A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1925. évi XLI. törvény

a nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítése tárgyában Brüsszelben 1913. évi december hó 31. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § A nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítése tárgyában Brüsszelben 1913. évi december hó 31. napján kelt egyezmény az abban említett függelékekkel és a jegyzőkönyvvel együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. Cikk szerint törvénybeiktatott okmányok francia *  eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezmény
nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítésére

Németország, Belgium, Bolivia, Chile, Columbia, Cuba, Dánia, San Domingo, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Guatemala, Haiti, Honduras, Olaszország, Japán, Mexiko, Nikaragua, Norvégia, Paraguay, Holland-India részéről Németalföld, Peru, Perzsia, Portugália, Oroszország, Sziám, Svédország, Svájc, Uruguay kormányai hasznosnak tartván oly intézkedések foganatosítását, amelyek a különböző kereskedelmi statisztikák összehasonlítását megkönnyítik,

alulírottak, akik e célra felhatalmazást nyertek, a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk. A Szerződő Államok elhatározzák, hogy azon kereskedelmi statisztikán kívül, amelyet minden állam közzétesz, közös árúlajstromon alapuló külön statisztikát is létesítenek, amely néhány korlátolt számú csoportban magában foglalja a behozott és kivitt árúkat, értékük és amennyire lehetséges, súlyuk feltüntetésével.

II. Cikk. A Szerződő Államok kijelentik, hogy erre a célra elfogadják azt a közös árúlajstromot, amelynek szövege a jelen Egyezményhez csatoltatott.

III. Cikk. Az I. Cikkben említett külön statisztika közzétételének biztosítására a Szerződő Államok megegyeznek, hogy Brüsszelben Nemzetközi Hivatalt állítanak fel, Nemzetközi Kereskedelmi Statisztikai Hivatal elnevezéssel.

IV. Cikk. A Nemzetközi Hivatal feladata összegyüjteni, rendezni és nyilvánosságra hozni azokat a statisztikai adatokat, amelyeket a Szerződő Államok behozatali és kiviteli kereskedelmükről hozzájuttatnak. Ezek az Államok kötelezik magukat, hogy mindazokat az adatokat a Hivatal rendelkezésére bocsátják, amelyek az I. Cikkben említett statisztika összeállításához szükségesek.

Ennek a statisztikának közzététele folyóiratban fog történni, amelynek címe: Bulletin du Bureau International de Statistique Commerciale. (Nemzetközi Kereskedelmi Statisztikai Hivatal Jelentése.)

V. Cikk. A Nemzetközi Hivatal, amelynek költségeit a Szerződő Államok viselik, a Belga Kormány magas irányítása és felügyelete alatt működik.

VI. Cikk. A Nemzetközi Hivatal szervezetét a jelen Egyezményhez csatolt és ugyanolyan kötelező erővel bíró Szabályzat határozza meg s ez állapítja meg azt is, hogy minden egyes Szerződő Állam milyen arányban viseli az említett Hivatal fenntartási költségeit.

VII. Cikk. Azok az Államok és Gyarmatok, amelyek a jelen Egyezménynek nem részesei, ahhoz utólag csatlakozhatnak.

A csatlakozás a Belga Kormánnyal írásban közlendő, amely azt az összes Szerződő Államok tudomására hozza. A csatlakozás maga után vonja az Egyezményben megállapított összes rendelkezésekhez való teljes hozzájárulást és a következő év január 1-től kezdve lép hatályba.

VIII. Cikk. A jelen Egyezmény megerősítendő; a megerősítő okiratok lehetőleg mielőbb, de mindenesetre 1914. július 1. előtt a Belga Külügyminisztériumban teendők le.

Az Egyezmény e naptól kezdve válik kötelezővé s hét évig marad érvényben.

Ha a jelen Egyezmény felmondása tizenkét hónappal az első hét év letelte előtt nem történik meg, újabb hét évig és így tovább hét évről hét évre marad érvényben.

A felmondás a Belga Kormányhoz intézendő, amely hivatva lesz a többi Kormányokkal megbeszélni azokat a feltételeket, amelyek mellett az Egyezmény köztük hatályban maradhat.

IX. Cikk. Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy tizenkét hónappal minden hét éves határidő előtt bármely szerződő Állam a Belga kormány közvetítésével Értekezlet összehívását kérheti abból a célból, hogy megbeszéltessenek a különböző kereskedelmi statisztikák összehasonlítására vonatkozó összes javaslatok.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.

Függelék az egyezményhez

(II. Cikk.)

Közös árúlajstrom

I. Élő állatok

1. Ló.

2. Szarvasmarha.

3. Juh.

4. Kecske.

5. Sertés.

6. Szárnyas.

7. Egyéb élő állat (kivéve élő hal és élő kagylós állatok).

II. Élelmicikkek és italok

8. Friss hús.  * 

9. Leölt szárnyas és leölt vad.

10. Elkészített és konzervált hús (konzervált szalonna, szárnyas és vad is).

11. Ételzsiradékok.

12. Margarin és mesterséges vaj.

13. Tej.  * 

14. Vaj.

15. Sajt.

16. Kaviár.

17. Hal, kagylós és héjas állatok.

18. Tojás (szárnyas vad tojása is).

19. Méz.

Gabona:

20. Búza.

21. Rozs.

22. Árpa.

23. Zab.

24. Tengeri.

25. Egyéb gabona (tönköly és kétszeres is).

26. Rizs.

27. Gabonaliszt.

28. Egyéb őrlemények.

29. Maláta.

30. Tésztanemű.

31. Friss főzelék.

Szárított főzelék:

32. Hüvelyesek.  * 

33. Egyéb szárított főzelék.

34. Burgonya.

35. Gyümölcs (szárított gyümölcs is).

36. Kávé (pörkölt kávé is).

37. Kákáó, nyers.

38. Kákáógyártmányok (csokoládé is).

39. Tea.

40. Nyers és finomított cukor.

41. Fűszer.  * 

42. Növényi olajok.  * 

43. Só.

44. Egyéb élelmicikk (főleg növényi anyagokból készült konzervek).

45. Bor.

46. Sör.

47. Szeszes italok (borszesz, pálinka, likör stb.).

48. Természetes víz és természetes vagy mesterséges ásványvíz szénsavval telítve vagy anélkül.

49. Egyéb italok (citrom- és narancslé, limonádé stb.).

III. Nyersanyagok vagy egyszerűen megmunkált anyagok

50. Nyers, sózott, cserzett, de tovább ki nem készített bőrök, nyers bőrök, nyers prémbőrök.

51. Elefántcsont.

52. Csont és szarú.

53. Trágya (műtrágya is).

54. Szőr és toll.

55. Élő növény és virág.

56. Szálas takarmány és takarmányfélék (takarmányrépa is).

57. Korpa.

58. Olajpogácsa.

59. Komló.

60. Cukorrépa.

61. Magvak.

62. Kaucsuk.

63. Gyanta, mézga és növényi viasz.

64. Dohány.

65. Fa, mindennemű, fűrészelve is.

66. Faszén.

67. Festőfa, cserzőkéreg és egyéb festő- és cserzőanyagok.

68. Fapép és faanyag.

Ércek:

69. Rézérc.

70. Vasérc.

71. Ólomérc (ezüsttartalmú is).

72. Cinkérc.

73. Mangánérc.

74. Ónérc.

75. Egyéb érc.

Nem nemes fémek:

76. Aluminium.

77. Réz.

78. Ón.

79. Vas és acél.

80. Nikkel.

81. Ólom.

82. Cink.

83. Egyéb nem nemes fém.

84. Drágakövek és féldrágakövek, nyersen vagy egyszerűen hasítva (korál és igazgyöngy is).

85. Márvány és alabástrom.

86. Egyéb kövek.

87. Ásványolajok és ennek termékei.

88. Ásványszén, koksz és brikett is.

89. Mész.

90. Cement.

91. Kén.

Fonóanyagok:

92. Gyapjú.

93. Selyem.

94. Pamut.

95. Juta.

96. Kender és len.

97. Ramie, agaverost és egyéb fonásra való rostok.

98. Egyéb anyagok.

IV. Gyártmányok

99. Keményítő.

100. Szappan.

101. Gyertya, viasz- és faggyúgyertya.

102. Illatszerek és kozmetikus szerek.

103. Festék (száraz és folyékony), firnisz és lakk.

104. Vegyiipari gyártmányok (élvezetre nem alkalmas borszesz).

105. Elkészített gyógyszerek.

106. Szivar és szivarka.

107. Egyéb dohánygyártmány (dohánykivonatok is).

108. Prémből, megmunkált és kikészített.

109. Kikészített bőrök.

110. Bőrcipő.

111. Bőrkesztyű.

112. Egyéb bőrárú.

Fonalak:

113. Gyapjúfonál.

114. Selyem- és műselyemfonál.

115. Pamutfonál.

116. Jutafonál.

117. Len, kender, ramie és egyéb növényi fonóanyagból készült fonál.

118. Kötélverőárúk.

Szövetek:

119. Gyapjúszövet.

120. Selyem- és műselyemszövet.

121. Pamutszövet.

122. Jutaszövet.

123. Lenből, kenderből, ramieból és egyéb növényi fonóanyagokból készült szövet.

124. Hímzés, csipke, paszomántárú és hímzett tüll.

125. Harisnyák (kötszövött árúk).

126. Női kalap díszítve.

127. Mindennemű egyéb kalap.

128. Fehérnemű.

129. Női ruha.

130. Férfiruha.

131. Egyéb konfekcionált árú.

132. Kaucsukárú, mindennemű.  * 

133. Fabútor.  * 

134. Egyéb faárúk.

Papiros:

135. Papiroskárpit.

136. Egyéb papiros és papiroslemez.  * 

137. Papirosárúk és papiroslemezárúk.

138. Könyv és hangjegy metszve vagy nyomtatva.

139. Egyéb nyomdaipari termékek.

140. Márvány-, gipsz-, cement- és kőárúk.

141. Tetőcserép, tégla, lemez és cső, ha nincs kőanyagból vagy porcellánból.

142. Kőanyag és porcellán.

143. Egyéb agyagárúk.

144. Tükörüveg.

145. Táblaüveg.

146. Öblösüveg.

147. Egyéb üvegárúk.

148. Vas és acél, közönségesen kovácsolva, hengerelve vagy nyújtva.

149. Egyéb vas- és acélárúk.

Egyéb fémárúk:

150. Aluminiumárúk.

151. Rézárúk.

152. Ónárúk.

153. Nikkelárúk.

154. Ólomárúk.

155. Cinkárúk.

156. Ékszerek, arany- és ezüstművesárúk és hasonló nemesfémárúk.

157. Egyéb ékszerek aranyozva, ezüstözve, nikkelezve stb. is.

158. Gőzmozdony és szerkocsi.

159. Lokomobil.

160. Villamos gépek és készülékek.

161. Egyéb erőgépek (a gőzmozdonyok, lokomobilok és villamos gépek kivételével), gőzkazán, turbina, szivattyú stb.

162. Szerszámgépek.

163. Szövetek és szalagok stb. szövésére, kikészítésére, fehérítésére, nyomtatására, festésére szolgáló gépek; gyaratoló-, fésülő-, gerebenező-, fonó-, himzőgépek motorikus erővel és egyéb textilipari gépek.

164. Varrógép, himző- és kötőgép, kézzel vagy lábbal való hajtásra.

165. Cukoripari-, szeszipari-, ecetgyártási-, sörfőzőipari- és malátagyártógépek.

166. Mezőgazdasági gépek.

167. Egyéb gépek és készülékek és ezek részei.

168. Szeszámok.  * 

169. Vasúti és közúti vasúti személy- és teherszállító-kocsik.  * 

170. Automobil.

171. Motoros kerékpár és egyéb hasonló járművek.

172. Kerékpár.

173. Minden egyéb közúti jármű.  * 

174. Hajók és csónakok.

175. Hangszerek.

176. Tudományos műszerek és készülékek.

177. Órák és óraalkatrészek.  * 

178. Fegyver és töltény.

179. Lőpor és egyéb robbanóanyag.

180. Gyufa.

181. Mindennemű egyéb gyártmányok.

182. Műtárgyak.

V. Nyers arany és ezüst, valamint arany- és ezüstérmék

183. Arany, megmunkálatlan.  * 

184. Ezüst, megmunkálatlan.  * 

185. Aranyérmék.

186. Ezüstérmék.

(VI. Cikk.)

A Nemzetközi Kereskedelmi Statisztikai Hivatal Szervezeti Szabályzata

A mai napon kelt Egyezmény VI. Cikkének végrehajtásában a Szerződő Államok elfogadják az alant következő Szabályzatot, mely az Egyezmény III. Cikke értelmében felállított Nemzetközi Kereskedelmi Statisztikai Hivatal szervezetét állapítja meg.

Feladatok

I. Cikk. A Nemzetközi Hivatal feladata:

a) összeállítani a Szerződő Államok részéről az Egyezményben említett célokra átadott adatokat és azokat a fentemlített Egyezmény II. Cikke értelmében elfogadott közös árúlajstrom szerint csoportosítva nyilvánosságra hozni;

b) esetleg azoknak az Értekezleteknek munkálatait előkészíteni, amelyek az Egyezmény IX. Cikke értelmében hivatnak össze.

Közlemények

II. Cikk. A Bulletin du Bureau International de Statistique Commerciale (Nemzetközi Kereskedelmi Statisztikai Hivatal Jelentése), amely az Egyezmény IV. Cikke értelmében kiadandó, évenkint jelenik meg.

III. Cikk. A Jelentés külalakja és a benne foglalt táblázatok megfelelnek a jelen Szervezeti Szabályzathoz csatolt mintáknak.

IV. Cikk. A Jelentés francia nyelven jelenik meg.

Az érték frankokban, a mennyiség a méterrendszernek megfelelő súlyokban közöltetik.

A Nemzetközi Hivatal közleményeinek kiadására kizárólagos jogot tart fenn magának.

V. Cikk. A jelentés elkészítésének biztosítására minden Szerződő Állam a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb november hó folyamán eljuttatja a Nemzetközi Hivatalhoz az előző évre vonatkozó statisztikai adatokat.

Az adatok azokban az ürlapokba vezetendők be, amelyeket a különböző Államoknak a Nemzetközi Hivatal megküldi és amelyek megfelelnek a jelen Szervezeti Szabályzathoz csatolt mintáknak.

Ha valamely árú a közös árúlajstrom egyik rovatába sem volna besorozható, fel kell tüntetni - az ürlapokon - minden árúnemnél annak a rovatnak a rendszámát, amely a név szerint külön rovatban fel nem sorolt árúkat tartalmazza.

VI. Cikk. A Nemzetközi Hivatal által kiadott jelentés a Hivatal fenntartási költségeihez való hozzájárulásuk arányában fog az egyes Államok között szétosztatni és pedig oly alapon, hogy minden 100 frankra 10 példány essék.

Az említett Kormányok által esetleg kért további példányok a Nemzetközi Hivatal által később meghatározandó számítási kulcs szerint adhatók ki. Az erre vonatkozó kérelmet az adatoknak a jelen Szervezeti Szabályzat V. Cikke értelmében való megküldésével egyidejűleg kell beadni.

A Nemzetközi Hivatal állapítja meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a Jelentés az Egyezményben nem részes Államok és magánosok részére eladható.

VII. Cikk. A Szerződő Államok mindegyike a Nemzetközi Hivatalnak közvetlenül megküldi évenkinti külkereskedelmi statisztikai közleményének két példányát.

Személyzet

VIII. Cikk. A Nemzetközi Hivatal személyzetét a Belga Kormány nevezi ki.

IX. Cikk. A Belga Kormány bizatik meg a Nemzetközi Hivatal működéséhez szükséges intézkedéseknek megtételével, az Egyezmény és a jelen Szabályzat által megszabott határokon belül.

Megajánlja a szükséges előlegeket és ügyel arra, hogy a munkálatok rendben folyjanak.

Költségek

X. Cikk. A Szerződő Államoknak a Nemzetközi Hivatal évi költségeihez való hozzájárulásának igazságos megállapítása érdekében az Államok a tulajdonképeni árúforgalmuk jelentősége szerint a következő hat osztályba soroltatnak:

1. osztály: 4 milliárd franknál több.

2. osztály: 3 milliárdnál több, egész 4 milliárd frankig.

3. osztály: 2 milliárdnál több, egész 3 milliárd frankig.

4. osztály: 1 milliárdnál több, egész 2 milliárd frankig.

5. osztály: 500 milliónál több, egész 1 milliárd frankig.

6. osztály: 500 millió frank vagy ennél kevesebb.

XI. Cikk. A Szerződő Államok hozzájárulása a megközelítőleg 35.000 frankban megállapított évi költségvetéshez az Egyezmény egész tartamára a következőképpen állapíttatik meg:

1. osztály 1200 frank,
2. osztály 1100 frank,
3. osztály 1000 frank,
4. osztály 900 frank,
5. osztály 800 frank,
6. osztály 700 frank.

A Szerződő Felekre eső összegek a Belga Külügyminiszter vagy megbízottja kezeihez fizetendők le minden költségvetési év első negyedévben és pedig oly pénznemekben, amelyeknek Belgiumban törvényes árfolyamuk van.

XII. Cikk. A Nemzetközi Hivatalnak a jelentés eladásából származó jövedelme a bevételek között szerepel.

XIII. Cikk. Oly Államok, melyek az Egyezménytől visszalépnek, a közös vagyonra vonatkozó résztulajdonjogukat elvesztik.

XIV. Cikk. Feloszlás esetén a közös vagyon a jelen szabályzat XI. Cikkében meghatározott hozzájárulási kötelezettség mértéke szerint a Szerződő Államok között fel fog osztatni.

XV. Cikk. Valamely költségvetési évnek esetleges feleslege a következő költségvetési évre vitetik át.

A feleslegekből esetleg tartalékalap is gyüjthető, előre nem látott kiadások fedezésére.

XVI. Cikk. A Szerződő Kormányok a Nemzetközi Hivatal pénzkezeléséről és a munkálatok haladásáról évenkint jelentést kapnak.

Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszáztizenharmadik évi december hó 31. napján.

Függelék a Szervezeti Szabályzathoz
A) MINTA

(V. szakasz.)

Az ország neve:
............................................................................
(1)

19..... év.

Kimutatás
a behozatalról és kivitelről

Tulajdonképeni árúforgalom

Behozatal

Az árúk A közös árúlajstrom
statisztikai száma: megnevezése: főcsoport száma: alcsoport száma
............................................. ............................................. ............................................. .............................................
............................................. ............................................. ............................................. .............................................
(2) (3) (4) (5)
Súly Érték
Darab 100 kg frank
(6) .................... (8) .................... (10) Megjegyzések
(7) (9)
Behozatal összesen

Kivitel

Az árúk A közös árúlajstrom
statisztikai száma: megnevezése: főcsoport száma: alcsoport száma
............................................. *).......................................... ............................................. .............................................
(2) (3) (4) (5)
Súly Érték
Darab 100 kg frank
(6) .................... (8) .................... (10) Megjegyzések
(7) (9)
Kivitel összesen

*) Csak akkor kell kitölteni, ha az árumegnevezés a kivitelnél és a behozatalnál nem azonos.

(1) Az adatszolgáltató ország megnevezése.

(2) Az adatszolgáltató ország külkereskedelmi statisztikai árúlajstromának stat. száma.

(3) Árúmegnevezés az adatszolgáltató ország külkereskedelmi közleményei szerint.

(4) A közös árúlajstrom öt főcsoportja közül annak a sorszámát kell bejegyezni, amelyhez a kimutatásban szereplő árúk tartoznak.

(5) A közös árúlajstrom azon alcsoportjának száma, amelyhez a kimutatásban szereplő árúk tartoznak. Abban az esetben, ha az árúk a közös árúlajstromnak egyik külön alcsoportjába sem oszthatók be, annak az alcsoportnak a számát kell bejegyezni, amely minden főcsoportban azon árúk számára van fenntartva, melyek egyik külön alcsoportba sem tartoznak.

(6) Csak az I. csoportnál („Élő állatok”) töltendő ki, a 7. alcsoport („Egyéb élő állatok”) kivételével.

(7) Csak azon államok részéről töltendő ki, amelyeknek súlyegysége nem a kilogramm. Ebben az esetben a súlyegység a fejrovatban megadandó.

(8) Csak azon államok részéről tölendő ki, amelyeknek súlyegysége a kilogramm.

(9) Csak azon államok részéről tölendő ki, amelyeknek pénzegysége nem a frank. Ebben az esetben a pénzegység a fejrovatban megadandó annak megkülönböztetésével, hogy arany-, ezüst-, vagy papirértékről van-e szó.

(10) Csak azon államok részéről töltendő ki, amelyeknek pénzegysége a frank.

Függelék a Szervezeti Szabályzathoz
B) MINTA

(V. szakasz.)

Az ország
neve: lakosainak száma:
.............................................. ..............................................
(1) ........................... én ......

19..... év

Kimutatás
a behozatali és kiviteli adatok összesítéséről

Tulajdonképeni árúforgalom

Behozatal összesen Kivitel összesen
mennyisége értéke mennyisége értéke
................. 100 kg ................. frank ................. 100 kg ................. frank
(2) (3) (4) (5) (2) (3) (4) (5)

(1) Az adatszolgáltató ország megnevezése.

(2) Csak azon államok részéről töltendő ki, amelyeknek súlyegysége nem a kilogramm. Ebben az esetben a súlyegység a fejrovatban megadandó.

(3) Csak azon államok részéről töltendő ki, amelyeknek súlyegysége a kilogramm.

(4) Csak azon államok részéről töltendő ki, amelyeknek pénzegysége nem a frank. Ebben az esetben a pénzegység a fejrovatban megadandó annak a megkülönböztetésével, hogy arany-, ezüst-, vagy papirosértékről van-e szó.

(5) Csak azon államok részéről töltendő ki, amelyeknek pénzegysége a frank.

Jegyzőkönyv

A Szerződő Államok fenntartják maguknak a jogot, hogy alkalmas időben és együttesen megállapítsák, hogy nem lenne-e célszerű az Egyezmény alapján felállított Nemzetközi Hivatal mellé Állandó Nemzetközi Tanácsot is létesíteni, amely hivatva lenne az Egyezmény alkalmazására vonatkozó kérdésekben való véleménnyilvánításra.

3. § A jelen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi miniszter bizatik meg.

A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az egyezménynek Magyarországgal szemben való életbelépéséről, vagyis 1924. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal lép életbe.


  Vissza az oldal tetejére