A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1928. évi XXVI. törvény

az 1919. évben Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a fiatalkorúak éjjeli ipari munkája tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § Az 1919. évben, Washingtonban tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a fiatalkorúak éjjeli ipari munkája tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény a magyar állam törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezménynek hivatalos magyar fordítása a következő:

A Nemzetek Szövetsége nemzetközi munkaügyi szervezetének az Amerikai Egyesült-Államok kormánya által 1919. évi október 29-ére Washingtonba egybehívott általános konferenciája.

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a „fiatalkorúaknak éjjeli foglalkoztatása tárgyában”, amely kérdés a washingtoni értekezlet napirendje negyedik pontjára kitűzött tárgynak részlete, és

miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezete formájába foglalja,

elfogadja az alábbi egyezménytervezetet, amelyet megerősítés végett az 1919. évi június 28-án kelt versaillesi és az 1910. évi szeptember 10-én kelt saint-germani szerződésnek a munkáról szóló részében foglalt rendelkezések szerint a nemzetközi munkaügyi szervezet tagjai elé kell terjeszteni.

1. Cikk. Jelen egyezmény értelmében „iparüzemek”-nek kell tekinteni különösen:

a) a bányákat, kőbányákat és a föld kincseinek kiaknázására szolgáló más telepeket;

b) azokat az iparokat, melyekben termékeket készítenek, átalakítanak, tisztítanak, javítanak, díszítenek, tökéletesbítenek, vagy eladásra kikészítenek, vagy amelyekben anyagokat alakítanak át, ideértve a hajók építését, az anyagok lebontásával foglalkozó vállalatokat, továbbá mindennemű motorikus erőnek és villamosságnak előállítását, átalakítását és átvitelét;

c) építését, újraépítését, karbantartását, javítását, átalakítását vagy lebontását mindennemű épületeknek és építményeknek, vasutak, közúti vasutak, kikötők, dokkok, kőgátak, csatornák, belhajózási művek, utak, alagutak, hidak, völgyhidak (viaduktok), gyüjtőcsatornák, közönséges levezetőcsatornák, kutak, távíró- és telefonberendezések, villanyos berendezések, gázművek, vízművek létesítését és más építési munkákat, továbbá a fentieket megelőző, előkészítési és alapmunkálatokat;

d) személyek és áruk szállítását, úton, vasúton, ideértve az áruk kezelését kikötőkben, rakpartokon, lerakóhelyeken és raktárakban, kivéve a kézi erővel történő szállítást.

Minden országban az illetékes hatóság állapítja meg a határvonalat, egyrészt az ipar és a kereskedelem között, másrészt az ipar és a földmívelés között.

2. Cikk. Tizennyolc éven aluli fiatalkorúakat éjjel ipari köz- és magánüzemekben vagy azok melléküzemeiben foglalkoztatni tilos. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az üzemekre, amelyekben csupán egy- és ugyanazon családnak tagjai vannak alkalmazva. Ezenkívül a következő kivételek állanak fenn:

tizenhat éven felüli fiatalkorúak olyan munkáknál, amelyek megszakítást nem tűrnek, éjjel is foglalkoztathatók a következő üzemekben:

a) vas- és acélművekben; olyan munkáknál, ahol váltakozó lángjáratú és regenerációs kemencék vannak használatban, továbbá vasbádognak és vassodronynak horganyozásánál (az izzító helyiségek kivételével);

b) üveggyárakban;

c) papírgyárakban;

d) nyerscukorgyárakban;

e) aranyércek tisztításánál és kivonásánál.

3. Cikk. A jelen egyezmény értelmében „éjjel”-nek kell venni azt a legalább tizenegy egymásra következő órányi időszakot, amely az este tíz órától reggel öt óráig terjedő időt magába foglalja. Kőszén- és barnaszénbányákban fiatalkorúak esti tíz és reggeli öt óra között is dolgozhatnak, ha nekik két munkaszak között rendszerint tizenöt órai, de tizenhárom óránál semmiesetre sem rövidebb pihenőt biztosítanak.

Azokban az államokban, amelyekben az éjjeli munka a pékiparban az összes munkásokra nézve törvénnyel el van tiltva, az esti tíz órától reggel öt óráig terjedő éjjeli pihenő helyett esti kilenc órától reggel négy óráig terjedő pihenőidő állapítható meg.

Azokban a tropikus országokban, ahol a munkát a nap közepe táján bizonyos időre megszüntetik, az éjjeli pihenő tartama tizenegy óránál kevesebb lehet, ha e helyett napközben pótlásul megfelelő pihenőt engednek.

4. Cikk. A 2. és 3. Cikk rendelkezései a tizenhat és tizennyolc év közti fiatalkorúak éjjeli munkájára nem nyernek alkalmazást az üzemnek előre nem látható, időszakonkint nem ismétlődő, erőhatalom következtében előálló megszakítása esetében.

5. Cikk. A jelen egyezménynek Japánban érvényesítése során a 2. Cikk 1925. évi július 1-ig csak tizenöt éven aluli fiatalkorúakra, ettől a naptól kezdve pedig csak tizenhat éven aluli fiatalkorúakra nyer alkalmazást.

6. Cikk. A jelen egyezménynek Indiában alkalmazása során „ipari üzemek” alatt a gyárakat kell érteni, amint azok fogalmát az indiai gyári törvény megállapítja és a 2. Cikk nem nyer alkalmazást tizennégy éven felüli fiúkra.

7. Cikk. Ha a közérdek különösen súlyos körülmények folytán megkívánja, a közhatóság az éjjeli munka tilalmát a tizenhat és tizennyolc év közti fiatalkorúakra nézve felfüggesztheti.

8. Cikk. Ezen egyezmény hivatalos megerősítését az 1919. évi június 28-án kelt versaillesi és az 1919. évi szeptember 10-én kelt saint-germaini szerződés XIII. része értelmében feljegyzés végett közölni kell a Nemzetek Szövetségének főtitkárával.

9. Cikk. A nemzetközi munkaügyi szervezet minden tagja, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy azt mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire is életbelépteti, amelyeknek nincs teljes önkormányzatuk, de:

1. kivéve azokat az eseteket, amikor az egyezmény a helyi viszonyok miatt keresztülvihetetlen és

2. fenntartva azokat a módosításokat, amelyek az egyezménynek a helyi viszonyokkal való összeegyeztetéséhez szükségesek.

Ehhez képest minden tag köteles a Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal közölni mindazokra a gyarmataira, birtokaira és fennhatósága alá tartozó területeire vonatkozó elhatározását, amelyeknek nincs teljes önkormányzatuk.

10. Cikk. Mihelyt a nemzetközi munkaügyi szervezetnek két tagja által történt megerősítés a titkári hivatalnál fel lett jegyezve, ezt a tényt a Nemzetek Szövetségének főtitkára a nemzetközi munkaügyi szervezet összes tagjaival közli.

11. Cikk. A jelen egyezmény azon a napon lép hatályba, amelyen a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a közlést megtette; az csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek megerősítésüket a titkári hivatalban bejegyeztették. Ezt követően az egyezmény minden más tagra nézve azon a napon lép hatályba, amelyen megerősítése a titkári hivatalban fel lett jegyezve.

12. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy az egyezmény rendelkezéseit legkésőbb 1922. évi július 1-én életbelépteti és a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket kiadja.

13. Cikk. Minden tag, amely ezt az egyezményt megerősítette, azt attól a naptól számított tíz év eltelte után, amelyen első ízben hatályba lép, a Nemzetek Szövetségének főtitkárához intézett és általa feljegyzendő értesítéssel felmondhatja. A felmondás csak egy évvel a titkári hivatalban történt feljegyzés után lép hatályba.

14. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa minden tíz évben legalább egyszer a jelen egyezmény végrehajtásáról jelentést köteles az általános konferencia elé terjeszteni és határozni arról, hogy annak reviziója vagy módosítása a konferencia napirendjére tűzessék-e.

15. Cikk. Ennek az egyezménynek francia és angol szövege egyformán mérvadó.

3. § E törvényt az érdekelt miniszterek hajtják végre.


  Vissza az oldal tetejére