A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1925. évi XXIX. törvény

a métermérték ügyében 1921. évi október hó 6-án Sévresben kötött nemzetközi pótegyezmény becikkelyezéséről és a kapcsolatos intézkedésekről * 

1. § A métermérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött és az 1876. évi II. törvénycikkbe iktatott nemzetközi egyezmény módosítása tárgyában 1921. évi október 6-án Sévresben létrejött nemzetközi pótegyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.

2. § Az egyezmény eredeti francia *  szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Nemzetközi egyezmény, amely módosítja:

1. az 1875. évi május hó 20-án a méterrendszer nemzetközi egységesítése és tökéletesítése céljából Párisban kötött Egyezményt;

2. ehhez az egyezményhez csatolt szabályzatot.

Megköttetett a következő államok között:

Németország, Argentina Köztársaság, Ausztria, Belgium, Brazilia, Bulgária, Kanada, Chile, Dánia, Spanyolország, az Amerikai Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Magyarország, Olaszország, Japán, Mexikó, Norvégország, Peru, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám, Svédország, Svájc és Uruguay.

Alulírottak, mint a fent felsorolt Országok Kormányának meghatalmazottjai, Párisban értekezletre egybegyűlvén, a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk. Az 1875. évi május hó 20-án kelt Egyezmény 7. és 8. Cikkét a következő rendelkezések helyettesítik:

7. Cikk. Miután a Bizottság az elektromos egységek meghatározására végzett mérések egyeztetési munkálatait befejezte és amidőn az általános Értekezlet e tárgyban egyhangú szavazással határozott, a Hivatal megbízást fog nyerni az elektromos egységek mintamértékeinek és azok tanúmintáinak megállapítására és őrzésére, valamint a nemzeti vagy egyéb preciziós mintamértékeknek ezen mintamértékekkel való összehasonlítására.

Ezenkívül a Hivatal megbízást nyer olyan fizikai állandók meghatározására, amelyeknek tökéletesebb ismerete a pontosságot növelheti és az egyöntetűséget jobban biztosíthatja azokban a szakokban, ahová az előbb említett mértékegységek tartoznak (6. Cikk és a 7. Cikk első bekezdése).

Végül megbízást nyer a más intézetekben végzett hasonló meghatározások összeegyeztetésére vonatkozó munkára.

8. Cikk. Az alapmértékek és a nemzetközi mintamértékek, valamint azoknak tanumintái a Hivatalban letétben fognak őriztetni; a letéthez való hozzájárulás csak a nemzetközi Bizottságnak van megengedve.

2. Cikk. Az 1875. évi május hó 20-iki Egyezményhez csatolt Szabályzat 6., 8., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 17., 18. és 20. Cikkeit a következő rendelkezések helyettesítik:

6. Cikk. A nemzetközi Hivatal évi költségellátmánya két részből áll: állandó és kiegészítő részből:

Az állandó rész elvben 250,000 frank, azonban a Bizottság egyhangú határozatával 300,000 frankig felemelhető. Ez azokat az Államokat és önkormányzattal rendelkező Gyarmatokat terheli, amelyek a hatodik általános Értekezletet megelőzőleg hozzájárultak a Méteregyezményhez.

A kiegészítő rész azoknak az Államoknak az önkormányzattal rendelkező Gyarmatoknak hozzájárulásából áll, amelyek az említett általános Értekezlet után léptek be az Egyezménybe.

Az évi költségvetést az igazgató javaslata alapján a Bizottság állapítja meg, - a költségvetés azonban az első két bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megszabott összeget nem haladhatja meg. Ezt a költségvetést évenként külön pénzügyi Jelentéssel a Magas Szerződő Felek Kormányának tudomására kell hozni.

Abban az esetben, ha a Bizottság akár az évi költségellátmány állandó részének 300,000 frankon felülemelését, akár a hozzájárulásoknak a jelen Szabályzat 20. Cikkében meghatározott számítási módjának módosítását szükségesnek tartja, erről a Kormányokat oly módon kell értesítenie, hogy azok a legközelebbi általános Értekezleten megjelenő képviselőiket a kellő időben elláthassák a szükséges utasításokkal, hogy az Értekezlet érvényesen határozhasson. A határozat csak abban az esetben lesz érvényes, ha az Értekezleten vagy azt megelőzően a szerződő Államok egyike sem nyilvánít ellenkező véleményt.

Ha valamely Állam három éven át elmulasztja a reá eső hozzájárulás fizetését, akkor ezt a többi Állam között saját hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Az ily módon az egyes államok által a Hivatal költségellátmányának teljes fedezése céljából fizetett kiegészítő összegek a hátralékban lévő Államnak adott előlegnek tekintendők és visszatérítendők, ha ez utóbbi Állam hátralékban lévő hozzájárulásait kiegyenlítette.

A Méteregyezményhez való csatlakozással járó előnyök és jogok a három éven át nem fizető Államokkal szemben felfüggesztetnek.

Ujabb három év letelte után a nem fizető Állam az Egyezményből kizáratik és a hozzájárulások számítása újra a jelen Szabályzat 20. Cikkének rendelkezései szerint történik.

8. Cikk. Az Egyezmény 3. Cikkében említett nemzetközi Bizottság tizennyolc - mindegyik más-más Államhoz tartozó - tagból fog állani.

A nemzetközi Bizottságnak felerészben történt megújításakor mindenekelőtt azok a tagok lépnek ki, akik az Értekezlet két ülésszaka között beállott üresedés alkalmából ideiglenesen választattak meg; a többiek sorshúzás útján fognak kijelöltetni.

A kilépő tagok újra megválaszthatók.

9. Cikk. A nemzetközi Bizottság akképen alakul meg, hogy elnökét és titkárát titkos szavazás útján maga választja. Ezek a választások a magas Szerződő Felek Kormányával közöltetnek.

A Bizottság elnökének és titkárának, valamint a Hivatal igazgatójának más-más országhoz kell tartoznia.

A Bizottság, ha már megalakult, új választást vagy kinevezést csak akkor ejthet meg, amidőn az összes tagoknak a határozathozatalra okot adó üresedésről történt értesítése óta három hónap eltelt.

10. Cikk. A nemzetközi Bizottság irányítja mindazokat a meteorológiai munkálatokat, amelyeket a Magas Szerződő Felek együttesen kívánnak végeztetni.

Ezenkívül meg van bízva az alapmértékek és nemzetközi mértékek karbantartásának felügyeletével.

Végül meteorológiai kérdésekben szakférfiak együttműködését kezdeményezheti és munkáinak eredményét összeegyeztetheti.

11. Cikk. A Bizottság minden két évben legalább egyszer ülést tart.

12. Cikk. A Bizottság szótöbbséggel határoz; a szavazatok egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt. A határozatok csak úgy érvényesek, ha a Bizottság összes megválasztott tagjainak legalább fele jelen van.

Ennek a feltételnek érintetlenül hagyása mellett a távollévő tagoknak jogukban van szavazatuk gyakorlásával a jelenlévő tagokat megbízni, akik kötelesek ezt a megbízatásukat igazolni. Ugyanez áll a titkos szavazás útján való kinevezésekre nézve is.

A Hivatal igazgatójának a Bizottságban szavazati joga van.

15. Cikk. A nemzetközi Bizottság a Hivatal szervezetére és munkálataira vonatkozó részletes szabályzatot dolgoz ki és megállapítja azokat a díjakat, amelyek az Egyezmény 6. és 7. Cikkében megszabott rendkívüli munkálatok után fizetendők.

Ezek a díjak a Hivatal tudományos felszerelésének tökéletesítésére fognak fordíttatni. A Hivatal által beszedett díjak évi összegének bizonyos hányada a Nyugdíjpénztár javára fordítható.

17. Cikk. A Bizottság által készítendő szabályzat fogja szakonként megállapítani a Hivatal személyzetének legmagasabb létszámát.

Az igazgatót és segédeit a nemzetközi Bizottság titkos szavazás útján nevezi ki. Kinevezésük a Magas Szerződő Felek Kormányával közöltetni fog.

A személyzet többi tagját az első bekezdésben említett szabályzat keretei között az igazgató nevezi ki.

18. Cikk. A Hivatal igazgatója a nemzetközi alapmértékek őrzésére szolgáló helyiségbe csak a Bizottságnak határozata alapján és legalább egy tagjának jelenlétében léphet be.

Az alapmértékek őrzésének helyisége csak három kulccsal nyitható, melyek közül egyet a francia Állami Levéltár igazgatója, a másikat a Bizottság elnöke, a harmadikat a Hivatal igazgatója őrzi.

A Hivatal rendes összehasonlítási munkálatainál csak a nemzeti alapmértékkel egyenrangú mintamértékeket fogja használni.

20. Cikk. Az Egyezmény 9. Cikkében említett hozzájárulási arány állandó része a jelen Szabályzat 6. Cikkében említett költségellátmány összege és a népesség száma alapján állapíttatik meg; a szabályszerű hozzájárulás a teljes költségellátmány 5 ezrelékénél kisebb és 15 százalékánál nagyobb egyik Államnál sem lehet, bármekkora is a népesség száma.

Ennek az aránynak megállapítása végett mindenekelőtt ki kell jelölni azokat az Államokat, amelyek a legkisebb és a legmagasabb összegre nézve előírt követelményeknek felelnek meg; a hozzájárulás összegének fennmaradó részét azután a többi Államok között népességük számának egyenes arányában kell felosztani.

Az így kiszámított részhozzájárulások egymást követő két általános Értekezlet közé eső egész időszakra érvényesek és időközben csak a következő esetekben módosíthatók:

a) ha a résztvevő Államok valamelyike befizetését egymást követő három éven át elmulasztotta;

b) ha ezzel szemben valamelyik Állam több mint három éven át elmulasztott hozzájárulását pótlólag kifizetvén, a többi Kormánynak az általuk adott előlegeket vissza kell téríteni.

A kiegészítő hozzájárulást ugyancsak a népesség alapján kell kiszámítani és egyenlő azzal, amit az Egyezménybe régebben belépett Államok ugyanazon körülmények között fizetnek.

Ha az Egyezményben részes valamelyik Állam kijelenti, hogy az abban biztosított előnyöket önkormányzattal nem rendelkező egy vagy több Gyarmatára kiterjeszteni óhajtja, a hozzájárulások arányának kiszámításánál a kérdéses Gyarmatok népességének számát az anyaállaméhoz hozzá kell adni.

Amidőn önkormányzattal rendelkező Gyarmat óhajt az Egyezményhez csatlakozni, az Egyezménybe való belépését illetően - az anyaország határozata szerint - vagy ennek kiegészítő része gyanánt, - avagy külön szerződő Államnak tekintendő.

3. Cikk. Minden Állam csatlakozhatik a jelen Egyezményhez oly módon, hogy csatlakozását a francia Kormánynál bejelenti, amely erről az összes résztvevő Államokat és a nemzetközi Súly- és Mérték-Bizottság Elnökét értesíti.

Minden új belépés az 1875. évi május hó 20-án kötött Egyezménybe kötelezően maga után vonja a jelen Egyezményhez való csatlakozását.

4. Cikk. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. Megerősítő okiratát mindegyik Hatalom a lehető legrövidebb időn belül a francia Kormányhoz juttatja, amely erről a többi aláíró Országot értesíti. A megerősítő okiratok a francia Kormány levéltárában maradnak elhelyezve. A jelen Egyezmény mindegyik aláíró Országra nézve megerősítő okiratának letétele napján lép érvénybe.

Kelt Sévresben 1921. évi október hó 6-án, egyetlen példányban, amely a francia Kormány levéltárában marad elhelyezve és amelynek hiteles másolata mindegyik aláíró Országnak megküldetik.

Jelen példány, mely kelt mint fent, 1922. évi március hó 31-ig írható alá.

Minek hiteléül az alábbi Meghatalmazottak, akiknek meghatalmazását kellő és jó alakban találták, a jelen Egyezményt aláírták.

3. § A magyar királyi kereskedelemügyi miniszternek az 1916. évi I. tc. 1. §-ában adott felhatalmazás a métermérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött és az 1876. évi II. törvénycikkbe iktatott Nemzetközi Egyezménnyel kapcsolatos Szabályzatnak a jelen törvényben közzétett, valamint a jövőben bekövetkező módosításaira is kiterjed.

4. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe, még pedig a 2. §-ban foglalt Nemzetközi Egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállyal.

5. § Jelen törvény végrehajtásával a m. kir. kereskedelemügyi miniszter bízatik meg, aki az Egyezmény életbelépésének napját rendelettel fogja közzétenni. * 


  Vissza az oldal tetejére