A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1928. évi XXXI. törvény

az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az idegen és a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről * 

1. § Az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az idegen és a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.

2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

Egyezménytervezet az idegen és a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában

A Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének a Nemzetközi Hivatal igazgatótanácsa által Genfbe egybehívott Egyetemes Értekezlete, ott az 1925. évi május hó 19-én hetedik ülésszakára összeülvén,

miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat az idegen és a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének második pontjaként szerepel és

miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény tervezetének alakjába foglalja,

az ezerkilencszázhuszonötödik évi július hó ötödik napján a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés megfelelő részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagjai által leendő megerősítés céljából elfogadja az alábbi egyezménytervezetet.

1. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja, amely a jelen egyezményt megerősíti, kötelezi magát, hogy ezt az egyezményt megerősítő minden más tagnak honosait, akik az ő területén üzemi balesetet szenvednek vagy ezek igényjogosult hozzátartozóit az üzemi balesetek kártalanítása tekintetében ugyanabban az elbánásban részesíti, mint saját állampolgárait.

Az idegen honos munkavállalók és igényjogosult hozzátartozóik részére az egyenlő elbánást a lakóhelyre vonatkozó minden feltétel nélkül kell biztosítani. Azokat a rendszabályokat azonban, amelyeket valamely tag vagy ennek állampolgárai által az említett alapelv értelmében az illető tag területén kívül teljesítendő fizetésekre alkalmazni kell, a mutatkozó szükséghez képest az érdekelt tagok között létesülő külön megállapodások tartalmazzák.

2. Cikk. Azoknak a munkavállalóknak üzemi baleseti kártalanítása tekintetében, akiket az egyik tag területén időlegesen vagy időnkint visszatérően oly vállalat foglalkoztat, amely másik tag területén fekszik, az érdekelt tagok közötti külön megegyezéssel az a megállapodás jöhet létre, hogy ennek az utóbbinak törvényét kell alkalmazni.

3. Cikk. Azok a tagok, amelyek a jelen egyezményt megerősítik és amelyek az üzemi balesetekre vonatkozó átalányszerű kártalanítást vagy biztosítást intézményesen még nem valósították meg, hozzájárulnak, hogy a megerősítésüktől számított háromévi időtartam alatt ilyen intézményt alkossanak.

4. Cikk. Azok a tagok, amelyek a jelen egyezményt megerősítik, kötelezik magukat, hogy az egyezmény alkalmazásának, úgyszintén az üzemi balesetek kártalanítására vonatkozó törvényeik és szabályzataik végrehajtásának megkönnyítése céljából egymásnak kölcsönös támogatást nyujtanak s hogy a balesetek kártalanítására vonatkozólag hatályban levő törvények és szabályzatok mindennemű módosítását a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tudomására hozzák, amely erről a többi érdekelt tagot értesíti.

5. Cikk. A jelen egyezménynek a versaillesi békeszerződés XIII. részében és a többi békeszerződés vonatkozó részeiben foglalt rendelkezések értelmében való hivatalos megerősítéseit a Nemzetek Szövetségének főtitkárával kell közölni, aki azokat lajstromozza.

6. Cikk. A jelen egyezmény attól kezdve lép hatályba, amidőn főtitkár annak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítését lajstromozta.

Az egyezmény csak azokat a tagokat kötelezi, amelyek részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta.

Ennélfogva a jelen egyezmény minden tagra attól az időponttól kezdve lép hatályba, amelyben a részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta.

7. Cikk. Mihelyt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet két tagja részéről történt megerősítést a titkárság lajstromozta, a Nemzetek Szövetségének főtitkára ezt a tényt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagjával közli. Ugyancsak közli velük a Szervezet többi tagja által utóbb bejelentett megerősítéseknek lajstromozását is.

8. Cikk. A 6. Cikk rendelkezésének fenntartásával minden tag a jelen egyezmény megerősítésével kötelezettséget vállal arra, hogy az 1., 2., 3. és 4. Cikk rendelkezéseit legkésőbb az 1927. évi január hó 1-jével életbelépteti és e rendelkezések hatályossá tételére szükséges rendszabályokat alkot.

9. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagja, a jelen egyezmény megerősítésével kötelezettséget vállal, hogy azt a versaillesi békeszerződés vonatkozó cikkeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően gyarmatain, birtokain és a védnöksége alatt álló területeken alkalmazza.

10. Cikk. A jelen egyezményt megerősítő minden tag azt az egyezmény hatálybalépésének kezdő időpontjától számított tízévi időtartam elteltével a Nemzetek Szövetsége főtitkárjához intézett írásbeli jegyzékkel felmondhatja, aki a felmondást lajstromozza. A felmondás csak a titkárságnál történt lajstromozástól számított egy év elteltével válik hatályossá.

11. Cikk. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa a jelen egyezmény alkalmazásáról az Egyetemes értekezletnek legalább tíz évenkint egyszer jelentést tenni köteles s határoz a felől, hogy a szóbanforgó egyezmény felülvizsgálásának vagy módosításának kérdését az Értekezlet napirendjére kell-e tűzni.

12. Cikk. A jelen egyezmény francia és angol szövege egyképen hiteles.

Az előrebocsátott szöveg hiteles szövege annak az egyezménytervezetnek, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyetemes Értekezlete Genfben tartott és az 1925. évi június hó 10. napján bezártnak nyilvánított hetedik ülésszakában szabályszerűen elfogadott.

3. § A versaillesi békeszerződésnek a 2. §-ban közzétett egyezményben említett XIII. része az 1921:XXXIII. törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés XIII. részének és a versaillesi békeszerződésnek az egyezményben felhivott 421. Cikke a trianoni szerződés 349. Cikkének felel meg.

4. § Ezt a törvényt, amennyiben a szükséges rendelkezések nem tartoznak a törvényhozás hatáskörébe, a m. kir. népjóléti és munkaügyi, illetőleg a m. kir. földmívelésügyi miniszter hajtja végre.


  Vissza az oldal tetejére