A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1927. évi XXIX. törvény

a Spitzbergák tárgyában Párizsban, 1920. évi február hó 9. napján kelt Szerződés becikkelyezéséről * 

1. § Az Amerikai Egyesült-Államok, Nagybritannia, Dánia, Franciaország, Olaszország, Japán, Norvégia, Németalföld és Svédország között a Spitzbergák tárgyában Párizsban 1920. évi február hó 9. napján kelt Szerződés az ország törvényei közé iktattatik.

2. § A szerződés eredeti francia *  szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:

(Hivatalos magyar fordítás)

Az Amerikai Egyesült Államok Elnöke, Ő Felsége Nagybritannia és Irország, valamint a Tengerentuli Brit Területnek Királya, India Császára, Ő Felsége Dánia Királya, a Francia Köztársaság Elnöke, Ő Felsége Olaszország Királya, Ő Felsége Japán Császára, Ő Felsége Norvégia Királya, Ő Felsége Németalföld Királynője, Ő Felsége Sédország Királya,

azon óhajtól áthatva, hogy Norvégiának a Medvék szigetét is magában foglaló Spitzberga csoportra vonatkozó felségjogát elismerve, a területeket békés értékesítésük és hasznosításuk biztosítására alkalmas méltányos közigazgatás alatt állóknak tudhassák, erre vonatkozó Szerződés kötésére meghatalmazottaikká kijelölték:

(Következik a meghatalmazottak megnevezése.)

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

1. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a jelen Szerződésben megállapitott feltételek mellett elismerik Norvégia teljes és korlátlan felségjogát a Spitzberga csoportra, amely magában foglalja a Medvék szigetével vagy Beeren-Eilanddal együtt mindazokat a szigeteket, amelyek a Greenwichtől számított 10 és 35 keleti hosszúságú fok és a 74 és 81 északi szélességi fok között feküsznek, nevezetesen a nyugati Spitzbergákat, az Észak-Kelet földet, a Barent szigetet, az Edge szigetet, a Wiche szigeteket, a Reménység szigetét vagy Hopen-Eilandot és a Károly herceg földét, valamint az összes hozzájuk tartozó szigeteket, szigetecskéket és szirteket.

2. Cikk. Az 1. cikkben megjelölt területeken és parti vizeiken az összes Magas Szerződő Felek hajóit és állampolgárait egyenlő mértékben megilleti a halászás és vadászás jogának gyakorlása.

Norvégia feladata lesz fenntartani, megtenni vagy elrendelni mindazokat az intézkedéseket, amelyek e vidékek és parti vizeik állat- és növényvilágának fenntartását és amennyiben szükséges, azok visszaállitását biztosítják, magától értetődvén, hogy az intézkedések mindenkor egyenlően alkalmazandók az összes Magas Szerződő Felek állampolgáraival szemben, bármelyikük javára szóló bármiféle közvetlen vagy közvetett kivétel, előjog vagy kedvezmény nélkül.

A birtokosoknak, akiknek jogai a 6. és 7. Cikk rendelkezései értelmében elismertetnek, kizárólagos vadászati joguk lesz földbirtokaikon 1. lakások, házak, raktárak, gyárak vagy a földbirtoknak kihasználására készült épületek közelében a helyi rendészeti rendeletekben megszabott feltételek mellett; 2. 10 kilométeres körzetben a vállalatok vagy üzemek főtelepe körül; mindkét esetben azzal a fenntartással, hogy alkalmazkodnak a norvég Kormánynak a jelen cikkben megszabott feltételekkel összhangban álló rendeleteihez.

3. Cikk. Az összes Magas Szerződő Felek állampolgárai bármely okból és célból egyenlő mértékben szabadon beléphetnek és tartózkodhatnak az 1. cikkben megjelölt területek vizein, fjordjaiban és kikötőiben és ott azzal a fenntartással, hogy alkalmazkodnak a helyi törvényekhez és rendeletekhez, akadálytalanul és a teljes egyenlőség alapján űzhetnek mindenféle hajózási, ipari, bányászati és kereskedelmi foglalkozást.

Ugyancsak az egyenlőség alapján szabadon üzhetnek és művelhetnek mindenféle hajózási, ipari, bányászati vagy kereskedelmi vállalkozást úgy a szárazföldön, mint a parti vizeken, a nélkül, hogy bármely vonatkozásban vagy bármely vállalat javára egyedáruság volna létesíthető.

Tekintet nélkül a parti hajózásra vonatkozólag Norvégiában esetleg érvényben levő rendélkezésekre, a Magas Szerződő Feleknek az 1. cikkben megjelölt terülelekről jövő vagy odamenő hajói jogosultak a fentemlített területekről jövő vagy odamenő utasoknak, vagy áruknak felvétele vagy letétele végett vagy bármely más célból a norvég kikötőkbe úgy menet mint jövet befutni.

Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a Magas Szerződő Felek egyikének állampolgárai, hajói és árui sem fognak semmi tekintetben, különösen pedig a be-, ki- és átvitel tekintetében semmiféle oly teherrel vagy korlátózással sujtatni, amelyek Norvégiában a legtöbb kedvezményt élvező nemzetek állampolgáraival, hajóival és áruival szemben nem nyernek alkalmazást; a norvég állampolgárok, hajóik és áruik e tekintetben a többi Magas Szerződő Felekével egyenlő elbánásban fognak részesülni és semmi tekintetben sem élvezhetnek azoknál kedvezőbb bánásmódot.

Áruknak bármely Szerződő Fél területére irányuló kivitelét nem szabad semmiféle oly teherrel vagy korlátozással sujtani, mely különböző vagy súlyosabb volna annál, mint amely ugyanazon fajta áruknak valamely másik Szerződő Fél (ideértve Norvégiát is) vagy bármely más állam területére irányuló kivitelére nézve meg van szabva.

4. Cikk. Minden nyilvános rádió-, távíró-állomásnak, amelyet az 1. cikkben megjelölt területeken a norvég kormány engedélye alapján vagy az ő hozzájárulásával létesítettek vagy a jövőben létesíteni fognak, a teljes egyenlőség alapján rendelkezésre kell állania bármely lobogó alatt futó hajó és a Magas Szerződő Felek állampolgárainak közlései számára az 1912. évi július 5-én kötött nemzetközi rádió távíróegyezményben vagy az an

nak helyettesítésére a jövőben kötendő nemzetközi egyezményben megállapított feltételek mellett.

A hadiállapot esetében beálló nemzetközi kötelezettségek fenntartásával, a földterületek birtokosai mindenkor jogosultak saját céljaikra rádió távíró-berendezéseket létesíteni és használni, amelyek magánügyekben minden helyhez kötött vagy mozgó állomással, - ideértve a hajókon és repülőgépeken létesített állomásokat is - szabadon érintkezhetnek.

5. Cikk. A Magas Szerződő Felek elismerik az 1. cikkben megjelölt területeken létesítendő nemzetközi meteorológiai intézet felállításának célszerűségét, ennek szervezése egy későbbi szerződés tárgya lesz.

Ugyancsak Szerződés útján fognak megállapítást nyerni azok a feltételek, amelyek mellett az említett területeken tudományos kutatásokat lehet folytatni.

6. Cikk. A jelen Cikk rendelkezéseinek fenntartásával a Magas Szerződő Felek állampolgárainak szerzett jogai érvényeseknek fognak elismertetni.

A jelen Szerződés aláírását megelőző birtokbavételből vagy foglalásból eredő jogokra vonatkozó igények a csatolt Függelék rendelkezései alapján nyernek szabályozást, amely Függeléknek ugyanolyan ereje és hatása lesz, mint a jelen Szerződésnek.

7. Cikk. Norvégia kötelezi magát, hogy az 1. cikkben megjelölt területeken a Magas Szerződő Felek összes állampolgárainak a tulajdonjog megszerzésének, élvezésének és gyakorlásának módja tekintetében - ideértve a bányajogokat - a teljes egyenlőségen alapuló és a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelő bánásmódot biztosít.

Kisajátítás csak közérdekből és megfelelő kártalanítás mellett történhetik.

8. Cikk. Norvégia kötelezi magát, hogy az 1. cikkben megjelölt területekre nézve oly bányarendtartást ad ki, amely különösen a bármely természetű adók, díjak és szolgáltatások, valamint az általános vagy különleges munkafeltételek tekintetében minden előjogot, egyedáruságot vagy kedvezményt kizár akár az állam, akár a Magas Szerződő Felek - ideértve Norvégiát is - egyikének állampolgárai javára és amely minden rendű fizetéses alkalmazott részére biztosítja a testi, erkölcsi és szellemi jólétükhöz szükséges illetményeket és védelmet.

A behozandó adók, díjak és illetékek kizárólag a szóbanforgó területek javára fordítandók és csak oly mértékben állapíthatók meg, amelyeket a kívánt cél igazol.

Ami különösen az ércek kivitelét illeti, a norvég kormány jogosult arra kiviteli illetéket kivetni; azonban ez az illeték 100,000 tonnáig nem lehet több a kivitt ércek legnagyobb értékének 1 százalékánál, míg az ennél nagyobb mennyiségek után az illeték csökkenő arányban számítandó. Az érték a hajózási évad végén elért közép „fob” ár alapulvételével állapítandó meg.

A norvég kormány köteles a bányarendtartás tervezetét három hónappal életbeléptétése előtt a többi szerződő Hatalmakkal közölni. Ha ezen határidő alatt a nevezett Hatalmak közül egy vagy több ezen rendeleten még életbelépése előtt módosítások keresztülvitelét javasolná, a norvég kormány ezeket a javaslatokat a szerződő Hatalmak mindegyikének 1-1 képviselőjéből álló bizottság vizsgálata és döntése alá bocsátás végett közölni fogja a többi szerződő Hatalmakkal. A bizottság a norvég kormány meghívására fog összeülni és első ülésétől számított három hónapon belül köteles határozni. Határozatait szótöbbséggel hozza.

9. Cikk. Norvégia, a Nemzetek Szövetségéhez való csatlakozásából származható jogainak és kötelezettségeinek fenntartásával, kötelezi magát, hogy az 1. cikkben megjelölt területeken flottabázist nem létesít és nem is enged létesíteni és hogy ezeken a területeken, amelyek hadicélra sohasem használhatók, nem emel erődöket.

10. Cikk. Addig is, amíg egy orosz kormánynak a Magas Szerződő Felek által való elismerése lehetővé teszi Oroszország számára a jelen szerződéshez való csatlakozást, az orosz állampolgárok és társaságok ugyanazokat a jogokat élvezik, mint a Magas Szerződő Felek állampolgárai.

Ezek az 1. cikkben megnevezett területeken esetleg érvényesítendő igényeiket a jelen Szerződés 6. cikkében és Függelékében megállapított feltételek mellett a dán kormány közbenjöttével fogják előterjeszteni, amely Kormány hajlandó e célra jó szolgálatait felajánlani.

A jelen Szerződés, amelynek francia és angol szövege egyaránt hiteles meg fog erősíttetni.

A megerősítő okiratok letétele lehetőleg mielőbb Párizsban eszközlendő.

Azon Hatalmak; amelyek kormányainak székhelye Európán kívül fekszik, arra szorítkozhatnak, hogy a megerősítés megtörténtét Párizsban levő diplomáciai képviselőjük által közöltessék a Francia Köztársaság Kormányával és ez esetben a megerősítő okiratot mielőbb meg kell küldeniök.

A jelen Szerződés a 8. Cikk rendelkezéseit illetőleg az összes aláíró Hatalmak által való megerősítése után fog életbelépni, minden más vonatkozásban pedig a fentemlített cikkben jelzett bányarendtartással egyidejűleg.

A Szerződésben nem részes Hatalmakat a Francia Köztársaság Kormánya fel fogja hívni, hogy a kellően megerősített jelen Szerződéshez csatlakozzanak. E csatlakozás a francia Kormányhoz intézett hivatalos közlés útján történik s a francia Kormány azt a többi Szerződő Fél tudomására hozza.

Ennek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták.

Kelt Párizsban, 1920. évi február hó 9-én két példányban, amelyek közül egyik a norvég király Ő Felsége Kormányának fog átadatni, a másik pedig a Francia Köztársaság Kormányának levéltárában fog elhelyeztetni; a többi aláíró Hatalomnak hiteles másolatok fognak megküldetni.

(Aláírások)

Függelék

1. § A jelen Szerződés életbelépésétől számított három hónapon belül a földterületekre vonatkozó összes követeléseket, amelyeket a jelen Szerződés aláírása előtt a különböző Hatalomnak Kormányainál esetleg már előterjesztettek, a kérelmező Fél Kormányának a szóbanforgó követelések megvizsgálására kiküldött Biztossal hivatalosan közölnie kell. Ez a Biztos egy dán bíró vagy jogtudós lesz, aki a szükséges képességekkel rendelkezik és akit a dán Kormány fog kijelölni.

2. Az említett hivatalos közlésnek magában kell foglalnia a követelt terület pontos körülhatárolását és ahhoz térképet is kell csatolni, mely legalább 1:1.000,000 léptékben készítendő és amelyben a követelt terület világosan megjelölendő.

3. A hivatalos közléshez a követelés megvizsgálásával járó költségek fedezésére minden visszakövetelt hold (40 ár) föld után egy pennyt (1 d.) kell csatolni.

4. A Biztos jogosult a kérelmezőket felhívni bármely más szükségesnek vélt okmány, ügyirat vagy értesítés beszerzésére.

5. A Biztos a vele ily módon hivatalosan közölt követelési kereseteket meg fogja vizsgálni. E célból oly technikai segítséget vehet igénybe, amilyent szükségesnek vélt és adott esetben helyszíni szemlét tarthat.

6. A Biztos illetményeit a dán Kormány és a többi érdekelt Kormányok közös egyetértéssel fogják megállapítani. Azoknak a segédmunkaerőknek illetményeit, akiknek alkalmazását szükségesnek fogja találni, maga a Biztos fogja megállapítani.

7. A követelések megvizsgálása után a Biztos jelentést készít, mely pontosan feltünteti azon követeléseket, amelyek szerinte azonnal jogosoknak elismerendők és azokat, melyek akár vitás voltuk miatt, akár más okból nézete szerint az alább tárgyalt választott bíróság elé terjesztendők. E jelentés másolatait a Biztos meg fogja küldeni az érdekelt Kormányoknak.

8. Ha a 3. pont értelmében letett összegek nem elégségesek a követelések megvizsgálásával járó költségek fedezésére, a Biztos amennyiben a követelést indokoltnak találja, azonnal közli kérelmezővel az általa pótlólag még fizetendő összeg nagyságát. Ez az összeg azon terület nagysága szerint fog megállapíttatni, melyre nézve a kérelmező igényei jogosultnak ismertettek el.

Ha a 3. bekezdés értelmében letett összegek meghaladják a fentemlített költségek összegét, a felesleg az alább jelzett választott bírósági eljárás költségeinek fedezésére fog fordíttatni.

9. A jelen szakasz 7. pontjában említett jelentés keltétől számított három hónapon belül a Norvég Kormány meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy azokat a kérelmezőket, akiknek követelését a Biztos jogosoknak ismerte el, oly jogérvényes okmánnyal lássa el, amely nevezetteknek a kérdéses földterület kizárólagos tulajdonjogát biztosítja, összhangban a jelen Szerződés 1. cikkében megjelölt területeken érvényben levő vagy a jövőben életbeléptetendő törvényekkel és rendeletekkel és fenntartásával a jelen Szerződés 8. cikkében említett bányarendtartás rendelkezéseinek.

Mindazonáltal abban az esetben, ha a fenti 8. pont értelmében utánfizetés szükséges, csak ideiglenes okmány fog kiadatni, mely véglegessé válik, mihelyt a kérelmező a norvég kormány által kitűzendő megfelelő határidőn belül a jelzett fizetést teljesítette.

2. § Azok a követelések, amelyeket az 1. szakaszban megjelölt Biztos bármely okból nem ismert el jogosnak, a következő rendelkezések alapján nyernek szabályozást:

1. Az előző szakasz 7. pontjában említett jelentés keltétől számított három hónapon belül mindegyik Kormány, amelynek állampolgára az a kérelmező, kinek követelése nem ismertetett el, egy bírót jelöl ki.

Az így alakított Bíróság elnöke a Biztos lesz. A szavazatok megoszlása esetén a Biztos dönt. Ugyan ő jelöl ki egy titkárt a jelen szakasz 2. pontjában jelzett okmányok átvételére és a Bíróság összehívásához szükséges intézkedések megtételére.

2. Az 1. pontban megjelölt titkár kinevezésétől számított egy hónapon belül a kérelmezők kormányaik útján emlékiratot juttatnak a titkárhoz, követeléseik pontos megjelölésével és mindazoknak az okmányoknak és bizonyítékoknak csatolása mellett, melyeket követeléseik alátámasztására érvényesíteni akarnak.

3. Az 1. pontban megjelölt titkár kinevezésétől számított két hónapon belül a Bíróság Kopenhágában fog összeülni abból a célból, hogy az eléje terjesztett követeléseket megvizsgálja.

4. A Bíróság az angol nyelvet fogja használni. Az érdekelt felek minden okmányt vagy bizonyítékot saját nyelvükön adhatnak be, de minden esetben angol fordítást kell csatolniok.

5. A kérelmezőknek, amennyiben erre vonatkozó kívánságukat kifejezik, joguk van arra, hogy a Bíróság őket személyesen vagy ügyvédjük útján meghallgassa, a bíróságnak pedig jogában áll a kérelmezőktől az általa szükségeseknek vélt felvilágosításokat és okmányokat vagy bizonyítékokat pótlólag bekívánni.

6. Az ügy tárgyalása előtt a Bíróság köteles a felektől oly összeg letételét vagy biztosítását kívánni, melyet a Bíróság kiadásaiból egy-egy kérelmezőre eső rész megfizetésére szükségesnek tart. Az összeg megállapításánál a Bíróság elsősorban a követelt terület terjedelmét veszi alapul. A felektől különleges kiadásokkal járó ügyekben az összeg kiegészítését is kívánhatja.

7. A Bírák tiszteletdíjának összegét havonkint kell meghatározni és azt az érdekelt kormányok fogják megállapítani. A titkár és a Bíróság által alkalmazott összes többi személyek illetményeit az Elnök állapítja meg.

8. A jelen Függelék rendelkezéseinek fenntartásával a Bíróság teljes joggal bír saját eljárási szabályzatának megállapítására.

9. A követelések megvizsgálásánál a Bíróságnak figyelembe kell vennie:

a) a nemzetközi jog összes alkalmazható szabályait;

b) az igazságosság és méltányosság általános elveit;

c) a következő körülményeket:

1. azt az időpontot, amikor a követelt területet a kérelmező vagy jogelődei először elfoglalták,

2. azt az időpontot, amikor a követelési igény a kérelmező kormányával hivatalosan közöltetett,

3. azt a mértéket, ahogyan a követelt földterületet a kérelmező vagy jogelődei fejlesztették és kihasználták. E tekintetben a Bíróságnak figyelemmel kell lennie azokra a körülményekre vagy akadályokra, amelyek az 1914-1919-ig fennállott háborús állapot következtében kérelmezőket követeléseik érvényesítésében gátolhatták.

10. A Bíróság összes kiadásai az általa megállapítandó arányban fognak felosztatni a kérelmezők között. Amennyiben a 6. pontban megállapított rendelkezések értelmében letétbe helyezett összegek meghaladták a Bíróság kiadásait, a felesleg vissza fog fizettetni azon kérelmezőknek, akiknek követelése elismertetett, mégpedig a Bíróság által méltányosnak talált arány szerint.

11. A Bíróság határozatait közölni fogja az érdekelt kormányokkal és minden esetben a norvég kormánnyal is.

A norvég kormány valamely határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket, hogy azokat a kérelmezőket, kiknek követelését a Bíróság elismerte, jogérvényes okmányokkal lássa el, összhangban az 1. cikkben megjelölt területeken érvényben levő vagy a jövőben érvénybe léptetendő törvényekkel és rendeletekkel és fenntartásával a jelen Szerződés 8. cikkében említett bányarendtartás rendelkezéseinek. Mindazonáltal ezek az okmányok csak akkor válnak véglegesekké, ha kérelmező a

Bíróság költségeiből ráeső részt a norvég kormány által kitűzendő megfelelő határidőn belül megfizeti.

3. § Mindazokat a követeléseket, amelyeket az 1. szakasz 1. pontjának megfelelően hivatalosan nem közölnek a Biztossal vagy amelyek általa nem ismertetvén el, a 2. szakasznak megfelelően nem kerülnek a Döntőbíróság elé, véglegesen megszünteknek kell tekinteni.

4. § A jelen törvény végrehajtásával a minisztérium bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére