A jogszabály mai napon ( 2019.08.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1921. évi I. törvény

a világháborútól érintett ipari tulajdonjogok fenntartására és visszaállítására vonatkozó megállapodás becikkelyezéséről * 

1. § A m. kir. minisztérium felhatalmaztatik, hogy Magyarországnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió részéről a világháborútól érintett ipari tulajdonjogok fenntartására és visszaállítására vonatkozóan Bernben 1920. évi junius hó 30. napján létesített megállapodáshoz való csatlakozás a végett a szükséges intézkedéseket megtegye.

2. § Az 1. §-ban említett megállapodás szövege a következő:

MEGÁLLAPODÁS
a világháborútól érintett ipari tulajdonjogok fenntartása és visszaállítása tárgyában

Az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió tagállamainak alulírt teljhatalmú és kormányaik által megfelelően feljogosított meghatalmazott képviselői közös megegyezéssel és a megerősítés fenntartásával a világháborútól érintett ipari tulajdonjogok szabályszerű gyakorlásának biztosítása és megkönnyítése céljából a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk. A Párisban 1883. évi március hó 20-án megkötött és Washingtonban 1911-ben módosított egyezmények 4. Cikkében megszabott elsőbbségi határidőket, melyek a találmányi szabadalmak, használati minták, gyári vagy kereskedelmi védjegyek, minták és mustrák védelmére irányuló kérvények bejelentésére és bejegyzésére vonatkoznak, ha ezek a határidők 1914. évi augusztus hó 1. napjáig még le nem jártak, vagy ha ilyen határidő a háború alatt kezdődött, vagy megkezdődhetett volna, ha a háború ki nem tör, mindegyik magas szerződő fél az előbb idézett egyezmény által elismert jogok birtokosai, vagy jogutódjai javára a jelen egyezmény életbeléptetésétől számított hat hónappal meghosszabbítja.

Ez a határidőmeghosszabbítás nem érintheti azonban bármely magas szerződő fél, vagy bármely személynek olyan ipari tulajdonjogait, melyeknek ezek a jelen megállapodás életbelépés idejében jóhiszeműleg élvezetében vannak és amelyek az elsőbbségi határidő igénybevétele alapján kért jogokkal ellentétben állanak. Ezek a személyek jogaik élvezetében meghagyatnak akár saját személyökben, akár képviselőik, akár az engedélyjogosultak által, ha a jogátruházás a jelen megállapodás életbelépése előtt történt; és e személyek nem zavarhatók, vagy büntethetők, mint jogbirtoklók.

2. Cikk. Az egyezmény által elismert jogok birtokosai részére a jelen megállapodás életbeléptetésétől számított egyévi határidő engedélyeztetik, hogy ezalatt minden díjpótlék vagy bármilyen büntetési pótdíj nélkül elvégezhessék mindazokat a cselekményeket, megfelelhessenek mindazoknak a megszabott alakszerűségeknek, megfizethessék mindazokat a díjakat és általában mindazokat a kötelezettségeket teljesíthessék, amelyek az egyes államok törvényei és rendeletei értelmében szükségesek azoknak az ipari tulajdonjogoknak megtartása, vagy elnyerésére, amely jogokat 1914. évi augusztus hó 1-én már megszerezték volt, vagy amely jogokat, ha a háború ki nem tör, a háború előtt, vagy alatt benyujtott kérvény alapján azóta már megszereztek volna.

Ipari tulajdonjogok, amelyek valamely cselekvés elmulasztása, valamely alakszerűség nem teljesítése, vagy valamely illeték kifizetésének elmulasztása következtében elévültek, harmadik személyeknek a találmányi szabadalmakra, használati, vagy ipari mintákra és rajzokra vonatkozó, jóhiszeműleg megszerzett jogai épségben tartásával újból felélednek.

3. Cikk. Az 1914. évi augusztus 1. napjától a jelen megállapodás életbelépéséig elmult idő nem számít be a szabadalom gyakorlatbavételére valamely ipari vagy kereskedelmi védjegy, vagy rajz és ipari minta használatbavételére előírt időtartamba; a felek megegyeznek abban is, hogy csupán a gyakorlás szünetelése, vagy nem használása okából nem évülnek el vagy nem szünnek meg a jelen megállapodás életbelépésétől számított két éven belül azok a szabadalmi, ipari vagy kereskedelmi védjegy, rajz és ipari minta jogok, melyek 1914. év augusztus 1-én még fennállottak.

4. Cikk. A jelen megállapodás rendelkezései a védelemnek csak legkisebb mértékét tartalmazzák és nem gátolják azt, hogy valamely szerződő ország törvényhozása által megállapított előnyösebb rendelkezések alkalmazása igénybe vétessék, hasonlóképen lehetővé teszik kedvezőbb és a jelen megállapodással nem ellentétes oly megállapodások fennmaradását, amelyeket az aláíró országok kormányai kötöttek, vagy kötni fognak külön szerződések, vagy viszonossági záradékok alakjában.

5. Cikk. A jelen megállapodás rendelkezései semmiben sem érintik a hadviselő államok között 1919. január 28-án Versaillesben és 1919. évi szeptember 10-én St.-Germainban aláírt békeszerződésekben foglalt megállapodásokat, amennyiben azok bizonyos fenntartásokat, kivételeket, vagy megszorításokat tartalmaznak.

A jelen megállapodás megerősítendő és a megerősítő okiratok legkésőbb három hónap lefolyása alatt Bernben bemutatandók. Azon magas szerződő felek között, akik a megállapodást így megerősítették, a megállapodás azon a napon lép hatályba, amely napon a megerősítő okiratok bemutatásáról a jegyzőkönyv felvétetett, minden más hatalomra nézve a saját megerősítő okiratainak bemutatása napján.

Azok az országok, amelyek jelen megállapodást nem írták alá, kivánságukra ahhoz utólag csatlakozhatnak; ez a csatlakozás írásban közöltetik a svájci szövetség kormányával és ez utóbbi által a többi kormánynyal. A csatlakozás a megállapodásban foglalt minden rendelkezéshez teljesen joghatállyal bíró és haladék nélküli hozzájárulást és az ebben biztosított minden előnyben való részesedést von maga után.

Ez a megállapodás ugyanoly erejű lesz, mint az általános egyezmény és hatályon kívül fog helyeztetni egyszerű államértekezleti határozattal (Egyezmény 14. Cikke), mihelyt átmeneti hivatását betöltötte.

A jelen megállapodás egyetlen példányban iratik alá, mely a svájci szövetség kormányának levéltárában helyeztetik el. Egy hitelesített példányt a most említett kormány el fog juttatni az aláíró országok kormányai mindegyikéhez.

Kelt Bernben, 1920. évi junius hó 30-án.

(Következnek az aláírások.)

ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV

Az alulirott teljhatalmú és ehhez megfelelően meghatalmazott képviselők mai napon összegyűltek. „A világháborútól érintett ipari tulajdonjogok fenntartására és visszaállítására vonatkozó megállapodás” aláírása végett.

Az aláírás előtt tudomásul vették Svájc teljhatalmú képviselője által felolvasott következő Értelmező Nyilatkozatot:

„Több kormánynak a svájci szövetségtanácshoz intézett kérelmére formálisan megállapíttatik, hogy amiként e tanács 1920. évi május 29-én kelt jegyzékében már kijelentette, mindazon államokra nézve, amelyek jelen megállapodáshoz csatlakoztak, vagy ahhoz a jövőben csatlakozni fognak, a megerősítések első kicserélésének napja fog tekinteni az abban megállapított különböző határidők kezdő időpontjául.”

Ezután Svédország teljhatalmú képviselője a következő Nyilatkozatot olvasta fel:

„Svédország a jelen megállapodáshoz a gyári, vagy kereskedelmi védjegyek és az ipari minták és mustrák kizárásával csak a találmányi szabadalmakra és használati mintákra vonatkozólag csatlakozik és pedig az alábbi megszorításokkal:

1. A Svédországban érvényben levő törvényhozás szerint, mely a parlament közreműködése nélkül nem változtatható meg, a jelen megállapodás első cikkében említett elsőbbségi határidő 1920. junius 30-án jár le.

2. Egy épen most elfogadott svéd törvény értelmében olyan kérelmet, mely egy elévült, vagy elutasított találmányszabadalom iránti kérelem újból való megvizsgálására irányul. 1921. január 1-je előtt kell bemutatni, illetőleg amennyiben az elévülésről, vagy elutasításáról szóló határozat 1920. junius 30-ika után hozatnék, a határozatot követő hat hónapon belül.

Ugyane törvény értelmében valamely találmányi szabadalom újbóli érvényesítésére irányuló kérelem 1921 január 1. előtt kell bemutatni.

Gondoskodás történt azonban arról is, hogy e határidők egy általános rendelkezés által hat hónappal meg legyenek hosszabbíthatók.”

Ennek hiteléül az alulírott teljhatalmú képviselők helyesnek találták a jelen jegyzőkönyvet.

Kelt Bernben, 1920. junius 30-án.

(Következnek az aláírások.)

3. § A jelen törvényben foglalt megállapodás rendelkezései nem érintik az 1920. évi junius hó 4. napján Trianonban megkötött békeszerződés rendelkezéseit.

4. § A m. kir. kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény 2. §-ába iktatott megállapodást Magyarországra nézve az általa meghatározandó időpontban hatályba léptesse és végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.

5. § Jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe.


  Vissza az oldal tetejére