A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1927. évi XXVIII. törvény

az Olaszországgal 1927. évi április hó 5. napján Rómában kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről * 

1. § Az Olaszországgal 1927. évi április hó 5. napján Rómában kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés a hozzátartozó jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett szerződésnek és jegyzőkönyvnek eredeti francia *  szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

Barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés Magyarország és Olaszország között

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Olaszország Királya, megállapítván a két nemzet számos közös érdeke tekintetében fennálló összhangot, áthatva attól az őszinte vágytól, hogy államaik között az igaz barátság kötelékét létesítsék és gondoskodni kívánva arról, hogy a béke és a rend fenntartására irányuló törekvéseik egyesítsék a végből, hogy ilymódon a két népnek jövendő fejlődésükre nézve újabb biztosítékot adjanak, elhatározták, hogy e célból megkötik ezt a barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést és meghatalmazottaikká kijelölték, még pedig:

Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója: Gróf Bethlen István m. kir. miniszterelnök úr Ő Nagyméltóságát;

Ő Felsége Olaszország Királya: Lovag Mussolini Benito miniszterelnök, első államminiszter és külügyminiszter úr Ő Nagyméltóságát,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik tudomásulvétele után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. Cikk. A Magyar Királyság és az Olasz Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani.

2. Cikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy békéltető eljárás és a felmerült esethez képest választott bírósági eljárás alá bocsátják azokat a bármilyen természetű vitás kérdéseket, amelyek közöttük felmerülnek és amelyeket diplomáciai úton megfelelő időn belül megoldani nem lehetett.

Ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást oly tényekből eredő vitás kérdésekre, amely tények a jelen szerződés megkötését megelőzték és amelyek a multhoz tartoznak.

Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a magas szerződő felek között érvényben levő más egyezmények különös eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.

3. Cikk. Ha a békéltetés nem jön létre, a magas szerződő felek mindegyike kívánhatja, hogy a vitás kérdés - feltéve, hogy jogi természetű vitáról van szó - választott bírósági eljárás alá bocsáttassék.

4. Cikk. A békéltető és a választott bírósági eljárás módozatai a jelen szerződéshez csatolt eljárási jegyzőkönyvben vannak megállapítva.

5. Cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok kicserélése Rómában a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni.

A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számítandó tíz év tartamára köttetett. Amennyiben e határidő lejárta előtt legalább egy évvel fel nem mondják, újabb tízévi időtartamra hatályban marad és így tovább.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták.

Jegyzőkönyv
a békéltető és a választott bírósági eljárás szabályozása tárgyában; melléklet a Magyarország és Olaszország között kötött barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződéshez

1. Cikk. Ha olyan vitás kérdésről van szó, amely a szerződő felek egyikének belső jogszabályai értelmében az illető szerződő fél nemzeti bíróságainak hatáskörébe tartozik, az alperes fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének meghozatala előtt békéltető vagy választott bírósági eljárás alá kerüljön. Ebben az esetben a békéltetésre irányuló kérelmet legkésőbb az ítélettől számított egy éven belül kell előterjeszteni.

2. Cikk. A békéltetésre három tagból álló békéltető bizottság lesz hivatva; a tagokat minden egyes esetben a következő módon jelölik ki: a magas szerződő felek mindegyike saját állampolgárai közül egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a bizottság elnökét harmadik hatalmak állampolgárai közül.

Ha háromhónapi határidőn belül, attól a naptól számítva, amelyen a szerződő felek egyike a békéltető eljárás igénybevételére való szándékát a másikkal közölte, a másik fél részéről a biztos megnevezése vagy a szerződő felek részéről a bizottság elnökének közös megegyezéssel való kijelölése nem történt meg, a svájci szövetségtanács elnöke fog felkéretni a szükséges kijelölések megtételére.

3. Cikk. A vitás kérdés a felek közös megegyezése esetében mindkét szerződő fél, közös megegyezés hiányában pedig egyik vagy másik fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül a bizottság elé. A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.

Ha a keresetet csak az egyik fél adta be, azt haladék nélkül a másik féllel közölnie kell.

4. Cikk. A bizottság feladata felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a felek megegyeztetésére törekedni. A bizottság az ügy megvizsgálása után a felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.

Munkálatai befejezése után a bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a felek nem tudtak megegyezni.

A bizottságnak hacsak a felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül be kell fejeznie.

5. Cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a békéltető bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a bizottság, hacsak egyhangúlag máskép nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt 1907. október 18-án Hágában kötött egyezmény II. Cikkének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.

6. Cikk. A magas szerződő felek ellenkező megállapodásának hiányában a békéltető bizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.

7. Cikk. A békéltető bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a magas szerződő felek hozzájárulásával a bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.

8. Cikk. A szerződő feleket a békéltető bizottság előtt megbizottak fogják képviselni, akinek az lesz a feladatuk, hogy a szerződő felek és a bizottság között közvetítőkként szerepeljenek; a szerződő felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.

A bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a kormánymegbizottaktól, tanácsadóktól, valamint minden oly személytől, akiknek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.

9. Cikk. A jelen jegyzőkönyv ellenkező rendelkezése hiányában a békéltető bizottság határozatait szótöbbséggel hozza.

10. Cikk. A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a békéltető bizottság munkáját megkönnyítik s különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást a bizottság rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint helyszíni szemlék foganatosítása lehetővé tétessék.

11. Cikk. A magas szerződő felek minden egyes felmerülő esetben külön megállapodást fognak kötni, amely pontosan meg fogja jelölni a vita tárgyát, a bíróság összeállítását és különös hatáskörét, valamint a köztük megállapított összes egyéb feltételeket.

A megállapodás a szerződő felek kormányai közötti jegyzékváltás útján jön létre.

12. Cikk. Ellenkező megállapodás hiányában a választott bírósági eljárásra a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt 1907. évi október hó 18-án Hágában kötött egyezmény 51-85. Cikkei nyernek alkalmazást.

13. Cikk. A barátsági stb. szerződés 3. Cikkének rendelkezései nem lehetnek akadályai annak, hogy valamely jogi természetű vitás kérdés, megegyezés alapján, az Állandó Nemzetközi Bíróság elé vitessék, a most említett bíróság szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.

14. Cikk. Ha a 11., illetőleg 13. Cikkben említett megállapodás a választott bírósági eljárás kérését tartalmazó hivatalos közlést követő hat hónapon belül nem jön létre, a vitás kérdést a szerződő felek mindegyike egyszerű kereset útján az Állandó Nemzetközi Bíróság elé viheti.

15. Cikk. A bíróság által hozott határozatot a szerződő felek jóhiszeműen végrehajtják.

16. Cikk. A magas szerződő felek a békéltető vagy választott bírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan cselekedettől vagy intézkedéstől, amely a békéltető bizottság javaslatainak elfogadása vagy a határozat végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne.

17. Cikk. Mindegyik szerződő fél maga viseli a saját költségeit, valamint a békéltető és a választott bírósági eljárás költségeinek egyenlő részét.

18. Cikk. A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül választott bírósági döntés alá fognak bocsáttatni.

3. § Ez a törvény kihirdetése napján, azonban a szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.


  Vissza az oldal tetejére