1. § A Spanyolországgal Madridban 1929. évi június hó 10. napján kötött békéltető eljárási, bírósági és választottbírósági szerződés az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója és Ő Felsége Spanyolország Királya, áthatva attól a vágytól, hogy a Magyarország és Spanyolország között fennálló barátsági kötelékeket megszilárdítsák és hogy a két ország között esetleg felmerülő vitás kérdéseket a nemzetközi jog legmagasztosabb elvei alapján rendezzék, elhatározták, hogy ebből a célból általános választott bírósági és békéltető eljárási szerződést kötnek és meghatalmazottaikat kijelölték;
akik, közölvén egymással jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
A Magas Szerződő Felek kölcsönösen kötelezik magukat, hogy békés úton és a jelen szerződésben megállapított módozatok mellett rendezik mindazokat a bármilyen természetű vitákat és ellentéteket, amelyek Magyarország és Spanyolország között esetleg felmerülnek és amelyeket a rendes diplomáciai eljárások útján megoldani nem lehetett.
A Magas Szerződő Felek között felmerülő bármilyen természetű vitás kérdések, amelyekben a Felek kölcsönösen valamely jogot vitatnak és amelyek a rendes diplomáciai eljárások mellett békésen megoldhatók nem voltak, elbírálás céljából vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy választottbíróság elé fognak terjesztetni.
Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy ezen vitás kérdések közé tartoznak azok is, amelyek az Állandó Nemzetközi Bíróság Szabályzatának 36. Cikkében vannak felsorolva.
Az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választottbíróság előtti eljárást megelőzően a vitás kérdés, a felek közös megegyezésével, békéltetés céljából a jelen szerződésnek megfelelően alakítandó s Állandó Békéltető Bizottságnak nevezett állandó nemzetközi bizottság elé bocsátható.
Ha olyan vitáról van szó, amely a Felek egyikének belső jogszabályai értelmében a nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik, ez a Fél ellentmondhat annak, hogy a vitás kérdés az illetékes bírói hatóság jogerős végítéletének megfelelő időn belül való meghozatala előtt a jelen szerződésben megállapított eljárás alá kerüljön.
Az Állandó Békéltető Bizottság öt tagból áll. A Magas Szerződő Felek mindegyike tetszése szerint egy biztost nevez meg és közös megegyezéssel kijelöli a többi hármat és ez utóbbiak közül a Bizottság elnökét. A három biztos nem lehet a Magas Szerződő Felek állampolgára, nem lakhat azoknak területén és nem állhat szolgálatukban. Mindhármuknak különböző állampolgárságúaknak kell lenniök.
A biztosok három évre neveztetnek ki. Ha a Bizottság valamely tagja megbizatásának leteltével helyének betöltése iránt gondoskodás nem történik, megbizatása három év tartamára megújítottnak vélelmeztetik; mindamellett a Magas Szerződő Felek fenntartják maguknak, a háromévi időszak leteltével, az elnöki teendőknek a bizottság tagjai közül egy közösen kijelölt másik tagra való átruházását.
Az a tag, akinek megbizatása valamely folyamatban levő eljárás tartama alatt telik le, továbbra is résztvesz a vitás kérdés megvizsgálásában mindaddig, amíg az eljárás befejezést nyer, tekintet nélkül arra a körülményre, hogy utódja már kijelöltetett.
A Békéltető Bizottság valamely tagjának elhalálozása vagy visszavonulása esetében helyének betöltéséről megbizatása tartamának hátralevő részére gondoskodni kell éspedig amennyire lehetséges, a következő három hónapon belül, de mindenesetre azonnal, mihelyt a Bizottság elé valamely vitás kérdés bocsáttatott.
Az Állandó Békéltető Bizottságot a jelen szerződés megerősítő okiratainak kicserélését követő hat hónapon belül meg kell alakítani.
Ha a közösen kijelölendő tagok kinevezése a most mondott határidőn belül vagy utód kinevezése esetében az állás megüresedésétől számított három hónapon belül nem jön létre, a Felek kinevezését közös megegyezéssel kijelölt harmadik Hatalomra fogják bízni. Ha erre nézve megállapodniok nem sikerül, mindegyik Fél egy másik Hatalmat jelöl ki és a kinevezések az ilyképpen kijelölt Hatalmak között létesítendő megegyezéssel fognak eszközöltetni. És ha kéthónapos határidőn belül ez a két Hatalom sem tudott megegyezni, mindegyikük a kijelölendő tagok számának megfelelő jelölteket fog ajánlani. Sorshúzás dönti el, hogy az ilyképpen ajánlott jelöltek közül kik fognak alkalmaztatni.
A vitás kérdés, közös megegyezés esetében, mindkét Fél részéről az elnökhöz intézett kereset alapján kerül az Állandó Békéltető Bizottság elé.
A kereset a vitás kérdés tárgyának rövid megjelölése után a Bizottsághoz intézett azt a kérelmet is tartalmazni fogja, hogy a bizottság tegyen meg minden intézkedést, amely a békéltetéshez vezethet.
Attól az időponttól számítva, amelyben a vitás kérdés a Bizottság elé kerül, 15 napos határidőn belül a Felek mindegyike, a vitás kérdés megvizsgálása céljából, az általa kijelölt állandó tagot oly személlyel helyettesítheti, aki a kérdésben különleges szakértelemmel bír. Az a Fél, amelyik e jogával élni kívánna, arról a másik Felet haladéktalanul értesíti; ez utóbbi Fél 15 napos határidőn belül attól az időponttól számítva, amelyben az értesítés hozzá érkezett, ugyanezzel a joggal élhet.
Mindkét Fél fenntartja magának, hogy az általa kijelölt állandó tag időleges helyettesítésére haladéktalanul helyettest nevez ki, ha az állandó tag pillanatnyilag akadályozva volna a Bizottság munkálataiban betegség vagy bármely más körülmény miatt résztvenni.
Abban az esetben, ha a Békéltető Bizottságnak a Magas Szerződő Felek közös megegyezésével kijelölt tagjainak valamelyike pillanatnyilag akadályozva volna a Bizottság munkálataiban, betegség vagy bármely más körülmény miatt, részt venni, a Felek időlegesen működő helyettesének kijelölése iránt meg fognak állapodni. Ha ennek a helyettesnek kijelölése a hely időleges megüresedésétől számított egyhónapi határidőn belül nem jön létre, a jelen szerződés 6. Cikkének megfelelően kell eljárni.
Az Állandó Békéltető Bizottság feladata lesz felderíteni a vitás kérdéseket, e célból vizsgálat útján vagy más módon minden hasznos tájékoztató adatot beszerezni és a Felek megegyeztetésére törekedni. A Bizottság az ügy megvizsgálása után a Felek elé terjesztheti a szerinte megfelelőnek látszó megállapodás tervezetét és a Feleknek a nyilatkozattételre határidőt szabhat.
Munkálatai befejezése után a Bizottság jegyzőkönyvet készít, amely az eset körülményeihez képest megállapítja vagy azt, hogy a Felek megegyeztek és ez esetben a megállapodás feltételeit is tartalmazhatja, vagy pedig azt állapítja meg, hogy a Felek nem tudtak megegyezni.
A Bizottságnak, hacsak a Felek másban nem állapodtak meg, munkálatait a vitás ügynek eléje terjesztésétől számított hat hónapon belül kell befejeznie.
Ha a Felek békéltetése nem sikerült, a Bizottság, hacsak a Felek által szabadon kinevezett két biztos ellent nem mond, elrendelheti azonnali közzétételét a jelentésnek, amely a Bizottság tagjai mindegyikének véleményét tartalmazni fogja.
Ellenkező megállapodás hiányában a Békéltető Bizottság maga határozza meg eljárását, amelynek minden esetben kontradiktórius eljárásnak kell lennie. Vizsgálati ügyekben a Bizottság, hacsak egyhangúlag máskép nem határoz, a nemzetközi viszályok békés elintézés iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezmény III. címének (nemzetközi vizsgálóbizottságok) rendelkezéseihez fog alkalmazkodni.
A Felek ellenkező megállapodásának hiányában a Békéltető Bizottság az elnök által kijelölt helyen ül össze.
A Békéltető Bizottság munkálatai nem nyilvánosak, kivéve azt az esetet, ha a Felek hozzájárulásával a Bizottság ellenkező értelmű határozatot hoz.
A Feleket a Békéltető Bizottság előtt megbízottak fogják képviselni, akiknek az lesz a feladatuk, hogy közöttük és a Bizottság között közvetítőkként szerepeljenek; a Felek egyébként általuk kinevezett tanácsadók és szakértők közreműködését is igénybe vehetik és kérhetik minden oly személy kihallgatását, akiknek tanuvallomását hasznosnak vélik.
A Bizottság viszont a maga részéről jogosítva lesz a két Fél megbizottaitól, tanácsadóitól és szakértőitől, valamint minden olyan személytől, akiknek megjelenését kormányuk hozzájárulásával hasznosnak véli, szóbeli felvilágosításokat kérni.
A jelen szerződés ellenkező rendelkezései hiányában a Békéltető Bizottság határozatait szótöbbséggel hozza. A szavazatok megoszlása esetében az elnök szava dönt.
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a Békéltető Bizottság munkáját megkönnyítik és különösen a lehető legszélesebb mederben minden bizonyítékot és tájékoztatást annak rendelkezésére bocsátanak és hogy minden eszközt felhasználnak arra, hogy területeiken és belső jogszabályaik szerint tanuk és szakértők megidézése és kihallgatása, valamint helyszíni szemlék foganatosítása a Bizottság részére lehetővé tétessék.
A Békéltető Bizottság munkálatainak tartama alatt a biztosok mindegyike tiszteletdíjban részesül, amelynek összegét a Magas Szerződő Felek közös megegyezéssel állapítják meg.
Mindegyik Kormány maga viseli saját költségeit és a Bizottság közös költségeinek egyenlő részét, az első bekezdésben említett tiszteletdíjak e közös kiadások közé értendők.
A vitás kérdést az Állandó Békéltető Bizottság elé terjesztő megállapodás hiányában vagy ily megállapodás esetében az Állandó Békéltető Bizottság előtti békéltetés eredménytelensége esetében a vita megállapodás útján vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő az annak szabályzatában megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett, vagy pedig választottbíróság elé terjesztendő a nemzetközi viszályok békés elintézése iránt Hágában 1907. évi október hó 18-án kötött egyezményben megállapított feltételek és eljárási módozatok mellett.
Ha a megállapodás nem jön létre attól a naptól számított hat hónapon belül, amelyben a Felek egyikével a bírói eljárásra vonatkozó kérelem közöltetett, mindegyik Fél, egyhónapos előzetes értesítés után, a vitás kérdést kereset útján közvetlenül az Állandó Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.
A vitás kérdésben való határozásra felkért Állandó Nemzetközi Bíróság vagy az ugyanezen célra kijelölt választottbíróság hatáskörrel fog bírni a megállapodás szövegének magyarázatára.
Mindazok a kérdések, amelyekre nézve a két Magas Szerződő Fél kormányainak véleménye megoszlana, a nélkül, hogy azok a rendes diplomáciai eljárások útján békésen megoldhatók volnának és amelyeknek elintézése nem kereshető bírói ítélet által úgy, amint azt a jelen Szerződés 2. Cikke megállapítja és amelyeknek szabályozására nézve a Felek között érvényben levő valamely szerződés vagy egyezmény sem nem adna már módot, az Állandó Békéltető Bizottság elé fognak terjesztetni.
A jelen Szerződés 7-16. Cikkeiben megállapított eljárás megfelelően alkalmazandó.
A Bizottság elé terjesztendő keresetet illetően a Felek közötti megállapodás hiányában azok egyikének vagy másikának mindamellett szabadságában fog állani, egyhavi előzetes értesítés után, a kérdést közvetlenül az említett Bizottság elé terjeszteni.
Ha a keresetet csak az egyik Fél adta be, azt a másik féllel haladék nélkül közölnie kell.
Azok a vitás kérdések, amelyeknek megoldására nézve a Magas Szerződő Felek között érvényben levő más egyezmények külön eljárást írnak elő, ezeknek az egyezményeknek rendelkezései szerint nyernek szabályozást.
A Magas Szerződő Felek a békéltető, a bírósági vagy a választottbírósági eljárás során tartózkodni fognak minden olyan intézkedéstől, amely a Békéltető Bizottság javaslatainak elfogadása vagy az Állandó Nemzetközi Bíróság ítéletének vagy a választottbíróság határozatának végrehajtása tekintetében hátrányos hatással lehetne. E célból a Békéltető Bizottság, az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választottbíróság, adott esetben, intézkedni fog aziránt, hogy mily ideiglenes rendszabályok foganatosítandók.
Ha az Állandó Nemzetközi Bíróság vagy a választottbíróság megállapítja, hogy a Magas Szerződő Felek valamelyikéhez tartozó valamely bírói vagy bármely más hatóságnak valamely határozata a nemzetközi joggal egészben vagy részben ellenkezik és hogy ha a Fél alkotmánya nem engedi meg vagy csak részben engedi meg a szóbanlevő határozat következményeinek igazgatási úton való szegszüntetését, a bírósági vagy választottbírósági határozat fogja megállapítani a sértett félnek járó kártérítés természetét és mérvét.
A jelen szerződés értelmezése vagy végrehajtása körül felmerülhető vitás kérdések, ellenkező megállapodás hiányában, közvetlenül és egyszerű kereset útján az Állandó Bíróság elé fognak terjesztetni.
A jelen szerződés egyrészről a magyar törvényhozás hozzájárulásával Ő Főméltósága a Magyar Királyság Kormányzója, másrészről pedig az érvényben levő spanyol jogszabályok által megállapított alakiságok teljesítése után Ő Felsége Spanyolország királya által meg fog erősíttetni. A megerősítő okiratok Budapesten a lehető legrövidebb időn belül fognak kicseréltetni.
A jelen szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének időpontjában lép életbe és az életbelépéstől számítva tíz évig lesz hatályban. Ha e határidő letelte előtt hat hónappal fel nem mondják, újabbi tízévi időtartamra megújítottnak tekintetik és így tovább.
Ha a jelen szerződés megszüntekor valamely békéltető bírósági vagy választottbírósági eljárás folyamatban van, az befejezéséig tovább folyik.
Ennek hiteléül a fentnevezett meghatalmazottak a jelen szerződést aláírták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Madridban, két példányban, 1929. évi június hó 10-én.”
3. § Jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
