1. § Teheránban, 1937. évi december hó 18-án kelt magyar-iráni barátsági és választottbírósági szerződés, a hozzátartozó zárójegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban említett okmányok eredeti francia * szövege és hivatalos magyar fordítása a következő:
Ő Főméltósága Magyarország Kormányzója és
Ő Császári Felsége Irán Sahinsahja
egyaránt áthatva attól az óhajtól, hogy a két ország közötti hagyományos barátsági kapcsolatokat megszilárdítsák, elhatározták, hogy barátsági és választottbírósági Szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik közlése után, a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. Cikk. A Magyar Királyság és Irán Császárság között, úgyszintén a két Állam állampolgárai között zavartalan béke, valamint őszinte és állandó barátság fog fennállani.
2. Cikk. A Szerződő Államok megállapodnak arra nézve, hogy diplomáciai és konzuli összeköttetésüket az általános nemzetközi jogi elveknek és gyakorlatnak megfelelően fogják folytatni. Megállapodnak, hogy Mindegyikük diplomáciai és konzuli képviselői a Másik területén az általános nemzetközi jogi elvek és gyakorlat által megállapított bánásmódban fognak részesülni, és amely minden esetben és ugyancsak a viszonosság feltétele alatt nem lehet kevésbbé kedvező, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet diplomáciai és konzuli képviselőinek nyujtott bánásmód.
3. Cikk. A Szerződő Államok megállapodnak arra nézve, hogy országaik konzuli, kereskedelmi, vámügyi és hajózási összeköttetését, valamint állampolgáraiknak vonatkozó területeiken való letelepülésének és tartózkodásának feltételeit az általános nemzetközi jogi elveknek és a gyakorlatnak megfelelő egyezmények útján s a teljes egyenlőség és viszonosság alapján rendezik.
4. Cikk. A Szerződő Államok megállapodnak, hogy választott bíróság elé terjesztik mindazokat a vitás kérdéseket, amelyek közöttük bármely megkötött vagy kötendő szerződés és egyezmény rendelkezéseinek - jelen Szerződést is beleértve - alkalmazása vagy értelmezése körül felmerülhetnek, és amelyeket a rendes diplomáciai eljárás útján megfelelő időn belül barátságosan megoldani nem lehetett.
Ez a rendelkezés ugyancsak alkalmazást nyer szükség esetén arra az előzetes kérdésre is, hogy a vitás kérdés az említett szerződések és egyezmények értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozik-e.
A választott bíróság határozata a Felekre kötelező lesz.
A választott bíróság minden egyes vitás ügyre az egyik Szerződő Állam kívánságára és a következő módon fog megalakíttatni: a kérelem közlésétől számított három hónapon belül mindegyik Állam kijelöli választott bíráját, aki harmadik Állam polgárai közül is választható. Ha a két Állam nem állapodik meg a kérelem közlésétől számított három hónap alatt abban a határidőben, amely alatt a két választott bírónak meg kell hoznia határozatát, vagy ha a két választott bíró a részükre megszabott idő alatt a vitás kérdést rendezni nem tudja, a két Állam harmadik választott bírót választ egy harmadik Állam állampolgárai közül. Ha az Államok a harmadik választott bíró kinevezése iránti kérelem közlésétől számított két hónap alatt nem egyeznek meg a harmadik választott bíró választása tekintetében, közösen felkérik, vagy amennyiben ily közös kérelmet újabb két hónapi határidő alatt nem terjesztenek elő, közülök az, amelyik a kezdeményezést magára vállalja, felkéri a Hágai Állandó Nemzetközi Bíróság Elnökét, hogy a harmadik választott bírót harmadik államok állampolgárai közül nevezze ki. Nevezettnek a Felek közös megegyezésével át lehet adni azoknak a harmadik államoknak a jegyzékét, amelyekre választását korlátoznia kell. Felek fenntartják Maguknak a jogot, hogy meghatározott időszakra a harmadik választott bíró személye tekintetében előre megegyezhessenek.
A két választott bíró által követendő eljárást, ha az a két Állam között külön megállapodással legkésőbb a választott bírák kijelöléséig nem nyer szabályozást, maguk a választott bírák fogják szabályozni.
Harmadik választott bíró kijelölése iránti eljárás szükségesséválása esetében és a két Szerződő Állam között az e kijelölés utáni eljárást meghatározó választott bírósági megállapodás hiányában, a harmadik választott bíró csatlakozik a két első választott bíróhoz és az így megalakult választott bíróság állapítja meg az eljárási szabályokat és rendezi a vitás kérdést. A választott bíróság összes határozatait szótöbbséggel hozza.
5. Cikk. A jelen szerződés meg fog erősíttetni és a megerősítő okiratok mihelyt lehetséges, ki fognak cseréltetni. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélésével lép életbe.
Ennek hiteléül az erre kellőkép feljogosított Meghatalmazottak jelen Szerződést aláírták és azt pecsétjeikkel látták el.
Kelt két példányban Teheránban, Ezerkilencszázharminchét évi december hó tizennyolcadikán.
[Aláírások]
A Magyar Királyság és Irán Császárság között a mai napon kötött Barátsági és Választottbírósági Szerződés aláírásának eszközlésekor az alulírott Meghatalmazottak alábbi kijelentést tették, amely a Szerződés kiegészítő részét alkotja:
A két Szerződő Állam fenntartja magának a jogot, hogy a Barátsági és Választottbírósági Szerződés 4. Cikkének rendelkezéseit az említett Szerződés megerősítő okiratainak kicserélésétől számított tíz év elmúltával újból megvizsgálja.
Teherán, Ezerkilencszázharminchét évi december hó tizennyolcadikán.
[Aláírások]
3. § A jelen törvény kihirdetése napján, azonban az 1. §-ban említett szerződés életbelépésétől kezdődő hatállyal lép életbe.
