azokat.

II. A dán kormány fenntartja magának a jogot, hogy Izland és a dán gyarmatok vagy birtokok részéről külön-külön csatlakozhassék az emlitett egyezményekhez és külön-külön mondhassa fel azokat.

III. Az Amerikai Egyesült-Államok kormánya fenntartja magának a jogot, hogy az Amerikai Egyesült-Államok szigeti birtokai részéről az emlitett egyezményhez csatlakozhassék és e birtokok részéről felmondhassa azokat.

IV. Ő Brit Felsége kormánya fenntartja magának a jogot, hogy a brit gyarmatok, a brit véduraság alatt álló területek és a brit birtokok mindegyike, valamint Ciprus szigete részéről külön-külön csatlakozhassék az emlitett egyezményekhez és külön-külön felmondhassa azokat.

V. Az olasz kormány fenntartja magának, hogy az Olaszországtól függő területek és az olasz gyarmatok részéről később csatlakozhassék az egyezményekhez.

VI. Németalföld kormánya fenntartja magának, hogy a németalföldi gyarmatok és birtokok részéről később csatlakozhassék az egyezményekhez.

VII. A portugál kormány fenntartja magának a jogot, hogy a portugál gyarmatok részéről később csatlakozhassék az egyezményhez.

Az emlitett csatlakozásokat akár az összes gyarmatokra és birtokokra vonatkozó általános nyilatkozatban, akár külön nyilatkozatokban lehet kijelenteni. A csatlakozásoknál és a felmondásoknál, ha szükséges, a mai napon aláirt két egyezményben megjelölt eljárást kell követni. De természetesen az emlitett csatlakozások megtörténtét a megerősitésekről készitendő jegyzőkönyvben is meg lehet állapitani.

Ennek hiteléül az alulirt meghatalmazottak kiállitották a jelen jegyzőkönyvet, amelynek ugyanolyan ereje és hatálya van, mintha rendelkezései magába az illető egyezmények szövegébe vétettek volna fel.


  Vissza az oldal tetejére