A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1925. évi VII. törvény

a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én Párisban kötött egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó Szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én Párisban kötött egyezmény az azt kiegészítő Szabályzattal és zárójegyzőkönyvvel együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett okmányok eredeti francia szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezmény
a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó Szabályzat jóváhagyása tárgyában

Az 1920. évi június hó 4-én kelt Trianoni Szerződés 293. Cikke a volt Magyar Királyságnak a Duna medencéjét, ide nem értve az Olt medencéjét, alkotó területeire vonatkozólag Állandó Vízügyi Műszaki Bizottságot állítván fel és e Bizottságot, amely a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kinevezett Elnökből és mindegyik területileg érdekelt Állam egy képviselőjéből áll, bízván meg a hatáskörére és működésére vonatkozó s jóváhagyás végett az érdekelt Államok elé terjesztendő Szabályzat kidolgozásával,

Ausztria, Magyarország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákország Meghatalmazottaikká kijelölték, még pedig:

az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke: Buckeisen Pál mérnök urat, a szövetségi kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium miniszteri tanácsosát;

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója: sédeni Ambrózy Gyula urat, kabinetirodájának tanácsosát;

Ő Felsége Románia Királya: Popesco G. urat, a királyi közlekedésügyi minisztérium főtitkárát;

Ő Felsége a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Királya: Vilfan Ferenc urat, a Nemzetközi Duna-Bizottságba kiküldött királyi helyettes tagot;

a Csehszlovák Köztársaság Elnöke: Müller Bohuszláv meghatalmazott miniszter urat, a közmunkaügyi minisztérium államtitkárát,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg.

1. Cikk. A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy jóváhagyják a Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó s e Bizottság által az 1923. év május hó 25-én tartott ülésben elfogadott idemellékelt Szabályzatot és Zárójegyzőkönyvet.

Ez a Szabályzat és ez a Zárójegyzőkönyv a jelen Egyezmény kiegészítő részei gyanánt tekintendők. Esetleges utólagos módosításokat jóváhagyás végett a Magas Szerződő Felek elé kell terjeszteni.

2. Cikk. A jelen Egyezmény meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok a Bizottság Titkárságánál a lehető legrövidebb idő alatt, legkésőbb azonban 1924. év március hó 31-én teendők le.

Az Egyezmény a megerősítő okiratok letételéről szóló jegyzőkönyv lezárása után három hónap mulva lép életbe.

Ennek hiteléül a fent megnevezett Meghatalmazottak aláírták a jelen Egyezményt, egyetlen példányban, amely a Dunai Vízügyi Bizottság irattárában marad elhelyezve s amelynek egy hiteles másolati példánya mindegyik Szerződő Félnek meg fog küldetni.

A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó Szabályzat

A Bizottság a Szabályzatot 1923. évi május hó 25-én Párisban tartott ülésében fogadta el; az ülésen jelen voltak:

az Elnök: Charguéraud úr,

Ausztria részéről: Buckeisen Pál úr,

Magyarország részéről: sédeni Ambrózy Gyula úr,

Románia részéről: Popesco G. úr,

a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részéről: Vilfan Ferenc úr,

Csehszlovákország részéről: Müller Bohuszláv úr.

1. Cikk. A Bizottság összeállítása.

A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság a következő Államoknak, úgymint: Ausztriának, Magyarországnak, Romániának, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak és Csehszlovákországnak egy-egy képviselőjéből, valamint a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kinevezett Elnökből áll.

2. Cikk. A vízmedencék, amelyekre a Szabályzat alkalmazást nyer.

Azok a vízmedencék, amelyekre a jelen Szabályzat a trianoni Szerződés értelmében alkalmazást nyer, a volt Magyar Királyságnak a Duna medencéjét alkotó medencéi, idei nem értve az Olt medencéjét.

3. Cikk. A Bizottság hatásköre.

A Bizottság feladata:

szorgalmazni a trianoni szerződés 292. Cikkében előírt megállapodások kötését, felügyelni azoknak végrehajtására és sürgősség esetében biztosítani végrehajtásukat;

fentartani és javítani különösen az erdőkihasználás és újbóli fásítás tekintetében a vízügyi egységet, valamint a vonatkozó szolgálatokat, így a vízmérő és az árvízjelző szolgálatot;

tanulmányozni a hajózással összefüggő kérdéseket, azok kivételével, amelyek a Nemzetközi Duna-Bizottság hatáskörébe tartoznak s amelyeket az említett Bizottság elé kell terjeszteni, különös figyelmet fordítani a halászat érdekeire;

ezenkivül elvégezni minden oly munkálatot és tanulmányt s létesíteni minden oly szolgálatot, amelyet az érdekelt Államok egyhangú megállapodással rábíznak.

4. Cikk. Az Ügyeknek a Bizottság elé vitele.

A Bizottság csak azokat az ügyeket vizsgálja meg, amelyeket vagy a Kiküldöttek vagy az Elnök eléje terjesztenek.

A Bizottság elé terjesztendő összes ügyek iratait az Elnökhöz kell intézni, aki azokról minden Kiküldöttet értesít s az ügyet a legközelebbi ülés napirendjére kitűzi.

Mindazonáltal az Elnök, ha ennek helye van, az iratok közlésétől kezdve a 9. Cikkben meghatározott feltételek mellett Tanulmányozó Albizottság alakítását kezdeményezheti.

5. Cikk. A Bizottság elé terjesztendő iratok.

A Kiküldöttek tájékoztatás céljából a Bizottság elé terjesztik a következő iratokat, még pedig

a) összefoglaló évi jelentést a 2. Cikkben említett medencéknek, valamint általánosságban az egyes Államokban már végrehajtott vagy csak tervezett olyan munkálatoknak műszaki állapotáról, amelyek valamely szomszédos Állam vízrendjére érezhető befolyást gyakorolhatnak;

b) a Trianoni Szerződés 292. Cikke rendelkezéseinek megfelelően az érdekelt Államok között a Bizottság közbenjöttével vagy közbenjötte nélkül kötött megállapodásokat,

c) a vízügyi rendre, az erdőkihasználásra, az ujbóli fásításra, a halászatra vonatkozó törvényeket és szabályzatokat.

6. Cikk. Az érdekelt Államok megegyezésének hiányában, mindegyikük Bizottság elé vihet oly javaslatokat, amelyeknek tárgya megállapítani egyes meghatározott vízfolyás-szakaszokra nézve azokat az alapelveket, amelyek szerint kell elkészíteni azoknak a fontos munkálatoknak terveit, amelyek a jelenlegi vízügyi rend érezhető megváltoztatását eredményezhetik.

Az érdekelt Államok megegyezésének hiányában, az említett munkálatok terveinek összefoglaló ismertetését az Elnökhöz kell juttatni, aki annak másolatát mindegyik Kiküldöttnek megküldi.

7. Cikk. Belföldi munkálatok.

Ami valamelyik Állam által saját területén végrehajtandó munkálatokat illeti, ezeknek végrehajtását minden további alakszerűség nélkül meg lehet kezdeni, ha az Elnök az előző cikk második bekezdése értelmében hozzá intézett bejelentéstől számított három hónapi határidőn belül a javaslatot beterjesztő Kiküldöttel nem közölt semmiféle észrevételt sem a többi Kiküldött részéről.

Ellenkező esetben, a Bizottságnak a legrövidebb idő alatt, még pedig legkésőbb az első határidő leteltét követő négy hónapon belül véglegesen kell határoznia.

8. Cikk. Külföldi intézkedések és munkálatok.

Ha valamely Állam azt kéri, hogy a vízügyi egység fentartása vagy javítása érdekében bizonyos munkálatok foganatosíttassanak, vagy bizonyos intézkedések tétessenek egy más Állam területén, ez utóbbi Állam a Bizottság kedvező véleménye esetében az ellenzés jogos indokának hiányában, köteles az érdekelt Állammal való megegyezés útján, de anélkül, hogy a költségekben részesednie kellene, e munkálatok foganatosítását, valamint az említett intézkedések elfogadását előmozdítani.

9. Cikk. Egyes ügyek megvizsgálása.

A 4. Cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásaképen, valamint mindazon esetekben, amidőn a Bizottság úgy véli, hogy valamely ügy különös tanulmányt igényel, a közvetlenül érdekelt Államok Kiküldötteiből vagy ezeknek képviselőiből alakított Albizottság az ügyet tanulmányozni fogja; e célból a helyszínen minden szükségesnek mutatkozó adatot összegyüjt s erről a Bizottságnak jelentést tesz. Az Elnök vagy a Bizottság egyhangú határozatával megállapított jegyzékből az Elnök által kiválasztott helyettes az Albizottság munkálataiban szintén részt vehet. Az Albizottságot egyetértésben azoknak az Államoknak kiküldötteivel, amely Államok területein az ügyet tanulmányozni kell, az Elnök hívja össze.

Sürgősség esetében az Elnök távirati úton is egybehívhatja az Albizottságot és a szükséges tanácsokat megadhatja. Az ügy azután terjesztetik a Bizottság elé.

10. Cikk. Vízmérő és az árvízjelző szolgálat.

Mindegyik Állam megteszi a szükséges intézkedéseket a célból, hogy területén a vízműszaki szolgálat működését biztosítsa; ez a szolgálat gondoskodik a meteorológiai, vízmérő és árvízjelző megfigyelésekről.

A vízügyi rend fentartásához szükséges megfigyeléseket a Bizottság által megállapítandó általános szabályok szerint kell összegyüjteni és közzétenni. Ezek a szabályok fogják megállapítani különösen a különböző Államok vízműszaki szolgálatai között a megfigyeléseknek egymással való kicserélését.

11. Cikk. A Bizottság határozatai.

A Bizottság csak akkor határozatképes, ha az Elnököt is beleértve legalább négy tagja jelen van.

A bizottsági ülésen való részvételben akadályozott Kiküldöttek magukat ideiglenes kiküldöttel helyettesíthetik, akinek ugyanolyan szavazati joga van, mint a megjelenésben akadályozott tagnak.

Abban az esetben, ha egyhangúság nem kívántatik meg, a határozatokat szavazattöbbséggel hozzák, anélkül, hogy az Elnöknek döntő szavazata volna.

Ha a szavazattöbbséggel elfogadott határozat valamely Államra, amelynek kiküldöttje a kisebbséggel szavazott, kötelezettséget ró területén valamely rendszabály végrehajtására, ez a határozat csak az illető Állam hozzájárulása után léphet életbe annak területén, anélkül azonban, hogy ez a rendelkezés megakadályozhatná a 20. Cikkben megállapított feltételek fenforgása esetében az Államok között felmerülhető vitás ügy érdemben való megvizsgálását.

12. Cikk. Az ülések száma.

A Bizottság évenkint egy rendes ülést tart, még pedig lehetőleg mindig ugyanabban a hónapban. Egyébként azonban az Elnöknek kezdeményezésére, akár pedig két Küldöttségnek kérelmére, rendkívüli ülésre gyűlhet össze.

Mind a rendes, mind a rendkívüli ülésre szóló meghívókat, sürgősség esetét kivéve, legalább egy hónappal előbb kell a tagokkal közölni.

13. Cikk. Az ülések helye.

A Bizottság rendes üléseit mindig abban a városban fogja tartani, amelyet a Bizottság az előző rendes ülésen kijelölt.

A rendkívüli ülések minden esetben az Elnök által kijelölendő városban fognak tartatni.

14. Cikk. Az elnöki tiszt.

Az elnök megbízása öt évi időtartamra szól s megújítható.

15. Cikk. Titkárság.

A bizottsági teendők központosítása és előkészítése, valamint a levelezés lebonyolítása céljából az Elnök székhelyén Titkárság állíttatik fel, amelynek tagjait a Bizottság nevezi ki.

16. Cikk. Nyelv.

A Bizottság hivatalos nyelve a francia.

Mindazonáltal a Bizottság ülésein a bizottsági tagok és szakértőik más nyelven is felszólalhatnak, ha gondoskodnak tolmács alkalmazásáról.

Az 5. Cikkben említett összefoglaló évi jelentések, feltéve, hogy francia fordítás mellékeltetik, az Államok hivatalos nyelvén is bemutathatók.

17. Cikk. Költségvetés.

A Bizottság rendes ülésének tartama alatt az Elnök által előterjesztett javaslat és indokolás alapján megállapítja évi költségvetését, valamint az előző évi bevételekre és kiadásokra vonatkozó számadást.

A Bizottság minden költségét, ideértve az Elnöknek, valamint adott esetben helyetteseinek tiszteletdíját és útiköltségeit, továbbá a Titkárság tagjainak és személyzetének fizetését vagy napidíjait és útiköltségeit, a Bizottságban képviselt Államok egyenlő részben viselik.

A Küldöttségeknek költségeit és illetményeit az általuk képviselt Kormányok viselik.

18. Cikk. Belső ügyviteli szabályzat.

A Bizottság belső ügyviteli szabályzatban állapítja meg a működésére és szervezetére vonatkozó részletes rendelkezéseket.

19. Cikk. Kiváltságok és mentességek.

Az Elnök, a Kiküldöttek és segédeik, a Titkárságnak és Küldöttségeknek tagjai és személyzete, hivatásuk gyakorlása közben mindegyik Államban oly elbánásban részesülnek, mint az akkreditált diplomáciai képviseletek vezetője, tagjai és személyzete.

20. Cikk. Vitás ügyek rendezése.

A Bizottság határoz minden oly kérdésben, amely

1. a Trianoni Szerződés XII. része II. cím III. fejezete értelmében mindegyik Államot terhelő kötelezettségekre és

2. a jelen Szabályzat rendelkezéseinek értelmezésére és alkalmazására vonatkozik.

Abban az esetben, ha a Bizottság határozatai vagy szavazategyenlőség következtében vita merülne fel, mindegyik Szerződő Állam a Bizottságnak arra vonatkozó megállapítása után, hogy minden a békés összeegyeztetésre szolgáló eszközt kimerített, az ügyet a vitás ügyek elintézésére vonatkozó Szabályzatban megállapított eljárás szerint a Nemzetek Szövetsége elé viheti.

21. Cikk. A Szabályzat módosítása.

A jelen Szabályzat módosítását, a módosítani kívánt rendelkezéseknek megjelölésével és a módosító javaslat indokainak előadásával mindegyik Állam bármikor kérheti. A javaslatot a Bizottság legközelebbi ülésének napirendjére ki kell tűzni s a Bizottság a javaslatnak érdemleges tárgyalása előtt arról dönt, vajjon célszerű-e Szabályzatot módosítani.

Amennyiben három Állam a módosítás mellett volna, az Elnök három hónapon belül ülést hív össze, amely azonnal hozzálát a javasolt módosítások érdemleges tárgyalásához.

Zárójegyzőkönyv

A Dunai Vízügyi Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó Szabályzatot elfogadása alkalmával az említett Bizottságnak alulírt tagjai megállapodtak a következőkben:

A 3. Cikkhez. Erdőkihasználás és újbóli fásítás alatt csupán oly munkálatok értendők, amelyek a vízügyi egység módosítását vonhatják maguk után.

Az „erdőkihasználás” szó alatt nem lehet érteni az erdő rendes és szabályszerű kitermelése során végzett fakivágásokat.

Az 5. Cikk a) pontjához. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy az 5. Cikk a) pontjában említett jelentésnek magában kell foglalnia a vízügyi egységre vonatkozó minden fontos adatot és hogy a „munkálatok” kifejezés alatt bármely természetű munkálatokat kell érteni, még azokat is, amelyeknek nincs ugyan vízépítészeti jellegük, de olyanok, hogy valamely szomszédos állam vízrendszerére érezhető befolyást gyakorolhatnak.

A 17. Cikkhez. A 17. Cikk második bekezdése tekintetében megegyezés áll fenn arra nézve, hogy mindaddig, míg a Bizottság másként nem határoz, Ausztria költségviselési járuléka a többi államok járulékának felében állapíttatik meg.

3. § A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bízatik meg.

A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az egyezmény életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.


  Vissza az oldal tetejére